Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2203 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2204 Megyénk lakossága nevében ezért köszönetet mondok mindazon szerveknek, amelyeknek segítsége lehetővé tette a gond felszámolását, s biztosította a megalapozottabb gazdálkodást. Ezúton is kérem az országos főhatóságok vezetőit, hogy azt a korrekt, megértő munkakapcsolatot erősítsék továbbra is megyei tanácsunkkal, amelyet az elmúlt években kialakítottak, s amely egyértelműen szolgálja megyénk lakossága sokoldalú igényeinek kielégítését. Kedves Képviselő Elvtársak ! Az elmúlt évek is bizonyítják, hogy mind jobban megvalósul a tanácstörvénynek az a célkitűzése, hogy növekedjék a tanácsok szerepe a lakossági igények kielégítésében és hogy hatékonyabban használják fel az erre szolgáló, a népgazdaság adott lehetőségeihez mérten rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket. A tanácsoknál szemléletbeli változásra volt szükség a korábbi, döntően állami hozzájárulásra alapozott bevételi struktúrával kapcsolatban. A biztos állami hozzájárulás kényelmessé tette a tanácsok pénzügyi terveit, mivel nem kívánta meg a tanácsi bevételek alakulásának intenzív befolyásolását. Ennek az állításnak valós voltát magam is igazolni tudom, hiszen a biztos állami dotáció mechanikus adminisztratív munkára késztette pénzügyi dolgozóinkat, s esetenként formálissá tette tanácstestületünk döntését is. Most a gazdasági önállóság inspirálólag hat testületünkre és apparátusunk dolgozóira egyaránt, hiszen tudjuk: ha az új lehetőségek figyelembevételével jobban dolgozunk, akkor célkitűzéseinket is gyorsabb ütemben lehet megvalósítani. A tanácstörvény tehát a szűk tanácsi gazdálkodási szemléletet megszüntette, ma már egyre jobban előtérbe lép a terület gazdájának, a tanácsnak átfogó látásmódja. Igen sokan féltették az ágazati érdekek érvényesülését a nagyobb önállósággal dolgozó tanácsoktól. Ma már egyértelműen megállapítható: a félelem indokolatlan volt, mert éppen a tanácsok szerepének növekedése ösztönzőleg hatott az ágazati feladatok gyorsabb megvalósítására, különösen a művelődésügyi, egészségügyi és kereskedelmi ellátottság javítására. Ma már nem felülről várjuk a megoldás lehetőségeit, hanem magunk munkálkodunk a város fejlesztésén, segítségül híva a területen levő nem tanácsi gazdálkodó szerveket és a lakosságot. A tanács gazdaságszervező munkájára és a területen tevékenykedő vállalatok, intézmények helyes koordinációjára választókörzetemből is jó példákat tudok elmondani. Ilyen volt például a városi tanács, a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium és a Labor Műszeripari Művek közös beruházása a hőtáwezeték építésekor, vagy az ipartelephez vezető út- és csatornaberuházásnál. A kereskedelmi hálózat bővítése az UNIKER vállalattal és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezettel közösen. Még nagyobb fokú a városi tanács és a helyi ipari üzemek, vállalatok gazdasági kooperációja a központi bizottsági határozatok megvalósítása érdekében, főként a gyermekintézmények bővítése tekintetében. E helyes kooperáció, amely az egymásra utaltság, de egyben egymás segítésének kifejezője is, a területi elv hangsúlyozása mellett az ágazati feladatok megvalósítását is elősegíti, megnövelve a tanács anyagi erőforrásait s alkalmat adva üzemi kollektívák, és a lakosság társadalmi munkájának igénybevételére is. Ilyen ágazati fejlesztéseket is elősegítő együttműködés alakult ki a városi tanács és a Látszerészeti Eszközök Gyára, a SZIM Marógépgyára, az Elektromos Mérőkészülékek és a Pestvidéki Gépgyár esztergomi gyáregységei között, amelynek eredményeként az utóbbi három évben sikerült 215 férőhellyel bővíteni s részben közösen fenntartani a város óvodáit, elősegítve így a területen jelentkező gondok csökkentését, a dolgozó édesanyák nyugodt munkavégzését, a munkásosztály helyzetének javítását, a népesedéspolitikai feladatok megoldását is. Az együttműködés egyik szép példáját szeretném megemlíteni. Esztergom évek óta szeretett volna felépíteni egy sportcsarnokot, amely az iskolaváros fiatalságának és az üzemek sportköreinek, sportegyesületeinek egyre fokozódó igényeit kielégítené. A városi tanács anyagi lehetőségei több tervidőszakban sem tették lehetővé a kivitelezés megkezdését, mert más, fontosabb beruházásokat, lakás- és csatornaépítést kellett megvalósítani. Most, az új tanácstörvény lehetőséget adott arra, hogy a Látszerészeti Eszközök Gyára és a tanács közös beruházásában az üzemi és diákfiatalok jelentős társadalmi munkájával meginduljon a könnyűszerkezetes építkezés, s hazánk felszabadulásának 30. évét e régen várt s óhajtott objektummal tegyük emlékezetessé. A városi tanács anyagi lehetőségeit növeli a területen meghatározott célok érdekében elvégzett társadalmi munka is. A helyesen értelmezett városszeretetet bizonyította Esztergom lakossága az 1973-as millenniumi esztendőben, amikor is 6 millió forintot meghaladó társadalmi munkát végzett el, egy főre esőén 222 forint értékben. Nagy segítséget jelent a vállalatok kommunista szombat akciója, az „egy üzem — egy iskola" akció, amely azon túl, hogy segítséget nyújt az iskolák karbantartásához, ellátásának javításához, egyben közvetett módon bekapcsolja az üzemi dolgozókat is a közoktatási párthatározat végrehajtásába, így az üzemi dolgozók is hozzájárulnak ahhoz, hogy az általános és szakközépiskoláinkban jobban felkészítsék nevelőink fiataljainkat a termelő munkára. A hatás kölcsönhatássá válik, a munkások adta segítség később magasabb szintű termelő munkában realizálódik. E példák is bizonyítják: a munkahely és lakóhely közös kapcsolatának erősítésén fontos feladatunk tovább munkálkodni. Tisztelt Országgyűlés! Az esztergomi városi tanácsnak földrajzi fekvéséből eredően nemcsak a helyi lakosság igényeinek kielégítését kell biztosítania, hanem figyelembe kell vennie a városkörnyék oktatási, közművelődési, egészségügyi, kereskedelmi és szolgáltatási szükségleteit is. A város vonzáskörzete kiterjed a Duna-kanyar Komárom megyei községeire, így Pilismarótra, Dömösre, valamint a közeli Pilisszentlélekre, de egészségügyi vonatkozásban a dorogi járás egész területére is. Ez utóbbi tényt figye-