Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2257 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2258 fáradtan érnek haza. Az egészségügyi problémák szintén nemcsak a dabasi járást, hanem az egész Pest megyét érintik, függetlenül attól, hogy Vácott és Cegléden megépült a kórház és már új pavilonokkal is bővült. A megye lakóinak számához viszonyítva a kórházi ágyak száma változatlanul kevés. Ezért nagy szükség volna arra, hogy az V. ötéves tervben megépüljön az új kórház. Például a dabasi járás 76 ezer lakosa tíz budapesti kórházhoz van szétosztva. Tisztelt Országgyűlés! Pest megye és a dabasi járás néhány problémáját azért mondtam el, mert az egy főre jutó fejlesztés Pest megyében még ma sem éri el az 1970. évi országos szintet, és ebből fakadnak gondjaink, amelyek megoldásához nem egy esetben a saját erőnk már kevés. Kevés még akkor is, ha a tanácstagok politikai segítségével elértük, hogy az üzemek nagyobb részt vállaljanak a gyermekintézmények létrehozásából, a kulturális intézmények létrehozásából és fenntartásából. Ismerjük népgazdaságunk teherbíró képességét, tudjuk, hogy a jelenlegi lehetőség ennyi. Ehhez mi is hozzátesszük saját erőforrásainkat, mindez azonban az elfogadható igényekhez képest még mindig kevés. A tanácstörvény helyesen és jól ötvözte a helyi és a központi akaratot, és ez lehetővé teszi, hogy a kormány akarata a helyi akarattal jobban tudjon érvényesülni. Ennek fokozottabb valóra váltása minden bizonynyal enyhíteni fogja a mi gondjainkat is. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom fejlesztési és költségvetési részét nem azzal a szándékkal mondtam el, hogy Papp elvtársat konkrét válaszra késztessem. Csupán azért, mert .most készül az V. ötéves terv, vagy előkészületben van és tisztelettel szeretném kérni a miniszter elvtársakat arra, hogy vegyék figyelembe a fejlesztésnél Pest megye sajátos helyzetét és ez realizálódják az V. ötéves tervben. Azért, mert minden nap a tanácsokkal és a tanácstagi munkával szoros kapcsolatban van mind a fejlesztés, mind a költségvetés. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.53—17.15. — Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Vida Miklós képviselőtársunk következik szólásra. DR. VIDA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtásáról elhangzott államtitkári beszámoló, a kiküldött írásos anyag és a sajtóban időközben megjelent több kapcsolódó cikk nagyon sok értékes felvilágosítást és tapasztalatot közölt a törvény végrehajtásának eddigi eredményeiről és problémáiról. A budapesti képviselők külön részletes tájékoztatást kaptak a Fővárosi Tanács elnökétől a tör vény végrehajtás budapesti vonásairól. Felszólalásomban — mint budapesti képviselő — elsősorban a fővárosi eredményekről, módszerekről és tennivalókról szeretnék néhány, remélem képviselőtársaim figyelmére méltót elmondani. Az expozé, de több képviselőtársam is már említette az 1971. évi tanácstörvény jelentőségét, különösen kiemelve azt, hogy az nagy figyelmet fordít a lakossági kapcsolatokra, és ez fontos fejlődést jelent a régi tanácstörvényekhez képest. Míg az 1950. évi első tanácstörvény ugyanis elsősorban • a megyék szintjén kívánta rendezni, szabályozni a tanácsok tennivalóit, majd a négy évvel későbbi, módosított törvény már a járások szintjén is foglalkozott a tanácsok szerepével, munkájával, addig az 1971. évi törvény tartalma és kapcsolódásai szerint már a fővárostól és a megyéktől a községekig és kerületi tanácsokig kiterjedve irányít, szabályoz és kapcsolódik az élethez. Örvendetes, hogy a törvény 16—18. paragrafusai Budapesttel mint fővárossal és a kerületi tanácsokkal külön is foglalkoznak. Ez indokolt és szükséges is, mert hiszen Budapest lakosságának ellátási problémáit, egyben hazánk fővárosának a gondjait is tartalmazzák. Mi, képviselők különösen a kerületi tanácsok fontosságának, hatáskörének és felelősségének növelését üdvözöljük, mert miközben egy nagy metropolis egészének fejlesztése és lakosságának ellátása szerepel a feladatok között, közben kerületek, városrész-központok rekonstrukcióját is az ott élő családok igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével kell megoldani. Jó tapasztalataink vannak arról is, hogy bevált a hatáskörök leadása, a szakigazgatási szervek nagyobb felhatalmazása az emberek ügyeinek intézésében. Mindezen eredmények mellett azonban a problémák korántsem csökkentek. Ezért jónak és üdvösnek tartom azt, hogy az Országgyűlés e fontos törvény végrehajtását napirendre tűzte. A lakosságnak és a képviselőknek egyaránt az a véleménye, hogy a törvény megalkotása után indokolt annak hatályosulását —• mint jelen esetben is — figyelemmel kísérni. Elhangzott már, de magam is kihangsúlyozom, hogy az 1971. évi tanácstörvény nagyon fontos előrelépést jelentett azon az úton, hogy megvalósuljon a X. pártkongresszus határozata az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, ami a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata. A módosított tanácstörvény kimondta, hogy a tanácsok a szocialista államszervezet részei, a nép hatalmát, a szocializmus építését, a lakosság érdekeit szolgálják, és egyidejűleg politikai rendszerünk alapintézményei, mert az állampolgárok legszélesebb körét képviselő szervek. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok jellegét illetően a tanácstörvény azt emeli ki, hogy a tanács szervei a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő érdekképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. A tanácstörvény ezért nagy jelentőséget adott két új típusú bizottság működésének: ezek az ügyrendi és a számvizsgáló bizottság. Mindkettő speciálisan az önkormányzat létéhez kapcsolódik, sőt az ügyrendi bizottság a tanács államigazgatási jellegéhez is. Amíg a számvizsgáló bizottság csupán az önkormányzat bizottsága, addig az ügyrendi bi-