Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2213 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2214 vőben ezeken a területeken is többet tehetünk a legjobb módszerek országos elterjesztésével. A tanácstörvény végrehajtása során a településhálózat fejlődésének törvényszerűségei megfelelően érvényesültek, abból kiindulva, amit Papp elvtárs is jelzett, hogy az iparosodás és a városias életmód iránti igény növekedésével gyorsan növekszik a városok jelentősége, és egyben felelőssége is. Ahhoz, hogy a városok e felelősségnek megfeleljenek, elsősorban nem közigazgatási reformokra van szükség, ahhoz idő kell, hanem a munka tartalmának és módszereinek továbbfejlesztésére. Egyrészt tovább kell haladni a városi tanácsok és a lakosság kapcsolatainak erősítésében. Fejleszteni kell a legjobb városok gyakorlatát, ahol a körzeti népfrontbizottságok rendszerével, körzeti tanácstagi csoportok kialakításával, a lakóbizottságok vezetőinek aktív bevonásával sikerült a város lakosságát széleskörűen és ténylegesen bevonni a várospolitika alakításába, és a közösen hozott határozatok, állásfoglalások megvalósításának társadalmi támogatásába. Másrészt a városi tanácsoknak és népfrontbizottságoknak közösen kell munkálkodniuk azon, hogy erősödjön a város és vonzáskörzete sokoldalú együttműködése, a város általános társadalmi felelőssége a körzetébe tartozó települések iránt. A másik fontos vonása a településfejlődésnek az apró falvak és a szórt települések helyzete. Le kell szögezni, hogy itt a fejlődés törvényszerűségének tervszerű érvényesítéséről és nem valami visszaszorító, elsorvasztó tevékenységről van szó. A települési helyzet változása lassú folyamat. E településeken emberek milliói élnek, akik joggal igénylik a fokozott figyelmet, az alapellátás lehetséges szintű biztosítását, a szocialista demokrácia szélesítését. Ezért a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a társközségekre, az apró falvakra, a tanyás területekre, a dunántúli puszták lakosaira, velük együtt mérlegelve és döntve ügyeikben. Tisztelt Országgyűlés ! A lakosság egyetértésének fokmérője a cselekvő részvétel. Általános tapasztalat, hogy a lakosság közéleti érdeklődése és cselekvő közreműködése ott erősödött, ahol a tanács arra lehetőséget teremt, s ahol a népfrontbizottság, a szakszervezetek, ifjúsági szervek és más társadalmi szervek szervezik a lakosság részvételét. A tiszteletreméltó és számokban is kifejezhető fejlődés ellenére ma még korántsem használtuk fel a lakosság segítőkészségét. A feltételek megteremtésében közös a felelőssége a kormányzati munkának, a tanácsi vezetésnek és a népfrontmozgalomnak. Meggyőződésünk, hogy az elmúlt évi több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkát és más, pénzben nehezen mérhető társadalmi tevékenységet még lényegesen növelni lehet. Javasoljuk ezért az illetékes állami szerveknek, hogy közösen tekintsük át a társadalmi közreműködés kiszélesítésének időszerű feladatait. A népfrontmunka erősödő gyakorlata, hogy minden jelentős országos és helyi ügyben kikérjük a lakosság véleményét. Ezt tettük a mai parlamenti vita előtt is. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége a lakossági észrevételek többségével egyetértett, és azokból néhányat az előbbiekben ismertettem a tisztelt Országgyűléssel. A parlamenti vita bizonyára sok hasznos tapasztalattal, bírálattal fogja segíteni a tanácstörvény végrehajtását. Az elnökség ezért javasolja a Tanácsi Hivatalnak, egyetértésben Homor elvtársnő javaslatával, hogy a beszámolóról és a vitáról tájékoztassuk közösen a lakosságot az őszi—téli falugyűléseken, városi lakossági tanácskozásokon és más fórumokon. Tisztelt Országgyűlés! Még egy megbízatásnak kívánok eleget tenni. Bármily jelentős a társadalom támogatása, fontos a tanácsi testületek munkája, a feladatok megoldásának, végrehajtásának többsége a tanácsok közkatonáira, a tanácsi dolgozókra hárul. Szeretnék erről a helyről is a népfrontmozgalom nevében az ország lakosságának egyetértésével köszönetet mondani áldozatos munkásságukért. Az előterjesztett írásbeli beszámolóval a Hazafias Népfront Országos Elnöksége egyetért, és azt a magam részéről is elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Daradics Ferenc képviselőtársunk. DARADICS FERENC: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót jónak, reálisnak tartom. A törvényt három éve hoztuk, de nem három évre, hanem meghatározatlan, hosszú időre. Nyilván e beszámoló egy hosszú folyamat kezdetéről, három év tapasztalatairól adhat számot. E viszonylag rövid idő alatt egy sor szervezeti, hatásköri változást kellett bevezetni úgy a testületek, mint az apparátusok munkájában. A változásokat meg kellett ismertetni, elfogadtatni a tanácsi szervek dolgozóival és a lakossággal. A törvény végrehajtásából adódó feladatok közül ez sem tekinthető befejezettnek. A hatáskörök általában lefelé, a helyi tanácsokra irányuló átcsoportosítása nagymértékben növelte az önállóság, a felelősség és a demokratizmus szélesítésének a lehetőségeit. Jelentősen bővült az érintkezés a lakossággal, az úgynevezett népszerű és népszerűtlen témákban is. Többször kell a helyi szerveknek igent és nemet is mondaniok szükség esetén. A valóságnak megfelel az az értékelés, hogy a tanács szervei általánosítva a törvény szellemében és értelmében jól állnak helyt, élnek a lehetőségekkel, és jól végzik feladataikat. Az általános, mint mindig, egyedi, szélsőséges eseteket is takar. Különbözik a munka minősége apparátusok között, apparátuson belül és sokszor még egy-egy személy esetében is, amikor többségében jól végzik feladataikat, de nem jelentős számban még törvénysértő határozatokat is hoznak, vagy hosszadalmas, bürokratikus az eljárás. A lakosság kisebb-nagyobb része a tájékozottságtól és a közéleti ismerettől függően, vagy szubjektív benyomásokból a negatív jelenségeket eltúlozzák, általánosítják. Valahogy úgy vagyunk ezzel a témával is, mint az építkezéseknél. Épül évente 80 000 lakás, melynek kis há-