Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2163 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2164 doklás 10. oldalának 3. pontja a termelő vállalatok közvetlen nemzetközi gazdasági kapcsolatait kívánja előmozdítani a termelési kooperáció és a szakosítás terén. E szerződéseket a külkereskedelmi vállalatokkal való együttműködés esetén a termelő vállalatok maguk írhatják alá, s a külföldiekkel szemben maguk is jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. A törvény rendelkezései, szelleme az eddigieknél magasabb igényeket támaszt, mind a külkereskedelmi, mind a termelő vállalatok felé. E magasabb igény pedig már az egyezmények előkészítése fázisában megalapozottabbá teheti a hosszú távú kereskedelmi együttműködéseket. Szerintem ez feltételezi a vállalkozások jelentős fejlesztését is. Mindennapi munkánkban akár mint eladók, akár mint vevők, egyre sűrűbben találkozunk az erre vonatkozó igénnyel. Borsod megyében, ahol a népgazdaság ma legprogresszívebb iparága, a vegyipar igen erőteljes fejlődésen megy keresztül, a külföldről beszerzett létesítmények komplex megvalósításának szükségességét talán még más területeknél is jobban érzékeljük. Hasonlóan ehhez, eladásainknál is komplek jellegnek kell érvényesülnie. Exportunkban egyre nagyobb súlyt kell biztosítani azoknak az eladásoknak, amelyek révén szellemi terméket is értékesíteni tudunk. A magyar műszaki értelmiség természetesen nem tud és nem is tudhat minden területen élen járó eredményeket felmutatni. Számos terület van azonban, ahol alkotó munkája nemzetközi elismerést vívott ki. Természetes igény tehát, hogy termékeinkkel együtt értékesítsük szellemi ráfordításainkat is. Külkereskedelmi vállalataink, tervező intézeteink, termelő vállalatok bevonásával, illetve együttes fellépéssel, e törvény szabályai szerint biztosíthatják a forgalom gazdaságosságának fokozását, a magyar ipar, a magyar munkás és mérnök tekintélyének növelését. E feladat komplex értelmezése szerint idetartozik a leszállított termékek, gépek és berendezések műszaki szolgálatának ellátása is. Az a körülmény, hogy a műszaki szolgálatra vonatkozó szerződéseket a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok kötik, nem csökkenti a termelő vállalatok felelősségét. Az áruforgalom állandó növekedése, valamint az a tény, hogy annak keretében egyre bonyolultabb termékek szállítására kerül sor, nagymértékben fokozza a műszaki szolgálat jelentőségét. Ügy vélem, hogy a törvény közzétételét követően a külkereskedelmi forgalomban érdekelt vállalatoknak szükséges lenne a műszaki szolgáltatások helyzetét áttekinteni és megfelelő intézkedést tenni, úgy, ahogy azt a törvényjavaslat szelleme megkívánja. Gyakran merül fel a vállalatok részéről Borsod megyében is olyan igény, hogy a külkereskedelmi szerződések előkészítésének keretében közvetlenül tárgyalhassanak a külföldi féllel műszaki es egyéb szakismereteket igénylő feltételekről. örömmel üdvözlöm ezért a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok ilyen jellegű megbízást adhatnak a gazdálkodó szervezeteknek. A külkereskedelmi tevékenység folytatásának szabályozásánál a törvényjavaslat nem csupán a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatokra vonatkozóan rögzíti a legfontosabb szabályokat, hanem megállapítja a külkereskedelemmel közvetett kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek alapvető jogait és kötelezettségeit is. Ezért a magam részéről a legnagyobb mértékben egyetértek azzal a rendelkezéssel, mely a külföldi piacokkal a kapcsolattartást áttételes módon valamennyi olyan gazdálkodó szervezet számára biztosítja, amely egyébként nincs feljogosítva külkereskedelmi tevékenység végzésére. E rendelkezés gyakorlati végrehajtása megteremti a lehetőségét annak, hogy a vállalatok ténylegesen birtokába juthassanak a külföldi, piaci ismereteknek és azokat eredményesen felhasználhassák gazdasági tevékenységük során. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 15. §-a (3) bekezdése a kereskedelmi termelő-szolgáltató szervezetek alapvető feladatául tűzi ki, hogy külkereskedelmi tevékenységük során versenyképes, gazdaságos termékeket állítsanak elő, ilyen szolgáltatásokat teljesítsenek, illetve azok arányát növeljék. Ugyanakkor a behozatalból származó áruk és szolgáltatások hatékony struktúráját alakítsák ki. E rendelkezés nagymértékben fokozza a gyártmány- és gyártásfejlesztési igényt, a vállalati vezetők felelősségét és egyben alapul szolgál az irányító tevékenység hatékonyságának továbbfejlesztéséhez is. Nagy jelentőséget tulajdonítok e rendelkezésben a licenc, a know-how forgalmazására vonatkozó értelmezésnek, illetve az ezek egységes szabályozását lehetővé tevő keretnek. Műszaki fejlődésünk meggyorsításának, termékszerkezetünk konvertibilitása növekedésének jelentős területe a külföldi szellemi termékek rendszeres, folyamatos átvétele és gyors, hatékony hasznosítása. A tudományos-technikai forradalom, a felgyorsult műszaki fejlődés eredményeit a nemzetközi szinten álló gépek, berendezések, szabadalmak, és korszerű gyártási eljárások átvételével ültethetjük át a hazai termelésbe a legrövidebb idő alatt. Az e téren elért eredmények elismerése mellett úgy vélem, e folyamat további fokozása elengedhetetlenül szükséges. E tevékenység keretében célszerű megakadályozni a párhuzamosságokat, de ugyanakkor biztosítani a bonyolítás kellő gyorsaságát, rugalmasságát is. Erre a külkereskedelmi törvény jogszabályi keretet ad. Megfontolandónak tartom ezért a törvény hatályba lépését követően az anyagi értéket képviselő jogok értékesítésére és vételére vonatkozó egységes szabályozást, valamint az irányítás szervezettségének fokozását. A törvényjavaslat gazdasági tevékenységet szabályoz. Ennélfogva hatálya az 5. § és ennek indoklása szerint nem terjed ki a gazdasági és műszaki információk ellenérték nélküli cseréj ére

T a nemzetközi jellegű műszaki tudományos együttműködésre. Ugyanakkor a nemzetközi együttműködés e területe legtöbbször konkrét