Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2205 Az Országgyűlés 30. ülése, lembe véve határozta el tanácsunk az érintett területek vezetőinek egyetértése, felettes szerveink és az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyása mellett a közeli közigazgatási egység, Dorog kis kórházának a városi kórházzal történő egyesítését. Ma már elmondhatjuk: az egyesítés szakmai és gazdasági pozitívumai bizonyíthatóak, s a lakosság magasabb szintű egészségügyi ellátását szolgálják. Az alig 500 lelkes Pilisszentlélek egészségügyi alapellátás tekintetében Esztergom egyik orvosi körzetéhez tartozik. A község felsőtagozatos tanulói ma már Esztergom általános iskoláiba járnak, mivel a szülők a részben osztott iskola hátrányait felismerve gyermekeik továbbtanulási lehetőségeit szem előtt tartva inkább az utaztatás költségeit, mintsem a hátrányos helyzet kialakulását vállalják. A környező községek fiataljai a város középiskoláiban, szakmunkásképző intézetében tanulnak. A községek lakóinak rendelőintézeti szakorvosi ellátása a városban nyer kielégítést, mint ahogyan a kereskedelmi bevásárló központ szerepét is Esztergom üzletei töltik be. Ezek a gyakorlati életből vett példák is bizonyítják: az élet követelte meg, s helyenkint egyre sürgetőbben követeli a tanácstörvény ama lehetőségének biztosítását, hogy a városkörnyéki községek önállóságuk megtartásával ne a járási hivatalhoz, hanem a közelebb fekvő városhoz kapcsolódjanak, oda, ahová közlekedési szempontból is gyorsabban, könnyebben elérhetnek, s ahová társadalmi, gazdasági, ellátási, művelődésügyi, egészségügyi szálakkal szorosan kötődnek. Javaslom ezért a Minisztertanács Tanácsi Hivatala vezetőjének, hogy az általa említett kedvező tapasztalatok figyelembevételével is vizsgálja felül a városkörnyéki községek gyorsabb ütemű kialakításának lehetőségeit. Kedves Elvtársak! A tanácstörvény eredményes végrehajtásának folyamata a testületen túl a politikailag és szakmailag egyre jobban képzett tanácsi apparátus jobb munkájának is eredménye. A tanácsi dolgozók érzik a velük szemben támasztott magasabb politikai és szakmai követelményeket, ugyanakkor azt is jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy a központi szervek intézkedései nyomán az elmúlt években javultak élet- és munkakörülményeik, s az államigazgatási munka megbecsülését, értékelését bizonyítja az ez évben végrehajtott jelentős bérrendezés is, amit ez alkalommal is megköszönök munkatársaim nevében kormányunknak. Befejezésül szeretném elmondani, hogy a Komárom megyei képviselőcsoport a tanácstörvény beszámolójára készülve áttanulmányozta a megyei tanács rendkívül elemző és a további feladatokat is meghatározó összegezését a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatairól, és meghallgatta egy járási hivatal s egy nagyközség beszámolóját is e témakörben. Elhatároztuk, hogy a gyakorlati életben nyert információkat kibővítjük a plenáris ülésen hallottakkal és segítséget adunk ahhoz, hogy a területen is közkinccsé váljanak a tanácstörvény általánosan jellemző tapasztalatai. Azt tervezzük, hogy a megyei tanács testületétől és apparátusától kezdve a legkisebb községig a Hazafias Népfront bevo1974. október 4-én, pénteken 2206 násával szervezett beszélgetéseken és falugyűléseken részt veszünk. így hozzájárulunk ahhoz„ hogy a testületek, a tanácsi dolgozók és a lakosság széles körben ismerjék meg a tanácstörvény végrehajtásának eredményeit azért, hogy az államigazgatás terén megindult pozitív fejlődési folyamat gyorsabb ütemben haladjon előre. Tesszük pedig ezt azért, mert tisztában vagyunk azzal, hogy a tanácstörvény is a párt politikájának végrehajtását szolgálja, s ezzel hozzájárulunk a XI. pártkongresszus sikeres előkészítéséhez. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót tudomásul veszem. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Cserna Sándor képviselőtársunk. CSERNA SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót a Baranya megyei képviselőcsoport ülésén megtárgyaltuk és összehasonlítottuk a megyei tapasztalatokkal. Véleményem kialakításában figyelembe vettem munkatársaim véleményét és a megyei és a városi tanács vezetőitől kapott tájékoztatókat. Ezek alapján az a véleményem, hogy az országos helyzetről készített beszámoló megállapításait a megyei tapasztalatok csak megerősíthetik. Az új tanácstörvény a mi megyénkben is gyorsította a tanácsi munka fejlődést, olyan kereteket és eszközöket biztosított, amelyek hosszabb távon alkalmasak a tanácsi munka javítására. Az eltelt három év alatt a tanácsok számottevően segítették társadalompolitikai céljaink megvalósítását, eredményesen munkálkodtak a szocialista demokrácia fejlesztésén. Ebben döntő része van a tanácsi testületek meghatározó szerepe növekedésének, és jó hatású a tanácsi és a nem tanácsi szervezetek közötti kapcsolatok szélesedése, az önállóság és a felelősség fokozódása, továbbá az egyre inkább kibontakozó öntevékenység. Ugyanakkor természetes, hogy a megye sajátos körülményei miatt a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait helyenként az általános megítéléssel ugyan nem ellentétesen, de erőteljesebben, vagy halványabban kell • megfogalmazni. Érvényesül megyénkben az egyoldalú iparszerkezet kedvezőtlen hatása, a lakosság életkörülményeinek alakulásában mutatkozó színvonalkülönbség az egyes települések között, a településszerkezet sok gondot okozó aprófalvas jellege. Ezek a körülmények a tanácsi szerveket az erők és eszközök fokozott koncentrálására kényszerítik. Ezért átmenetileg komoly feszültséget okoznak a lakossági igények és ezek kielégítésének lehetőségei között. Tisztelt Országgyűlés! A tanácsok és a lakosság kapcsolatának értékelése szükségszerűen elvezet a tanácsi szervek és a munkásosztály, a munkáskollektívák kapcsolatának vizsgálatához. Pártunk Központi Bizottsága márciusban határozatot hozott a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztéséről és helyzetének javításáról. E határozatok végrehajtása nem utolsósorban a tanácsok intézkedésein is múlik. A ta-