Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1393 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1394 Hazánkban a munkavállaló nők száma megha­ladja a kétmilliót. Ebből a vegyiparban közel 50 000 a női munkaerő, amelynek 39 százaléka 30 éven aluli. Sajnos, a női dolgozók nagy száza­iékának az iskolázatlansága kissé aggasztó, mert nagy részük a nyolc általános iskolai végzettség­gel sem rendelkezik. A szakmunkásnők aránya is rendkívül kedvezőtlen. Múlt év decemberében végzett felmérésnél országosan 20,1 százalékot, budapesti viszonylatban 17,7 százalékot tett ki. Véleményem szerint a technika nagyarányú fejlődése, egyes munkafolyamatok korszerűsíté­se szempontjából elengedhetetlen, hogy munkás­osztályunk, — beleértve nődolgozóinkat is — ne tanuljanak. Érintett intézményeinknek és üze­meinknek meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyek ösztönzőleg hatnak a tanulásra, illetve továbbképzésre. Előnytelen a vegyiparban, hogy a nők éjsza­kai műszakja egyelőre nem megszüntethető. Ugyancsak előnytelen a nők bérezése is, mert nem érvényesül még ezen iparágban sem az az elv, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Er­re vonatkozólag felmérést végeztek. 18 000 dol­gozó bérét vizsgálták, akik közül'7700 volt a nő­dolgozó és a következő adatokat kapták: 1000 és 1500 forint között 112 férfi és 815 nő, 2500 és 3000 forint között 3229 férfi és 546 nő, 3000 és 3500 forint között 2016 férfi és 106 hő, 3500 és 4000 forint között 932 férfi és csak 19 nő kere­sete van. A különbözet még jobban érzékelhető, ha a fenti számokat százalékosan nézzük. Az 1000 és 1500 forint alatt keresők'88 százaléka a nő, 2500 és 3000 között már csak 14,6 százalék és 3500 és 4000 forint között összesen csak 2 százalék nő keresete van. A vegyiparban dolgozó nők igen nagy prob­lémája a gyermekintézmények hiányából is kö­vetkezik. Hozzászólásában több képviselőtársam érintette már. Az iparágban jelenleg 20 üzem rendelkezik 18 bölcsődével és a vállalatok keze­lésében jelenleg 28 óvoda van. 1972 negyedik ne­gyedévében 5387 nő vette igénybe a gyermek­gondozási segélyt. Érdemes felfigyelni arra is, hogy Budapes­ten az igénybe vevők száma 2308-at tesz ki. 23 százaléka 1973-ban visszatér a termelésbe. Ezek gyermekeinek elhelyezése a jelenleg működő lé­tesítményekben nem biztosítható. A vállalatok sem teszik meg gyakran a gyermekek elhelyezé­sére szükséges intézkedést. Ennek egyik oka pél­dául, hogy a vegyipari vállalatainknál elegendő női munkaerő áll rendelkezésre, tehát így nem érdekük gyermekintézmény létesítése, illetve fejlesztése. Külön gondot okoz vegyipari vállalataink­nál, hogy nődolgozóink továbbra is több mű­szakban vannak foglalkoztatva és így a gyer­mekintézmények üzemeltetése is problémás. Mindezen problémákat vállalatainknak jobban figyelemmel kellene kísérniük, mert a nődolgo­zók megtartásának egyik fő biztosítéka ezen. in­tézmények megfelelő számban, színvonalon és időben való működtetése. Olyan vegyipari válla­latok is létesíthetnének gyermekintézményt, ahol jelenleg még nem okoz gondot a munkaerő­utánpótlás. Nem sikerült sajnos előbbrelépnünk a 40/ 1969-es számú pénzügyminiszteri rendeletben biztosított, közös erőforrásokkal történő gyer­mekintézmény létesítésében sem. A lehetőséggel az elmúlt 3 év alatt részlegesen, vagy teljes egé­szében mindössze 6 vegyipari vállalat élt. : Feltétlenül szükséges lenne a gyermekélel­mezési norma felülvizsgálata is és ennek alapján a nyersanyagnorma szükséges mérvű módosítá­sa. Ugyancsak elvesztette vonzerejét a csökken­tett munkaidő ténye is, amelyet más iparágak­ban is bevezettek. Az elmondottakat figyelembe véve meg kell keresni a módját annak, ami elő­nyösen befolyásolja a női dolgozók helyzetét a vegyiparban. Kérdésem, hogy a helyzet rendezésére a kormány milyen intézkedést kíván tenni, ha a vegyipart továbbra is a női munkaerő megtartá­sa mellett kívánjuk fejleszteni. Azért kellett mindezt elmondanom és kérdésemet feltennem, mert a vegyiparba évente 2000 új női munkaerő lép be, többségük fiatal és szakképzetlen. Az iparhoz kötődésüket elsősorban szakmunkáskép­zéssel segíthetjük elő, de biztosítani kell számuk­ra és a már ott dolgozó nők számára is az egyen­lő munkáért egyenlő bér érvényesülésének lehe­tőségét. Mivel nagy számúk fiatal, így a gyermekeik részére a szociális- és gyermekintézményekben is igény szerinti férőhelyet kell biztosítanunk. A kormány beszámolóját elfogadom és kép­viselőtársaimnak elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Horváth Kálmán képviselőtársunk következik szólásra. HORVÁTH KÁLMÁN; Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Meg vagyok győződve, hogy nem a legszimpatiku­sabb és a legüdvösebb dolog a névsorban hátul­ról elsőnek hozzászólni, ezért kérem az elvtársak türelmét, s rövid leszek. Veszprém megye, ezen belül választókerü­letem mezőgazdasági és ipari dolgozói is az el­múlt időszak alatt nagy figyelmet fordítottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, valamint kormányunk által hozott nagy je­lentőségű határozatok megismerésére, s ezekből adódó feladatok mikénti végrehajtására. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére hozott határozatok és irányelvek megjele­nése után területemen a mezőgazdasági vezetők, vezetőségek intézkedési terveket dolgoztak ki, s ennek alapján hoztak határozatokat az üzemi feladatokra vonatkozóan. Az eddigi intézkedési tervek végrehajtását a nemrég múlt zárszám­adások időszakában értékelték és ennek alapján határozták meg a további feladataikat. Az egész mezőgazdaságra vonatkozó hatá­rozatok és intézkedések területünkön is kedve­zően hatottak a mezőgazdasági üzemek tevé­kenységében. Veszprém megyében, így ezen be­lül a mi termelőszövetkezeti szövetségünk terü­letén is mintegy. 35 százalék a kedvezőtlen ter­melői adottságok között gazdálkodó termelőszö­vetkezet. Ha alacsonyabb gazdálkodási szintről indultunk is, de jelentős fejlődést értünk el mind a mezőgazdasági termelés, mind a jövedelmező-

Next

/
Thumbnails
Contents