Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2195 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2196 A tanácsok megnövekedett önállósága és hatásköre szükségessé tette fokozottabb ellenőrzésüket. Ezért a minisztériumakkal összhangban kialakítottuk a fővárosi és megyei végrehajtó bizottságok rendszeres és átfogó ellenőrzésének rendjét. A törvény hatályba lépése óta a fővárosban és 12 megyében végeztünk vizsgálatot, 5 megyében pedig utóvizsgálatot. Ennek során ellenőriztük a tanácstörvény rendelkezéseinek érvényesülését, a tanácsok munkájának hatékonyságát. A vizsgálat tapasztalatait az érintett végrehajtó bizottságoknál és országosan is hasznosítottuk. Eredményes munkát végzett a Tanácsi Koordinációs Bizottság. A fővárosi és a megyei végrehajtó bizottságok beszámoltatásával, a tanácsok és a minisztériumok együttműködésének összehangolásával, irányelvek, ajánlások kidolgozásával segítette a munkát. Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény megalkotásakor a parlamenti vitában megfogalmazódott a kérdés: hogyan érzékeli majd az állampolgár a tanácsok szerepében, működésében bekövetkező változásokat. Kétségtelen, hogy a rendkívül szerteágazó, bonyolult tanácsi munkában még sok hibát lehet találni, de úgy gondolom, azok az eredmények, amelyeket a tanácsok a város- és községfejlesztésben, a lakosság szolgálatában a törvény megalkotása óta, annak végrehajtása során elértek, érezhetővé tették a változásokat, és több kérdésben igazolták azt a kedvező fogadtatást, amelyben a közvélemény annak idején a törvényt részesítette. Az állami szervekre háruló, növekvő feladatok eredményes elvégzése a tanácsoktól a jövőben még jobb, hatékonyabb munkát igényel. Ehhez a törvény megfelelő keretet ad, módosítására nincs szükség. A tanácsok éppen azzal javíthatják munkájukat, hogy öntevékenyebben élnek a törvényben kapott kedvezőbb lehetőségekkel. A tanácsok további feladatai adottak: következetesen végre kell hajtaniuk a jogszabályokat,^ meg kell valósítaniuk a központi és a maguk által kitűzött célokat, teljesíteniük kell a IV. ötéves tervet. Fontos követelmény, hogy a szükségletek és lehetőségek reális felmérésével jól készítsék elő V. ötéves tervüket. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kíván a lakosság ügyeinek törvényes, szakszerű, gyors intézése, a bürokratizmus visszaszorítása. A fegyelmezett, tervszerű állami munka követelménye, hogy a tanácsok ne tűrjenek el a törvényes rendelkezések betartása alól semmiféle kibúvót, fokozzák a rendszeres ellenőrző munkát, beleértve saját döntéseik helyességének, társadalmi hatásának vizsgálatát is. Mindezek érdekében szükség van a vezetés színvonalának további emelésére, a munka hatékonyságának, személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos javítására. A fő figyelmet a helyi tanácsok munkájának fejlesztésére kell fordítani, mivel ezek állnak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. Ezért követelmény, hogy a fővárosi és megyei tanácsok javítsák irányító munkájukat, segítsék és ellenőrizzék jobban a helyi tanácsi szerveket. Szükség van a tanácsok irányításában résztvevő központi szervek hatékonyabb támogatására, a tanácsokkal való további jó együttműködésre és ellenőrzésükre. Befejezésül engedjék meg a tisztelt képviselő elvtársak, hogy megköszönjem azt a hathatós segítséget, amelyet a lakosság a választók körében végzett tevékenységükkel, a tanácsok ülésein, a képviselőcsoportokban, a bizottságokban és itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt a tanácsoknak nyújtottak, és amelyre a tanácsok továbbra is számítanak. A tanácsok tagjaiban és dolgozóiban megvan a határozott szándék, hogy megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ma már minden lényeges feltétel adott ahhoz, hogy a tanácsok munkája a szocializmus teljes felépítése érdekében folyamatosan fejlődjék, eredményesebben valósítsák meg az állami feladatok helyi végrehajtását, teljesítsék hivatásukat, a lakosság szolgálatát. Meggyőződésem, hogy egy év híján negyedszázados tevékenységük eredményei megfelelő biztosítékot is nyújtanak ehhez. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat fogadja el. Megköszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz 18 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Dr. Gonda György képviselőtársunknak, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökének adom meg a szót. DR. GONDA GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a törvényalkotás időszakától kezdve megkülönböztetett figyelmet fordított a tanácstörvény végrehajtásának segítésére és ellenőrzésére. Már 1972ben napirendre tűztük, s 1973-ban egy megye tapasztalatait vitattuk meg, és legutóbb az ülésszak előtt megtárgyaltuk a Tanácsi Hivatal által készített értékelést. A bizottság véleménye megegyezik a képviselő csoportok ülésein kialakult állásfoglalással. Ez abban összegezhető, hogy a törvény jól szolgálta azokat a társadalompolitikai célokat, amelyek jegyében született, hozzájárult az állami munka színvonalának emeléséhez, és a szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibontakozásához. A bizottság legutóbbi ülésén tíz képviselő fejtette ki véleményét. A vitában elsősorban a fejlődésről, az eredményekről volt szó, de a törvény végrehajtásának és a tanácsok működésének az eredmények mellett vannak gyengébb területei is, és ezekre is ráirányult a figyelem. A bizottság ülésén sok szó esett a helyi tanácsokról, mindenekelőtt a községiekről. Ez nem véletlen, hiszen a hatáskörök decentralizálása ezeket a tanácsokat érintette a legerőteljesebben, és egyéb változások, mint például a községi közös tanácsok létrehozása, több helyen új követelményeket állított e testületek elé. A megjegyzéseket lényegében három kérdés köré lehet csoportosítani. Az első az, hogy a községi tanácsok, illetőleg apparátusok eleget tudnak-e tenni a megnövekedett hatásköröknek; a második kérdéscsoport azzal függ össze, hogy a kisközségek lakosságának ellátására, az úgynevezett alapellátásra jut-e elég pénz és figyelem, és a harmadik, és talán legfontosabb, hogy a