Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-19

1423 Az Országgyűlés 19. ülése, 1973. március 23-án, pénteken 1424 György, Pongrácz Imréné, dr. Mátay Pál és dr. Antalffy György képviselőtársaink. A felszólalások tartalmukat tekintve az állampolgári jogok garanciális védelmének pontosabb megfogalmazására, az eljárás egyszerűsítésére, valamint arra irányultak, hogy a bűncselekmények elkövetői az elkövetéstől számított lehető legrövidebb időn belül nyerjék el méltó büntetésüket. Néhány javaslat ezenkívül egyes részletrendelkezések pontosabb megfogalmazására irányult. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait képviselőtársaink kézhez kapták. E javaslatok indokai a következőkben foglalhatók össze. A törvényjavaslat 95. §-a (1) bekezdésének módosítása azért indokolt, hogy az előzetes letartóztatás határideje azonos legyen a nyomozás határideiével. így ugyanis szükségtelenné válik a határidők meghosszabbítgatása végett az iratok többszöri utaztatása. Ez az adminisztráció csökkentésén kívül a nyomozás mielőbbi befejezését is elősegíti. A törvényi avaslat 137. §-a (2) bekezdésének a) pontiából, a 207. § (3) bekezdéséből, a 249. § c) pontiából és a 251. S (1) bekezdéséből egyes szavak elhagyása az eljárás differenciáltságát segíti elő és biztosítja, hogv a hatóságok az elkövetőkkel szemben a legcélravezetőbben járhassanak el. Elhagyni javasolja a jogi bizottság a törvényjavaslat 213. §-a (1) bekezdésének e) pontjában levő felsorolást, amely a büntetőtörvénykönyv megfelelő rendelkezéseire hivatkozva határozza meg, hogy a bíróság milyen esetekben mellőzi a büntetés kiszabását. A büntető anyagi jog ugyanis változhat és ilyen változás szükségszerűen maga után vonná a büntetőeljárási törvény módosítását is. A szükségtelen jogszabálymódosítás elkerülése végett — hiszen a jogszabályok manapság nem jelentenek hiánycikket — indokolt a tájékoztató jellegű felsorolást elhagyni. A törvényjavaslat 247. §-a (2) bekezdésének kiegészítését a bizottság ezért látja indokoltnak, mert a törvényesség céljait jobban szolgálja egy konkrét határidő megjelölése, mint a tervezettben szereplő meghatározás. A bizottság egyetért azzal, hogy a bíróság rövidített jegyzőkönyvet készíthessen, hiszen ez is az eljárás egyszerűsítését szolgálja. Az állampolgárok garanciális érdeke azonban megkívánja a 160. § (5) bekezdésében javasolt kiegészítést. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság vitája természetesen nemcsak a javasolt módosításokra terjedt ki. Felmerült például az őrizetbevétel szabályainak olyan kiegészítése, amely hathatósabb védelmet nyújt az úgynevezett mozgó bűnözőkkel szemben. A vita során azonban megállapítást nyert, hogy ez az egyébként helyes cél nem igényli újabb rendelkezés felvételét, mert a törvényjavaslat más szakasza erre kellő lehetőséget és biztosítékot nyújt. A vitában felszólaló képviselő elvtársak elismeréssel szóltak a sajtónak, a televíziónak és más hírközlési eszközöknek a bűnözés elleni küzdelemben betöltött szerepéről. Képviselőtársaim azonban hangsúlyozták azt a kívánalmat is, hogy a tömegkommunikációs eszközök munkatársainak ügyelniük kell arra, hogy tájékoztatásaik az érintetteknek ne okozzanak indokolatlanul nagyobb hátrányt, mint ami az elkövetett cselekmény súlyával arányban van. A bizottsági vitában felszólaló képviselők a törvényjavaslat tartalma mellett érintették annak terjedelmét is, hiszen egy 407 szakaszból álló javaslatról és annak alapos, részletes indokolásáról van szó. Egyetértettünk abban, hogy a javaslat tartalma és terjedelme összhangban van egymással, mert egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely éppen a törvényesség és az állampolgári jogok védelme érdekében szükségessé teszi, hogy a büntető eljárás rendjét ne csak keretjelleggel, hanem részleteiben is szabályozzuk. Mindezekre figyelemmel bizottságunk elismerését fejezte ki a törvényjavaslat előkészítőinek. Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk az elmondottak alapján megállapította, hogy a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat jól szolgálja a szocialista törvényesség fejlesztését az állampolgári jogok biztosításával összhangban. Ezért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében a törvényjavaslatot a beterjesztett módosításokkal együtt elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz három képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Dr. Mátay Pál képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. MÁTAY PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A büntető eljárási törvény a bűnüldözés keretek közé szorítása, a bűnüldözés mechanizmusa mindig politikai dokumentum is. A büntető eljárási törvényben az a politikai kérdés, hogy milyen eredményesen járul hozzá az állam jogpolitikájának hatályosulásához, mennyire segíti a bűnüldözést és a bűncselekmények megelőzését. Érvényesül-e benne az állampolgári egyenlőség, vagy törvényesíti-e a megkülönböztetést, például a kivételezetteknek házi őrizet, az egyszerű állampolgároknak előzetes letartóztatás. Nem ad-e teret a bűnüldöző szervek önkényének, előfeltételekkel menynyire körülhatárolt a bűnüldöző szervek kényszerintézkedési joga, szűk-e, vagy tág-e a védelemhez való jog, milyen mértékű az eljárásban érintettek panaszjoga, milyen a fellebbezési jog, mennyiben vesz részt a társadalom a bűnüldözésben, a bűncselekmények elleni küzdelemben. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter elvtárs expozéja és az előadói beszéd több oldalúan indokolta és méltatta a törvénytervezetet. A javaslat melletti állásfoglalás, a képviselő meggyőződése érdekében az említett nézőpontokon keresztül is vizsgáltam a tervezetet. Átolvastam ilyen aspektusból is, és bármennyire szeretném elmondani és a tervezet szövegével bizonyítani, hogy a javaslat minden felvetett kérdésre helyes választ ad, de egy felszólalás ideje nem ad erre módot, így csak azt szeretném elmondani, hogy az előttünk fekvő javaslat egy olyan okmány, amely