Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

47 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 48 házati cikkek, a bútorok, és más közfogyasztási cikkek választékát. Előreléptünk az építőipar fejlesztésében, az építés, különösen a lakásépítés iparosításában. A tervezettnél nagyobb mértékben az előző öt évhez képest 17—18 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság termelése. Számottevően bővítettük az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek anyagi-technikai alapjait, mind több és egyre jobban felkészült szakember segíti a gazdálkodás színvonalának emelését. Az elmúlt években nagyot léptünk előre a növénytermelés, különösen a kenyérgabona és a kukoricatermelés fejlesztésében, az iparilag szervezett termelési rendszerek meghonosításában és ezáltal a hozamok növelésben. Termésátlagaink néhány területen felzárkóztak a nemzetközi élmezőnyhöz. Meggyorsítottuk az állattenyésztés korszerűsítését. A szocialista nagyüzemek fölényének újabb 'meggyőző bizonyítéka, hogy az esetenként kedvezőtlen természeti viszonyok és elemi csapások közepette is biztosítani tudtuk a termelés fejlődését. Fokozatosan valóra váltjuk a közlekedéspolitikai koncepcióját. Folytatjuk a vasúti és a közúti közlekedés korszerűsítését, a korábbinál jóval több beruházást fordítunk a városi, különösen a budapesti tömegközlekedés fejlesztésére. Az életszínvonal növelése lépést tart a népgazdaság fejlődésével. A fogyasztás, a reálbérek és a reáljövedelmek rendszeres emelésével egyidejűleg megvalósítottuk, sőt túlteljesítettük az ötéves tervben előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket. Javítottuk elosztási rendszerünket, határozottabban léptünk fel a szocialista normák megsértőivel szemben. Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a munkásosztály életviszonyainak javítására, a nagyüzemek munkásai reálbérének emelésére. Az iparban általánossá vált a rövidebb munkaidő. Újabb intézkedések segítik a murikások továbbtanulását, lakáshelyzetük javítását. A tervezettnek megfelelően alakult a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme, javultak a falusi lakosság életf el tételei, tovább csökkent a város és a falu közötti különbség, öt év alatt több mint kétszeresére növeljük a szociálpolitikára fordított költségvetési kiadásokat, ennek keretében ugyancsak több miiint kétszeresére emelkedik a családi pótlékra kifizetett összeg. Az állami és társadalmi erők összefogásával számottevően bővítettük a gyermekintézmények hálózatát. Állampolgári joggá tettük az ingyenes egészségügyi ellátást. Az új társadalombiztosítási és a módosított nyugdíjtörvény jobb feltételeket teremt az idősekről való gondoskodás számára, de nem állíthatjuk, hogy maradéktalanul kielégítjük jogos igényeiket. Jelentőset léptünk előre a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javításában, a hátrányukra mutatkozó béraránytalanságok megszüntetésében. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a dolgozó nők anyagi és erkölcsi megbecsülésének fokozásában még sok tennivalónk maradt. Egész társadalmunk helyesléssel fogadta azokat az intézkedéseket, amelyeket a népesedési helyzet javítására határoztunk el. Örömmel tapasztaljuk, hogy nemcsak az anyagi feltételek változnak, de jó irányban fejlődik a társadalmi szemlélet is. Erről tanúskodik az a növekvő tisztelet és megbecsülés, ami az anyákat, a gyermekek nevelésére vállalkozó szülőket övezi. Sokat tettünk azért, hogy az ifjúság még jobb körülmények között készüljön fel választott hivatására, a kulturált és tartalmas életre. Ez évben sikerrel befejezzük a 15 évvel ezelőtt meghirdetett lakásépítési tervet. Az utóbbi időszakban évente 1000 lakosra számítva 8—9 lakást építünk, ami a nálunk gazdagabb európai országok sorában is előkelő helyet biztosít számunlkra. Jelentősen bővítettük az egészségügyi és az iskolahálózatot, megnöveltük a kereskedelmi és a szolgáltató intézmények teljesítőképességét, az áruellátás 'bővítésében lépést tartottunk a vásárló igényekkel. Terveink megvalósításában növekvő szerepet tölt be a nemzetközi munkamegosztás. Elmélyültebbé vált együttműködésünk a KGST tagországaival. Bekapcsolódtunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításába, részt vállalunk a mindannyiunk javát szolgáló közös erőfeszítésekből. Különösen gyors ütemben fejlődött, sokoldalúbbá vált a számunkra nagy fontosságú szovjet—magyar gazdasági együttműködés. Ezt jól példázza, hogy kölcsönös árucsereforgalmunk öt esztendő alatt több mint 60 százalékkal bővült, és ami legalább annyira fontos, kapcsolatainkban egyre inkább tért hódítanak az együttműködés fejlettebb formái, a termelési kooperáció, a szakosított termelés, a közös vállalkozások, a műszaki és tudományos eredmények kölcsönös cseréje. A tervezettnél nagyobb áruforgalmat valósítunk meg a tőkés és a fejlődő országokkal is. Tisztelt Képviselőtársaim! Országépítő munkánk kézzelfogható eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók, népünk büszke lehet elért sikereire. Eredményeink mellett azonban gondjaink és nehézségeink is vannak. Ezek egy része természetes velejárója annak, hogy a fejlettség magasabb fokára jutottunk, a növekedés korábbi, könnyebben hozzáférhető forrásait nagyrészt kimerítettük és a nemzeti jövedelem tartós növelését már csak a hatékonyság emelésével tudjuk biztosítani. Eközben egyre szigorúbb, minőségileg új és öszszetettebb követelményekkel találjuk magunkat szemben, ezek kielégítése pedig nem könnyű feladat. Gondjainkat növeli, nehézségeinket felfokozza a megváltozott világgazdasági helyzet. Különösen terhes számunkra, hogy a tőkés országokban bekövetkezett nagyméretű infláció megváltoztatta külkereskedelmünk cserearányait és ez népgazdaságunknak jelentős veszteséget okozott. Nehézségeink más része munkánk elkerülhető gyengeségeiből fakad, abból, hogy szocialista gazdaságunk sök tartalékát kihasználatlanul hagyjuk, nem vagyunk elég következetesek gazdaságpolitikai elveinkhez, gyakran késlekedünk a már felismert és elhatározott feladatok végrehajtásával, a szükségesnél és a lehetsé-