Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1371 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1372 tetési járulékfizetési kötelezettséget írtunk elő a teljesen leírt, de még használatban levő állóeszközök után. Az állóeszköz-gazdálkodásnak tehát fontos helyet kell kapnia a vállalatok gazdálkodási tevékenységében. Javítani kell a vállalati munkaerőgazdálkodást is. Tapasztalható ugyanis, hogy a munkáslétszám csökkenése mellett az alkalmazottak létszáma — különösen az adminisztratív alkalmazottaké — emelkedik. Szükséges, hogy a vállalatok az adminisztráció egyszerűsítésével, korszerű vezetési módszerekkel és eszközökkel szüntessék meg ezeket a nemkívánatos jelensé-* geket, intézkedjenek a kapun belüli munkanélküliség és a munkafegyelmet rontó szervezetlenség felszámolásáról. A munka- és üzemszervezés korszerűsítésére párt- és kormányhatározatok születtek, minisztériumi intézkedések történtek. E határozatok végrehajtására, rövid- és középtávú szervezési program kidolgozására irányelveket dolgoztunk ki, amelyekben a rendszerelméleti követelmények érvényesítésére, az alapvető termelő- és gazdálkodó tevékenység, valamint a hozzá tartozó magasabb színvonalú irányítási rendszer elérésére hívtuk fel vállalataink figyelmét. Az ilyen jellegű szervezésnek ugyanis meg kell előznie a számítástechnika alkalmazását, elő kell segítenie már korábban a gazdaságosság javítását, az önköltség csökkentését s a nyereség növelését. A minisztérium szervezési útmutatója alapján a múlt évben 16 vállalatunk éves, ez évben pedig valamennyi vállalatunk több éves szervezési programot dolgozott ki. A programok végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük. A vállalatok szervezési munkájának megkönnyítésére, a szakmai és szellemi kapacitások koncentrálására hat vállalatot, illetve intézetet ágazati szakosított szervezési bázissá jelöltünk ki, amelyek a munkát elkezdték. Hét vállalatunknál pedig üzemi mintaszervezéseket indítottunk el. Tisztelt Országgyűlés! Dolgozóink körében egészségesen, jól fejlődnek a munka megjavítását elősegítő különféle versenymozgalmak. A szocialista brigádmozgalomnak már több éves hagyományai vannak, jól segíti a hatékonyabb, termelékenyebb munkát. Az utóbbi években egyre jobban terjed, ma már mintegy ötven gépipari vállalat indította el az úgynevezett Dolgozz hibátlanul! munkarendszer bevezetését. Ez lényegét tekintve komplex műszaki-gazdaságiszervezési-vezetési intézkedések összefüggő rendszere, amely a mozgalmi elemek felhasználásával a hibák, és veszteségek megelőzésére, csökkentésére, ilymódon a vállalati munka hatékonyságának javítására irányul. Éppen ezért kívánatosnak tartjuk mind szélesebb körben való eredményesebb alkalmazását. Vállalatainkban egyre többen ismerik fel, hogy az éves és középtávú vállalati tervezés, a hozzá csatlakozó szervezési program, valamint a munkapadoknál folyó munkaszervezés egységes egész, komplex tevékenység. Ahol ezt megértették, ahol a műhelyértekezlet, a termelési tanácskozás nemcsak vitafórum, hanem olyan fórum, ahol a közös cselekvés programját is meghatározzák, ott az eredmény rövid időn belül jelentkezik, mérhető a kapacitások jobb kihasználásában, a selejt csökkentésében stb. Ma már mindenkinek számolnia kell azzal, hogy a műszaki-technikai haladás követelményeként a technikával együtt nemcsak a gyártmányok cserélődnek, hanem elavulnak a szakmai ismeretek, a korábbi helyes vezetési, szervezési elvek is. A tegnap szerzett ismeretek ma már kevésnek bizonyulnak, a mai ismeretek holnap már nem lesznek elégségesek. Az általános fejlődéssel a munkásoknak, a művezetőknek, a közép- és a vezetőkádereknek egyaránt lépést kell tartaniuk, tovább kell fejleszteniük szakmai-politikai ismereteiket. Ezt kívánjuk elősegíteni a szakmunkás-, a vezetőképzés, illetőleg továbbképzés területén eddig megtett és soronkövetkező intézkedéseinkkel. A tárca területén tevékenykedő felsőszintű vezetőkből eddig ezer részesült egy vagy több alkalommal szervezett továbbképzésben. A középvezetők közül mintegy hatezren vettek részt továbbképzésben, és körülbelül még további négyezer továbbképzéséről kell gondoskodni. A képzési kapacitáshiány megszüntetése érdekében a múlt évben szakoktatási és továbbképző intézetet hoztunk létre, amelyben a személyi és tárgyi föltételek megteremtésével lehetővé tesszük a vezetőképzés és továbbképzés kiszélesítését. A szakmunkásképzésben és továbbképzésben 1971-ben majdnem 33 000 főt, 1972-ben 42 000 főt részesítettünk. A brigádvezetők részére a vezetési feladatokra való felkészülés céljából 15 vállalatnál továbbképző tanfolyamot indítottunk. A középkáderek és szakmunkások továbbképzésénél tehát a kezdeti lépéseket tettük meg, az oktatás kiszélesítése a következő évek alapvető feladata. A továbbtanulásra, a fegyelmezett munkára ösztönöznek a közelmúltban végrehajtott bérpolitikai intézkedések is, amelyek a tárca területén 347 ezer munkás és művezető jövedelmét 1973 tíz hónapjára 571 millió forinttal emelték. Fokozott figyelmet fordítunk a vállalatok vezetőinek fejlődésére is. Tapasztalataink szerint nagy többségük megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Azokat a vezetőket pedig, akik a fejlődéssel nem tudnak lépést tartani, a szocialista humanitás figyelembevételével, a szocialista társadalom és saját maguk érdekében képességeiknek és tudásuknak megfelelő helyre irányítottuk és irányítjuk át. Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban kapcsolódva Fock elvtársnak, a kormány elnökének beszámolójához, a hazai kohászati és gépipar elmúlt években elért eredményeinek, megoldásra váró feladatainak, a legfontosabb kérdésekben az előrelépés módjának áttekintésére törekedtem. Mindaz, ami ebben a két ágazatban az elmúlt évben történt, véleményem szerint teljes összhangban van azzal a pozitív tendenciával, ami a népgazdaság korszerű fejlődésének egészét jellemzi. A kohó- és gépipar pozíciója a negyedik ötéves terv harmadik esztendejében elég erős ahhoz, hogy a terv eredeti céljait teljesíthessük, ahhoz, hogy a strukturális átalakítást meggyorsítsuk. Nagyon jelentősnek, holnap elérendő eredményeink zálogának tartom azt a