Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2211 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2212 ez a községekben, nem kevésbé a városok peremkerületeiben feszültségeket teremtett. A társadalom erőfeszítései, a tanácsokkal összefogva a helyi erők mozgósítása elsősorban a feszültségek feloldását szolgálta, így jelentős mozgalom indult a vízellátás, az óvoda- és iskolaépítés meggyorsítására. Részben ennek tulajdonítható, hogy a tervszámokat e területen teljesítjük, illetve túlteljesítjük. Változatlanul gond azonban a meglevő iskolai épületek állapota, felszereltsége, és az általános iskolák napközi otthoni ellátottságának alacsony szintje. Ez ma az egyik legáltalánosabb lakossági észrevétel, és véleményünk szerint a gyorsabb előrehaladásért központi segítséggel, a lakosság összefogásával ezen a területen is többet tehetünk. A fejlesztés összege, megfelelő mértéke és aránya fontos feltétele a tanácsi önkormányzat érvényesülésének, ezért a következő öt évben fokozott gonddal kell foglalkozniuk a központi szerveknek és a megyei tanácsoknak a célcsoportos beruházások, valamint a központosított beruházások és az alapellátást szolgáló összegek helyes arányával. Az elmúlt években a lakossági javaslatok, észrevételek tízezreit összesítettük és értékeltük. A javaslatok mértéktartóak, megbízhatóan jelzik az igényeket, feltárják a helyi erőforrásokat, a lakosság segítőkészségét. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége részéről az V. ötéves terv előkészítése során az alapellátás arányaira és sorrendjére, nem kevésbé az e területen jelentkező társadalmi közreműködés kibontakoztatására az illetékes kormányzati szerveknek és a megyei tanácsoknak javaslatokat teszünk. Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban közölt megállapítások, adatok az ügyintézés fejlődéséről tanúskodnak, és így érzi ezt a lakosság is. Az, hogy a döntés elsősorban a helyi tanácsok joga, önmagában is jobbá tette az ügyintézést. A jobb lakossági ügyintézés fontos feltétele a jobban előkészített, kiegyensúlyozottabb rendeletalkotás. A lakosság többsége akarja és segíti a rendet, helyesli a következetességet. Ehhez azonban egyszerű, világos, az élethez alkalmazkodó jogszabályokra van szükség. A legutóbbi évek rendeletei terjedelmükben, gyakori módosításaikkal, belső utasításaikkal nagy terhet jelentenek különösen a kisebb tanácsokra. Lassú a szerteágazó rendeletek összevonása, egyszerűsítése. Számos esetben tapasztalható, hogy a rendeletekben az indokoltnál szűkebb a helyi szervek döntési köre. A jó és világos rendeletalkotás azonban az egyik feltétele csupán a jobb ügyintézésnek. A másik, a lelkiismeretes, a lakosságot szolgáló ügyintézői munka. A többségében kedvező tapasztalatok mellett nem hallgathatjuk el, ahogy Papp elvtárs is említette, hogy a lakosságot még mindig bosszantja, esetenként súlyosan károsítja a lélektelen, bürokratikus ügyintézés, ahol a hivatali szerv nem az ügynek a lakosra kedvező törvényes megoldását, hanem az elodázás, a továbbküldés vagy az elutasítás lehetőségeit keresi. A legutóbbi évek tapasztalata bebizonyította, hogy a törvényhozói és a kormányzati munka demokratizmusa tovább növelhető, és ez közvetlen hatással van a lakossági ügyintézés javulására. Az elmúlt évek gyakorlatának megfér lelően a Hazafias Népfront kész arra, hogy a szélesebb rétegeket érintő törvények, rendeletek előkészítésében, széles körű ismertetésében és a lakossági közreműködés szervezésében társadalmi viták és más mozgalmi módszerek útján részt vegyen. A tanácsok és népfrontbizottságok együttműködése elsősorban a szocialista demokrácia szélesítésének gyakorlatában valósul meg. Az együttműködés úgyszólván egyidős a tanácsok immár 25 esztendős tevékenységével, mégis mindennapi általános gyakorlattá három-négy éve, jelentős mértékben az új tanácstörvény előkészítésének és megvalósításának időszakában vált. A tanácsok, népfrontbizottságok együttműködését segítette az a jó kapcsolat, amely a Hazafias Népfront titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala között kialakult. Az öszszehangolt tevékenység, a fontosabb kérdésékben kiadott közös állásfoglalások, amelyek a Minisztertanács és a népfrontmozgalom együttműködése fontos területének tekinthetők, lendületet adtak a tanácsok és a népfrontbizottságok tervszerű és folyamatos együttműködésének. A testületek szinte mindenütt együttműködési megállapodásokat kötöttek, és rendszeressé vált, hogy évenként áttekintik azokat a gyakorlati tennivalókat, amelyekben közösen járnak el. Az együttműködés fontos feltétele a tanácsok testületi munkájának támogatása, a tanácstagok munkájának és lakossági kapcsolatainak segítése, a tanács és lakosság közvetlen kapcsolata és a lakosság társadalmi munkájának szervezése. A tanácsok testületi munkájának fejlesztésében nagy szerepe van a tanácsi bizottságoknak és a tanácstagi csoportoknak. A tanácsi bizottságok jó alkalmat teremtenek az elmélyült vitára, a legjobb társadalmi aktívák és szakemberek bevonására, de működési területükön a népfront munkaközösségeivel, mozgalmi akcióival való együttműködésre is. A különböző tanácstagi csoportokban, társközségekben, városi kerületekben, a megye járásaiban a tanácstagok csoportjai a legtöbbször szorosan együttműködnek a területükön dolgozó népfrontbizottságokkal, vitáik felszínre hozzák területük sajátos problémáit, a különböző összefüggéseket, együttműködési lehetőségeket, alkalmat teremtenek az alkotó, cselekvő vitára, általában széles körben segítik a tanácstagok felkészültségét és a tanácsi testület munkáját. Az utóbbi évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a tanácsok munkáját segíti, ha a köz ügyeit a lakosság és a tanácsi vezetők közvetlenül is megvitatják. A beszámoló adatai szerint a falugyűlések intézménye a törvényben előírt mértéket meghaladóan csaknem általánossá vált. Üj, jó forma a városokban, nagyközségekben a körzeti, kerületi lakossági tanácskozások rendszere, ahol megvitatják a legfőbb várospolitikai kérdéseket. A tanács és a lakosság közvetlen kapcsolatainak fejlesztése a népfrontmozgalom és a tanácsok közös feladata. Ügy érezzük, hogy a jö95 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ