Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2193 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2194 kedés javítása, valamint a gyermekintézményi hálózat fejlesztése érdekében kifejtett tanácsi gazdaságszervező tevékenység. Több intézkedés történt a fővárosi tanácsszervezet munkájának és munkafeltételeinek a javítására. Főleg a ke­rületi tanácsok önállóságának növelése, hatás­körének rendezése volt indokolt, mert ez bizto­síthatta a munka szervezési és személyi felté­teleinek megváltoztatását, lehetőséget adott a szakemberhiány enyhítésére. A fővárosban az alapvető városfejlesztési és ellátási tevékenység mellett, különösen a la­kossággal való kapcsolatokat, a tanácsi és nem tanácsi szervek, vállalatok, intézmények közti együttműködést a fővárosi agglomerációban érintett megyékkel összehangolt fejlesztést kell javítani. A kerületi tanácsoknál társadalompoli­tikai jelentőségű a nagyon sok embert érintő ha­tósági tevékenység javítása. Mindezek elérése érdekében fokozni kell a követelményeket, szín­vonalasabb vezetésre, hatékonyabb irányításra, ellenőrzésre, törvényességi felügyeletre, s külö­nösen a kerületekben felkészültebb apparátusra van szükség. Továbbra is törekedni kell a kerü­leti önállóság differenciált növelésére. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az eredményes munka alapvető tényezője a munkát végző ember. A törvényt a tanácsi tiszt­ségviselők, a dolgozók nagy érdeklődéssel és kedvezően fogadták, túlnyomó többségük meg­értette és sajátjának tekinti célkitűzéseit, be­csületes helytállással, munkakedvvel vesz részt végrehajtásában. Jól segítette a végrehajtást az a nagy államigazgatási tapasztalat, amellyel a munkájukat élethivatásuknak tekintő köz­tisztviselők jelentős része rendelkezik. A törvény jó lehetőségeket biztosított a sze­mélyi feltételek javításához. Több intézkedés történt annak érdekében, hogy a megnövekedett feladatoknak az apparátus eleget tehessen. Ezek közül jelentősebb volt a kormány által meghatá­rozott magasabb képesítési követelmény, a gya­kornoki rendszer bevezetése, több szakközépis­kolában az igazgatási ismeretek oktatásának megszervezése, a tanácsi dolgozók továbbképzé­sének rendszeressé tétele. A megyei tanácsok továbbképzési intézetet szerveztek. A miniszté­riumok is nagyobb gondot fordítanak az ágaza­tukban dolgozó tanácsi szakemberek továbbkép­zésére. Különösen jelentős a Tanácsakadémia szerepe a közigazgatási szakemberképzésben. Az oktató munka továbbfejlesztésével oldható meg, hogy főiskolai képzettségű utánpótlást nevelje­nek. Szervezési Intézete segíti a jó tanácsigazga­tási tapasztalatok elterjesztését és a korszerűbb módszerek kialakítását és bevezetését. Különösen az utóbbi időben több intézkedés történt a tanácsi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülésére, élet- és munkakörülményeinek a javítására is. A tanácsoknál is 44 órás lett a munkahét, növekedett a jutalomalap, a közsé­gekben lakásépítési kedvezményeket kaptak, ja­vultak a munkahelyi körülmények és a tovább­tanulási lehetőségek. Jelentős és időszerű intéz­kedés volt a tanácsi dolgozók ez évi bérrende­zése, amely várhatóan elősegíti a képzettebb és stabilabb apparátus kialakítását, a vezetés szín­vonalasabbá tételét. Ennek jelei már most is tapasztalhatók. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének közreműködésével és egyetértésével kialakított bérrendezés tanácsszintenként, a munkavégzés és szakképzettség szerint diffe­renciált. Végrehajtása egyúttal a helyesebb lét­számarányok kialakítását is szolgálta. Közelebb jutottunk ahhoz, hogy az egyes tanácsok létszá­ma nagyobb mértékben függjön a tényleges fel­adatoktól, másrészt a dolgozók bérszínvonala — azonos feltételek esetén — azonos legyen az egész országban. Az új államigazgatási bérrend­szer és bérrendezés a szükséges minőségi cseré­ket is előmozdította. Az említett és több más intézkedés hatására a korábbinál gyorsabb ütemben javult a tanácsi vezetők és dolgozók politikai és szakmai képzettsége, nagy többsé­gük megfelel a követelményeknek. A tanácsi munka leggyengébb pontja még a község. Emellett főleg a városi, fővárosi kerü­leti tanácsoknál, s a járási hivataloknál okoz gondot az államigazgatáshoz is értő, s a tanácsi munkában gyakorlattal rendelkező szakembe­rek, műszakiak, közgazdászok, jogászok, orvo­sok, pedagógusok hiánya. Az előírt képesítési követelmények eléréséhez mintegy 4000 felső­fokú végzettségű szakember még hiányzik. A törvény megjelenése idején nyilvánvaló volt, hogy a magasabb követelményeknek csak jobb munkával lehet megfelelni. Ehhez nem elsősor­ban az apparátus létszámát kellett emelni, mert belső tartalékok voltak a területszervezési lehe­tőségekben, a jobb létszámgazdálkodásban, üres álláshelyek megszüntetésében, átcsoportosításá­ban, s főként a hozzáértőbb szakemberek beál­lításában. A belső tartalékok felhasználása lé­nyegében megtörtént. Az apparátus további mi­nőségi javítása eredményezheti elsősorban a munka színvonalának javulását. Jelentős mun­kamegtakarítási lehetőség van az eljárások egy­szerűsítésében is. A tanácsok feladata, hogy gondoskodjanak a létszámnak a feladatokhoz mért arányos el­osztásáról, a munkamennyiség változása esetén a szükséges mértékű átcsoportosításáról. Űj fel­adat esetén természetesen az indokolt létszám­igényt is figyelembe kell venni. Azonban alap­elv, hogy nem nagyobb létszámmal, hanem fel­készültebb apparátussal kell jobb munkát vé­gezni. A tanácsok tevékenységének fejlesztése ér­dekében növelte a törvény a Minisztertanács Tanácsi Hivatala feladatkörét és felelősségét. A hivatal fő feladata a Minisztertanács tanácsokat irányító, ellenőrző munkájában és tevékenysé­gük törvényességi felügyeletében való közremű­ködés. A munka során arra törekedtünk, hogy biztosítsuk a törvény következetes végrehajtá­sát. Amiben nem sikerült, az a mi munkánk hiá­nyossága is. A tanácsoknál segítettük és ellen­őriztük a párt- és kormányhatározatok megva­lósítását, területi szerepkörük kibontakoztatá­sát, s a szocialista demokratizmus szélesítését. Több intézkedést tettünk vagy kezdeményez­tünk a tanácsi munka személyi és tárgyi felté­teleinek javítására. Fontos feladatunknak tekin­tettük a minisztériumok tanácsi területet érintő ágazati tevékenységének, s a tanácsokkal való tartalmas együttműködésének segítését.

Next

/
Thumbnails
Contents