Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

53 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 54 lyen ütemben tudunk előrehaladni a szükségletek kielégítésében. Az iparban és a mezőgazdaságban tervezett fejlesztésről szólva a következőket mondhatom: Nagy figyelmet fordítunk az ipar, de az egész népgazdaság kiemelkedően fontos ágazatára, az energetika fejlesztésére. Mint már utaltam rá, ez a beruházások igen gyors növelését igényli, de ettől mégsem tekinthetünk el, mert a gazdaság általános és tartós fejlődésének a biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen feltétele. Az intenzív hazai kutatások és termelésfejlesztés ellenére energiaellátásunkban a jövőben is, sőt fokozódó mértékben a behozatalra kell támaszkodnunk. A legfőbb forrás a jövőben is a Szovjetunió, ahonnan a következő öt év alatt mintegy 60 százalékkal növeljük fűtőanyag-behozatalunkat. A KGST legutóbbi tanácsülésén egyetértettünk abban, hogy országaink energiaszükségletének kielégítésére összehangolt intézkedéseket és közös erőfeszítéseket teszünk, de abban is egyetértettünk, hogy saját tartalékainkat és lehetőségeinket az eddiginél jobban kiaknázzuk. Ebben jelentős szerepet szánunk a szénbányászat fejlesztésének, a szénbázisra épülő villamos erőműveiknek. Azt tervezzük, hogy a jövőben a kőolajat elsősorban az úgynevezett fehéráru, azaz üzemanyag előállítására és a vegyiparban használjuk' fel, mérsékeljük annak energetikai célú felhasználását. Emellett is fejlesztjük az olajfeldolgozást és jelentősen bővítjük a gázfelhasználást. Erőteljes ütemben építjük első atomerőművünket, amelyet mielőbb bővíteni kívánunk. Minőségileg új feladatokat kell megoldanunk a vaskohászatban. Hengereltacél-szükségletünket a jövőben kevésbé tudjuk import útján kielégíteni, ezért új, korszerű eljárások bevezetésével igen gyors ütemben korszerűsíteni kell acélműveinket. Folytatjuk az alumíniumipar központi fejlesztési programja végrehajtását, előtérbe helyezve a feldolgozás fejlesztését. A vegyiparban a petrolkémiai központi fejlesztési program következő lépcsőjeként új pvc, polipropilén és műszálgyártó kapacitást tervezünk létesíteni. Fontos szerepet szánunk a gyógyszeriparnak, nemcsak a gyógyszerek, hanem a növényvédőszerek, állatgyógyászati és takarmánykiegészítő szerek gyártásában is. A gépiparban az eddiginél határozottabb és konkrétabb lépéseket tervezünk a termelési szerkezet korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. A fő figyelmet a kiemelt nagyüzemek rekonstrukciójára, a gyártási technológia megújítására, az elő- és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek termelésének korszerűsítésére kívánjuk fordítani. Különösen az autóipar, szerszámgépek, számítástechnikai eszközök, elektronikus alkatrészek, automatikai eszközök és hírközlő rendszerek vákuumtechnikai termékek és gördülőcsapágyak termelését szándékozunk erőteljesen fejleszteni. Azzal számolunk, hogy a könnyűiparban továbbra is a korszerűsítés lesz a fejlesztés fő iránya. Az élelmiszeriparban a húsipar fejlesztésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Gondoskodunk a hazai szükséglet teljes kielégítését biztosító cukorrépa-termelés gazdaságos feldolgozásáról. Üj kapacitások létrehozását tervezzük a növényi és állati eredetű fehérjék hazai termelésének bővítésére. Az építőiparban a nagy létszámú és magas műszaki felszereltségű vállalati szervezetek továbbfejlesztésével meg kell oldanunk az egyre nagyobb és bonyolultabb beruházások gyorsabb kivitelezését. Az V. ötéves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. A szocialista nagyüzemek mindkét formáját az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket is úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy mind jobban ki tudjuk használni azokat a kedvező természeti adottságokat, amelyekkel országunk a mezőgazdasági termelés növeléséhez rendelkezik, és amelyek előnyösen hozzájárulhatnak importunk tehermentesítéséhez, devizabevételeink fokozásához. Fontos feladatunknak tartjuk azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a korszerű iparszerű termelési rendszerek hatékonyságának növelését, és további megalapozott kiterjesztését. A tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazását. A mezőgazdaságban, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztése mellett kellő figyelmet kívánunk fordítani a háztáji gazdaságok jelentős termelő tevékenységének további elősegítésére. Azt tervezzük, hogy meggyorsítjuk a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését, a raktári és a hűtőhálózat bővítését. A közlekedés, hírközlés, kereskedelem és a szolgáltató ágazatok fejlesztésére a következő években is a 'beruházásoknak az utóbbi években jelentősen megnövelt hányadát tervezzük fordítani. Fejlesztési terveink reális megalapozásában fontos és növekvő szerepet szánunk a nemzetközi együttműködésnek, a külkereskedelmi forgalom bővítésének. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrásaink mozgósítása mellett egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek tudatos és kezdeményező kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és ezen belül elsősorban a szocialista gazdasági integrációra alapozva tudunk a gazdasági fejlődést meghatározó ágazatokban előrelépni. A KGSTországokkal és mindenekelőtt a Szovjetunióval való aktív együttműködésünk, a lefolytatott nemzetközi tervkoordináció V. ötéves tervünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen segítséget adott. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fejlett tőkésországokkal fenntartott áruforgalmi és kooperációs kapcsolataink bővítését is, de a jövőben is fellépünk a lehetőségek kiaknázását fékező diszkriminatív megkülönböztetések és korlátozások ellen. Külgazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepet szánunk a fejlődő országoknak. Határozott törekvésünk, hogy jobban és az eddiginél hatásosabban koncentráljunk azokra a térségekre, országokra, amelyekkel politikai és gazdasá-