Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2185 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2186 kapcsolatokat az utóbbi időben a rendszeresség, folyamatosság és főként az eredményesség jellemzi. Különösen a tanácstagok tájékoztatása, továbbképzése, a város- és községpolitikai elgondolások megismertetése és a társadalmi munka szervezése terén fejlődött ki jó együttműködés. A törvény fontos, új — a közvetlen demokráciát szolgáló — intézkedése volt a falugyűlés bevezetése. A tanácsok tavaly — szoros együttműködésben a népfrontbizottságokkal — több mint 2000 falugyűlést hívtak össze. Sok falugyűlésen részt vettek az országgyűlési képviselők is. A jól előkészített falugyűlések elősegítették, hogy a lakosság közvetlenül tudomást szerezzen a község ügyeiről, a tervekről, feladatokról és véleményével részt vegyen a döntések előkészítésében és tájékozódjék a korábbi elhatározások megvalósításáról. A városi, különösen a nagyvárosi körülmények között nehezebb közvetlen kapcsolatot kialakítani és tartani a lakossággal. A kapcsolatokban fontos szerepet töltenek be a lakóbizottságok. Tevékenységük tartalma és módszerei különösen az új, nagy lakótelepeken még nem mindenütt alakultak ki. Ezért a tanácsoknak — a helyi népfrontszervekkel közösen — jobban kell segíteniük a lakóbizottságokat. A szakszervezetekkel együttműködve tovább szükséges javítani a tanácsok és az üzemi kollektívák kapcsolatát is. Ugyanis sok jó példa tanúsítja, hogy ahol a tanácsi vezetők rendszeresen találkoznak az üzemi kollektívákkal, ismertetik a terveket, célkitűzéseket, ott a végrehajtásban is gyümölcsöző együttműködés alakul ki. Ezek a találkozások egyben jó alkalmat adnak az üzemi dolgozóknak, munkásoknak a közéleti tevékenység megismertetésére és bevonásukra. Az a tapasztalat, ha a tanácsok a lakosságot tájékoztatják a feladatokról, ha olyan feladatokat tűznek ki, amelyeket helyesel, akkor azok megvalósításában szívesen részt is vesz. Az utóbbi három évben örvendetesen fellendült a társadalmi munkavállalás, amely jelentős tényezője a társadalom, ezen belül a települések anyagi és szellemi értékei gyarapításának. Széleskörűen kifejezi a társadalmi és egyéni érdekek találkozását, a növekvő közéleti aktivitást, az önzetlen emberi segítőkészséget és az egészséges lakóhelyszeretetet. Ma már a lakosság közvetlen részvétele mellett egyre több üzemi, szövetkezeti, intézményi, vállalati kollektíva, szocialista brigád is vállal önkéntes társadalmi munkát a közhasznú célok érdekében. Közismertek az „Egy üzem — egy iskola", az „Együtt Budapestért", a „Tiszta, virágos városért, faluért" mozgalmak eredményei — és még számos példát lehetne mondani. Az elmúlt három évben a településekért végzett társadalmi tevékenység megközelítően számított, pénzben kifejezett értéke három és félmilliárd forint volt. A társadalmi munkavégzés közösségformáló hatása pedig pénzben ki sem fejezhető! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A tanácsrendszer fejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok, mindenekelőtt a helyi tanácsok népképviseletiönkormányzati funkciójának gazdasági megalapozása. A tanácstörvény és egyéb magas szintű jogszabályok, ennek érdekében jelentősen növelték a tanácsok gazdasági önállóságát és kezdeményezési lehetőségeit. Megszűntek az ésszerű és takarékos gazdálkodást akadályozó korábbi kötöttségek. Bevált a törvény elvei alapján kialakított tanácsi pénzügyi szabályozó rendszer, amely szerint egy szorosabb pénzügyi kapcsolat alakult ki a terület gazdasága és a tanács bevételei között. Hatására a tanácsok érdekeltebbé váltak bevételeik növelésében, a helyi erőforrások hasznosításában, a hatékonyabb gazdálkodásban. Jelenleg — néhány eseti kivételtől eltekintve — megszűntek azok a pénzügyi zavarok is, amelyek 19 l-foen még több helyi tanácsnál előfordultak. Nem vált be azonban egyértelműen a kisebb községi tanácsok önálló felújítási, alapképzési és teljes körű béralapgazdálkodási joggal való felruházása. Az időközben megtett pénzügyi intézkedések alapján ma már a megyei tanácsok indokolt esetben átcsoportosítással segíthetnek. A tanácsok pénzügyi forrásai a népgazdaság fejlődésével összhangban növekedtek. A negyedik ötéves terv az előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy 70 százalékkal több fejlesztési és közel 44 százalékkal több költségvetési lehetőséget biztosított számukra. Az elmúlt három évben közel 145 milliárd forinttal gazdálkodtak a tanácsok. Egyszerűbbé tette pénzgazdálkodásukat, hogy a korábbi három helyett egy bankkal, az Országos Takarékpénztárral kerültek kapcsolatba. Néhány tényező ugyanakkor hátrányosan hatott gazdasági lehetőségeikre. Főleg az építőipari árak számítottnál nagyobb emelkedése miatt a többletbevétel ellenére is számos gond, feszültség volt a beruházásoknál. A központi intézkedések, az áremelkedések kedvezőtlen hatását időközben nagy részben ellensúlyozták. Mindent egybevetve a tanácsok gazdasági önállósága és anyagi eszközeik nagysága — tehát önkormányzati funkciójuk gazdasági megalapozottsága — a népgazdaság jelenlegi lehetőségeinek felel meg. Gazdálkodási és pénzügyi szabályozó rendszerükön néhány, a gazdálkodás hatékonyságát szolgáló módosítástól eltekintve — az ötödik ötéves tervidőszakra sem szükséges változtatni. Figyelembe véve azonban a központi határozatokon alapuló újabb tanácsi feladatokat és kötelezettségeket is, indokolt növelni anyagi eszközeiket. A tanácsok alapjában célszerűen használták fel anyagi eszközeiket. Terveikben meghatározó jelentőségük van a kormány által előírt feladatoknak, mindenekelőtt a célcsoportos lakásépítésnek. Ezek teszik ki az összes fejlesztés valamivel több mint 70 százalékát. A tervezés során összességében jól oldották meg a társadalmi igények rangsorolásának nehéz feladatát. Ezt azért emelem ki, mert van olyan vélemény, hogy a tanácsok az indokoltnál kevesebb anyagi eszközt fordítottak egy-egy ágazati feladat megoldására. Annak előre bocsátásával, hogy a tanácsoknak még gondosabban kell mérlegelniük a terv és a költségvetés összeállításánál, de később a gazdálkodás folyamán is felmerült igényeket, az a véleményem: jobban a í