Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-30
2187 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2188 helyi megítélésre lehet bízni, hogy a kötelezően előírtak mellett milyen feladatokat és milyen sorrendben oldjanak meg. A tanácsok eszközei nem korlátlanok. Nyilvánvaló, hogy ha adott esetben — mint például az elmúlt években — a társadalmi szükségletek, lakossági igények hatására a tervezettnél több gyermekintézmény létesítését határozzák el, akkor más területeken nincs lehetőség a terv túlteljesítésére. Ha nem ezt tennék, megalapozatlan célokkal állnának a lakosság elé, annak minden politikai következményével együtt. Ügy vélem, a minisztériumoknak jobban kell bízniuk abban, hogy a tanácstestületek helyesen mérlegelik az ágazati érdekeket és felelősségteljesen, általában a népgazdasági érdekeket és a helyi igényeket figyelembe véve döntenek a szükségletek kielégítéséről. A tapasztalatok is ezt igazolják. Ugyanakkor a tanácsok egy része, éppen a jelentős ágazati és lakossági igények hatására, túlértékelte lehetőségeit, vagy megyei, központi segítségben bízva, olyan fejlesztéseket is tervbe vett, amelyek megvalósításához nem voltak meg a feltételek. Előfordult a beruházások alátervezése, vagy túl költséges megoldások választása is. Az áremelkedés mellett elsősorban ezért kényszerültek az érintett tanácsok időközben módosítani a tervüket. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy ha minden tanács jobban előkészítette volna beruházásait, nyílt város- és községpolitikát folytatva őszintén feltárná a lakosság előtt a lehetőségeket, akkor megelőzhették volna a megalapozatlan, túlzó vagy partikuláris érdekeket szolgáló fejlesztéseket, és maguk is jelentősen mérsékelhették volna gazdasági gondjaikat. A tanácsok jelentős szervező munkát végeztek terveik teljesítése érdekében. Ennek eredményeként az elmúlt három évben örvendetesen javult a lakosság ellátottsága, egyes területeken pedig kiemelkedő eredmények születtek. Csak érzékeltetésképpen említem meg, hogy a korábban más rendeltetésű, de ilyen célra átalakított helyiségekkel együtt a fő építkezések mellett már a múlt év végéig megvalósult a negyedik ötéves tervidőszakra tervezett általános iskolai osztálytermek 99, a középiskolai osztálytermek 83, a bölcsődei férőhelyek 66 százaléka. 52 400 óvodai férőhely létesült, egyharmadával több, mint amennyit a terv előír. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a tanácsok a lakásépítésre, a vállalatok munkáslakás-építési akcióinak támogatására és ösztönzésére. Az 1973-ban indult munkáslakás-építési akció keretében már ez év közepéig közel ötezer lakás épült fel. Mindennek szerepe van abban, hogy várhatóan némi belső arányeltolódással a tervezett 400 000 lakásnál több épül fel. Jelentős gondot okoz az állami és a telepszerű többszintes magánlakásépítkezésekhez szükséges területek közművesítése, de a lakásépítéstől függetlenül is növekszik a még ellátatlan településeken, településrészeken a közművek iránti igény. Az eredmények mellett nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a tanácsok több fontos területen, különösen a kórházak, kollégiumok, vízművek, szennyvíztisztító művek építésében és a vízvezeték-hálózat bővítésében elmaradtak tervük időarányos teljesítésétől. Ezt tervszerűbb munkával, jobb koordinációval fokozatosan pótolniuk kell. A tanácsok többsége a költségvetés eszközeivel is évről évre tervszerűbben, kiegyensúlyozottabban gazdálkodik. Biztosítják a több mint 16 ezer intézményük zavartalan működését. Több helyen nem kielégítő, hiányos az intézmények gazdálkodásának felügyelete és az ellenőrző munka. A költségvetési gazdálkodás szerteágazó területéről két olyan témát érintek, amelyet az ülést megelőző vitában többen is szóvá tettek. Az egyik az az ellentmondás, amelyre az írásos beszámolóban utaltam, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem képződik annyi felújítási alap, mint amennyire szükség volna a középületekben, intézményekben, lakásokban megtestesülő jelentős állami vagyon megóvásához. Ugyanakkor a tanácsok a meglevő felújítási alapot sem használták fel. A lemaradás okát vizsgálva az állapítható meg, hogy a tervszerűtlen előkészítés, a kapacitáshiány és a műszaki felkészületlenség az ok. Már a korábbi jelzések alapján az érdekelt minisztériumokkal együtt dolgozunk a megfelelő intézkedések előkészítésén, de a tanácsok saját maguk is többet tehetnek lemaradásuk behozásáfa. A másik sokat vitatott téma a tanácsok pénzmaradványának nem egyértelmű megítélése. A viszonylag magasnak tűnő pénzmaradvány egyik oka kétségtelenül a helyenként túl óvatos gazdálkodás és a feladatok elvégzésének hiányos előkészítése. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a maradvány mintegy 1800 tanács és több mint 10 ezer intézmény között oszlik meg, jelentős részét teszi ki a kötelező tartalékolás, az áthúzódó kötelezettségek fedezete, s az időközben keletkező bevételi többlet. Másrészt sok tanács a lakosság egyetértésével olyan fejlesztést tervezett, amelynek megvalósításához több évig kell a pénzt gyűjtenie, márpedig ez egyértelműen helyes. Mindezt figyelembe véve országos átlagát tekintve ténylegesen jóval kisebb az elfekvő pénzmaradvány. A nagyobb arányú pénzmaradvány képződésének elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt megvizsgálni, hogy milyen formában lehet a tartósan fel nem használt pénz egy részét központilag szabályozott módon átmenetileg átcsoportosítani a tanácsok között. Ebben az esetben azok a tanácsok, amelyek jól előkészítették a tervezett beruházást, a felújítási hitel igénybevételével ezt hamarabb meg is valósíthatják. Kedves Elvtársak! A törvény jelentősen növelte a tanácsok gazdaságszervező, kulturális nevelő és a lakosságot ellátó szerepkörét, és ez a jövőben még növekedni fog. Az írásos beszámoló áttekintést ad arról, hogyan tettek eleget ebből eredő kötelezettségeiknek. Ezért most csak néhány kérdésről szólok. A tanácsoktól mind több erőfeszítést kíván az ágazati feladatok végrehajtása. Sokrétű szervező és koordináló munkára van szükség az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági, az élelmiszeripari termeléssel kapcsolatos feladatokon kívül a közoktatási, közművelődési határozatok végrehajtása, a szocialista tudatformálás, az egész-