Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1369 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1370 szállítási kötelezettségei teljesítéseinek feltéte­leit. Ez idő alatt kell felkészülni az 1976-tól tervezett profilszűkítésre: a tengeri hajógyár­tás megszüntetésére, a balatonfüredi gyáregy­ség más profilra való átállítására. Az elfogadott visszafejlesztési terv szerint egyszerűsíteni kell a vállalat szervezetét, ami munkaerő átcsopor­tosításokat fog eredményezni. A Vörös Csillag Traktorgyár gazdaságos működése a jelenlegi alapvető profilokkal és a jelenlegi szervezetben nem biztosítható, ezért, mint önálló vállalat 1973. június 30-án megszű­nik. A kispesti gyárat a Magyar Vagon és Gép­gyárhoz, az egri gyáregységet pedig a Hajtómű­és Felvonógyárhoz csatoljuk. A Magyar Vagon- és Gépgyár 1975 végéig szakaszosan átalakítja a hozzácsatolt gyár gyártmánystruktúráját és gondoskodik arról, hogy 1976-tól az elvárt gazdasági fejlődés üte­mének megfelelően, gazdaságosan, hatékonyan működjék. A határozatnak megfelelően traktorok és egyéb gépek gyártását meg kell szüntetni. A piaci igények változása, a kereslet csökkenése miatt a vállalat ezekből a termékekből nem tu­dott gazdaságos sorozatgyártást megvalósítani. A megszűnő gyártmányok pótalkatrész ellátá­sát természetesen továbbra is biztosítani kell. A profilváltozások és a vállalat önálló jel­legének megszűnése 1300—1500 dolgozót érint. A létszámleépítés zökkenőmentes végrehajtá­sára — az érintett dolgozók más területre tör­ténő szervezett átirányítására — a Vas-, Fém­es Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszerve­zete bevonásával készülő intézkedési terv ke­retében gondoskodunk. Ebből a példából is kitűnik, hogy ezek, a népgazdasági szinten is jelentős struktúra át­alakítások egyben fontos társadalompolitikai kérdések is. A termékszerkezet átalakítása, a gazdaság­talan termék gyártásának megszüntetése, egyes vállalatok visszafejlesztése jelentős munkaerő­mozgást is eredményezhet. A felszabaduló mun­kaerőnek új munkaterületre való átcsoportosí­tása, megfelelő munkafeltételek és kereseti vi­szonyok megteremtése nagy körültekintést igénylő, bonyolult feladat, amit csak a párt- és társadalmi szervek messzemenő támogatásával tudunk eredményesen megoldani. A termelési struktúra javítását, az export­forgalom növelését elsősorban a szocialista nemzetközi együttműködés további kiszélesíté­sével érhetjük el. Jól felfogott érdekünk, hogy az egyes gazda­ságtalan termékek fokozatos leállítását, más, gaz­daságosabb termékek dinamikusabb fejlesztését más baráti országok, elsősorban a Szovjetunió igényeivel összhangban hajtsuk végre. Fontos feladatunk, hogy gyorsabb ütemben haladjunk előre a gépipar széles területére kiter­jedő alkatrész-, szerelvény-, részegység-szakosí­tásban és az ezen alapuló termelési kooperáció bővítésében. A részegység-, alkatrész-szakosítás és kooperáció, a gyorsabb műszaki haladás gép­iparunk továbbfejlődésének alapvető feltétele. Ahhoz viszont, hogy ezen az úton gyorsabban haladjunk előre, a szocialista gazdasági integrá­ció keretében sokféle lépésre, a szabványosítás gyorsítására, a konstrukciók összehangolására, s más feladatok megoldására van szükség. Ilyen gazdaságpolitikai meggondolástól indít­va készültünk fel és kezdtük meg tárgyalásainkat a következő ötéves terv kialakításával kapcsolat­ban a Szovjetunióval és a többi KGST országok­kal. A gazdaságos exportforgalom növelésének fontos feltétele a gyorsabb műszaki fejlesztés, az új, korszerűbb gyártmányok, a konvertálható árualapok bővítése, nem utolsó sorban a gazdasá­gosság növelése, korszerű technológiák alkal­mazása. A technológiai színvonal — egyes ki­emelt területeket kivéve — nem éri még el azt a mértéket, amely kívánatos. A széles gyártmány­skála miatt egyszerre egy időben nincs lehetőség a modernizálásra, a technológiai folyamatok automatizálására. Ezért súlyponti területeket kell kijelölnünk, és a vállalati rekonstrukció, a tech­nológiai korszerűsítés céljaira rendelkezésre álló fejlesztési erőinket ezekre a területekre kell kon­centrálnunk, amit eddig is tettünk. Ilymódon, az új technológiai eljárások beve­zetésével, a műhelyrendszerű gyártásról a tech­nológiai koncentráción alapuló fejlettebb gyártá­si rendszerekre való áttéréssel, gazdaságos fel­szerszámozással lényegesen lehet és kell is javí­tani a hatékonyságot. Ehhez korszerű, nagytelje­sítményű gépeket, berendezéseket, gyártási eljá­rásokat kívánunk beszerezni, elsősorban a szo­cialista országoktól és a tőkés piacról. A kölcsönös előnyök elve alapján készek va­gyunk a tőkés országokkal is kooperációs meg­állapodásokat kötni és bővíteni a gazdaságos ex­portforgalmat. Az eddig létrejött jelentősebb ko­operációs szerződések rendszerint konkrét válla­lati gyártmány-gyártásfejlesztési elképzelések­hez, licencekj gyártási eljárások megvételéhez kapcsolódtak. Ezt az utat a következő időkben is járhatónak' és kiszélesíthetőnek tartjuk. Tovább­ra is alapvető feladatnak tekintjük az előirány­zott beruházások gyorsabb, hatékonyabb meg­valósítását. Ezért a kormányhatározatokon túl­menően külön is intézkedtünk az alaposabb mű­szaki-gazdasági előkészítés feltételeinek megte­remtéséről, továbbá arról, hogy a vállalatok na­gyobb körültekintéssel, alaposan szervezzék meg a beruházások végrehajtását. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló fel­adatok megkövetelik a vállalati tervek, intézke­dések nagyobb pontosságát, általában a korsze­rű munka- és üzemszervezést, az élő- és holt­munkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerűbb vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba való átültetését. Ezen a téren még igen sok a belső tartalékunk. Termelési feladatainkat elsősorban a meg­levő kapacitások jobb kihasználásával kell meg­oldanunk, mert az állóeszköz-kihasználás szintje még a korszerű gépeknél is alacsony. Emellett gyorsítanunk kell a gazdaságosan nem használ­ható gépek és berendezések kiselejtezését. Ma még jelentős részarányt képvisel ugyanis a nul­lára leírt, de még tovább üzemeltetett állóesz­köz-állomány. A termelő gépek és berendezések korszerűsítéséhez szükséges feltételek megterem­tése és a selejtezés meggyorsítása érdekében 1973-tól a gépiparban kísérleti jelleggel üzemel-

Next

/
Thumbnails
Contents