Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

45 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 46 hoz. Aktívan hozzájárulunk a KGST-ben megvalósuló szocialista gazdasági integráció fejlesztéséhez, a közös feladatok megoldásához. Belpolitikai életünket a kiegyensúlyozottság, ugyanakkor a niagy fokú aktivitás jellemzi. Országunkban töretlen lendülettel folyik a fejlett szocialista társadalom építése, népünk a jól végzett munka tudatában tekinthet vissza az elmúlt évekre. Az alkotó és gyümölcsöző munka alapja: a nép által támogatott politika, a kölcsönös bizalom társadalmunk vezető ereje a párt és a tömegek, a munkásosztály és szövetségesei között. Ez eddigi sikereink forrása és egyben legfőbb biztosítéka jövő terveink megvalósításának is. A kormány elsőrendű feladatának tekinti, hogy munkájával hozzájáruljon a gyakorlatban kipróbált politika következetes végrehajtásához. Az állami élet irányításában és végrehajtásában a párt XI. kongresszusának határozatait tekintjük vezérfonalnak. Magunkévá tesszük és teljesíteni kívánjuk a Hazafias Népfrontnak az idei országgyűlési választásokon népünk szavazataival imponáló módon (megerősített programját. A kormányt az a törekvés hatja át, hogy minél jobb feltételeket teremtsen a békés alkotómunkához, lelkesítő céljaink eléréséhez. Ebben a szellemben dolgozott a Minisztertanács az elmúlt években is, amikor a kormány élén Fock Jenő elvtárs állt és ebben a szellemben kívánja folytatni munkáját az Országgyűlés előző alakuló ülésén új összetételben megválasztott kormány is. Kedves Elvtársak! Tisztában vagyunk vele, hogy a fejlett szocialista társadalom építése egész sor új feladatot állít elénk, és hogy a változó és növekvő követelményéknek csak akkor tudunk megfelelni, ha irányító munkánk módszereiben megtartjuk és továbbfejlesztjük mindazt, ami a gyakorlatban helyesnek bizonyult, de tudatosan és késlekedés nélkül változtatunk ott, ahol az újonnan jelentkező követelmények, vagy a felismert ellentmondások azt megkívánják. Tudatában vagyunk annak, hogy magasabb színvonalra kell emelni a Minisztertanács irányító tevékenységét. A testületi munka erősítésével és továbbfejlesztésével javítani szükséges mindenekelőtt a döntések megalapozását, a népgazdasági és ágazati érdekek összehangolását, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A minisztériumokban és az állami irányítás minden lépcsőfokán erősíteni kell a szemléleti és a cselekvési egységet, nagyobb következetességet kell megkövetelni a társadalmi érdekek képviseletében és érvényesítésében. A kormány átérzi a ráruházott felelősséget és úgy kíván dolgozni, hogy megfeleljen a növekvő követelményeknek. Az állami tisztségviselőktől elvárjuk, hogy hasonló szellemben, hivatástudattal és hozzáértéssel végezzék feladataikat. A kormányzati munka színvonalának növelése elengedhetetlen feltétel, de önmagában kevés ahhoz, hogy sikerrel oldjuk meg a ma és a holnap bonyolult feladatait. Az élet által feltett új kérdésekre csak akkor tudunk helyes választ adni, ha döntéseink előkészítésében és végrehajtásában igényeljük és felhasználjuk az Országgyűlés, a képviselők, az állampolgárok, a dolgozó emberek mindennapi tapasztalatait, bíráló megjegyzéseit és kezdeményező javaslatait, ha minden alkotóerő összefog, ha mint eddig, a jövőben is számíthatunk a tudomány és a gyakorlat legjobb művelőinek segítő közreműködésére, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk támogatására. Tisztelt Országgyűlés ! Társadalmi céljaink elérését az életszínvonal, a kultúra, a tudomány fejelsztését a jövőben is csak akkor biztosíthatjuk, ha ehhez tervszerű és egyre magasabb fokon szervezett munkával megteremtjük az anyagi alapokat. Ezért a kormány tevékenységében az elkövetkező években is kiemelkedő szerepe lesz a gazdasági irányító munkának. Jövő terveinket a ma meglevő alapokra építjük, fontos tehát, hogy helyesen ítéljük meg, hol tartunk, miben jutottunk előre, mi az, amit tennünk kell, hogy elháríthassuk a fejlődés útjában álló akadályokat. Pártunk XI. kongresszusa valósághű mérlegben világos képet adott eredményeinkről, és nyíltan szólt problémáinkról is. Nem nagyítottuk fel gazdaságunk sikereit, nem becsültük le nehézségeinket akkor sem, amikor a parlamenti választások alkalmából népünkhöz fordultunk. Ma, amikor a közelebbi és távolabbi jövő feladatait készülünk meghatározni, ugyanerre az értékelésre építhetünk. Ügy vélem, így van ez rendjén, mert akikor járunk el helyesen, ha a sokrétű valóság kedvező és árnyoldalait egyaránt számításba vesszük. A lényeg az, hogy az eredmények ne tegyenek bennünket elbizakodottá és a nehézségek láttán se váljunk kishitűvé. Alig negyedév van hátra ebből az évből és ezzel a negyedik ötéves terv időszakából. A tényekre alapozva megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt irányt követve, noha nem várt nehézségeikkel is szembetaláltuk magunkat, elérjük a negyedik ötéves tervben magunk elé tűzött legfontosabb célokat. A gazdasági építőmunka eredjményei tovább gyarapították nemzeti vagyonunkat, növelték népünk anyagi és kulturális jólétét, erősítették az állami és szövetkezeti tulajdon és általában társadalmunk szocialista vonásait. Nemzeti jövedelmünk növekedési üteme több év óta 6 százalék körül alakult. Ez meghaladja a nyugat-európai tőkés országokét és megfelel annak, ami a világ leggyorsabban fejlődő részében, a KGST-ben tömörült országokéban megvalósult. Erősödtek a fejlődés intenzív vonásai, a nemzeti jövedelem növekményének közel az egésze a munkatermelékenység emelkedéséből, a hatékonyság javulásából származik. Az ipari termelés a tervezettnél nagyobb mértékben, várhatóan 38 százalékkal emelkedik. Előbbre jutottunk a termelési szerkezet és a gyártmányösszetétel korszerűsítésében, kielégítően teljesülnek a központi fejlesztési és rekonstrukciós programok előirányzatai. Folytatódott az energiatermelés és felhasználás struktúrájának átalakítása. Gyors ütemben fejlődik az alumíniumipar, a vegyipar, befejezéséhez közeledik a közúti járműprogram, az elmúlt években meghonosítottuk a számítógépgyártást. Széles fronton korszerűsítettük, megújítottuk a ruf