Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2165 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2166 gazdasági kapcsolatokat készít elő. Hatékony eredménye nemzetközi kereskedelmi ügyletek formájában realizálódik. Sokszor ennek meg kell előznie a hosszú távú termelési kooperációk, szakosodási szerződések előkészítését. Ennek fontosságára Huszár elvtárs is utalt itt éppen a szovjet—magyar együttműködéssel kapcsolatban. E tevékenység folyamatát ezért célszerűnek látszik összehangolni a törvény végrehajtásával. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a külkereskedelemről benyújtott törvényjavaslatnak a külkereskedelem állami monopóliumára, feladataira, tevékenységére, a tevékenység irányításának tartalmára és módszereire vonatkozó rendelkezései megfelelnek a népgazdaságunk által támasztott követelményeknek. A törvény eredményesen szolgálhatja nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését. Véleményem szerint a Borsod-Abaúj-Zemplém megyei tapasztalatokon alapuló felvetett gondolatok a törvény érdemi végrehajtását elősegíthetik. Ezért az elhangzottakat a végrehajtási utasítás alkotóinak figyelmébe ajánlom. A javaslatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport, valamint a magam nevében elfogadom és azt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.04—16.27. — Elnök: APRÖ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Gorjanc Ignác képviselőtársunk. GORJANC IGNÁC: Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk háromévtizedes fejlődése társadalmi-gazdasági vonatkozásban egyaránt a szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja, amelyben ugyanakkor a párt politikája tükröződik. E politika a szocializmus építésének nemzetközi tapasztalatait, törvényszerűségeit ötvözi, benne a dolgozó nép és az egész szocialista társadalom jelen és jövőbeni érdekei fejeződnek ki összehangoltan: a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, időben, térben, szükségképpen differenciáltan. Az elmúlt évtizedek során terveink megvalósulásával megteremtődtek és megszilárdultak szocialista társadalmunk gazdasági alapjai. Magasabb színvonalra emelkedett dolgozó népünk anyagi, kulturális élete, a Magyar Népköztársaság szerepe, jelentősége a nemzetközi életben, politikai és gazdasági vonatkozásban egyaránt növekvő. Ugyanakkor a fejlődés szükségszerű és nem szükségszerű velejárójaként a felszínre kerülő problémák megoldása során időnként a cél—eszköz—módszer divergálása is előfordult, ami elsősorban a tervszerűség, ezen keresztül az arányosság érvényesülését akadályozta célkitűzéseink megvalósulásában. Ez tette indokolttá tulajdonképpen a fejlődés meghatározott szintjén gazdaságirányítási rendszerünk reformját is. A reform előkészítése, bevezetése, kifejlesztése a politika, a közgazdaság és a jog céltudatos, összehangolt együttműködését követelte és követeli a jövőben is. Hatása túlnő a gazdasági szférákon és közvetlenül érinti társadalmi és állami életünket egyaránt. Népgazdasági terveinkben lényegében az általános politika függvényében gazdaságpolitikai céljaink fogalmazódnak meg, azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásával együtt. Szocialista államunk a politikai hatalom birtokában irányítja, szervezi gazdasági életünket, ugyanakkor ennek során mint a termelőeszközök túlnyomó részének tulajdonosa, közvetlen gazdasági tevékenységet lát el. Tevékenységeket határoz meg, határol el, koordinál, ellenőriz, vagyis irányítja a gazdálkodást. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat a külkereskedelemről tulajdonképpen szocialista államunk tulajdonosi pozícióiból eredő közvetlen tevékenysége, rendelkezése a külkereskedelem állami monopóliumából következően. Ennek keretében jogi formába önti, törvénybe iktatja a népgazdaság egyik nagyon fontos ágának, a külkereskedelemnek szervezeti és tartalmi feladatait. Meghatározza egyben az államigazgatási szervek, a gazdálkodó egységek, szervezetek és az állampolgárok a külkereskedelemmel kapcsolatos alapvető jogait és kötelességeit. Ugyanakkor államunk a politikai hatalom birtokában e törvény által biztosítja gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában az összhangot, amely egyrészt gazdaságirányítási rendszerünk által megkövetelt, másrészt az állam hatósági, közhatalmi funkciójából fakadó. A törvényjavaslat jelentőségét, fontosságát mindenekelőtt abban látom, hogy népgazdaságunk egyik fontos ágát jogilag egységbe foglalja. Biztosítja az egységes végrehajtást a tevékenységek során, miközben az érdekszférák ütközésében biztosítja a népgazdasági érdekek elsődlegességét. A törvényjavaslat kidolgozásának időszerűsége abból ered, hogy külkereskedelmünk dinamikusan növekvő forgalmával egyre jelentősebb szerepet tölt be népgazdaságunk életében. Ez a dinamikus fejlődés tükröződik nemzetközi kapcsolataink szélesedésében és abban is, hogy az export aránya nemzeti jövedelmünkben ma már megközelíti a 40 százalékot. Népgazdaságunk helyzetéből, adottságaiból következik külgazdasági kapcsolataink szélesítésének további szükségessége. Ez gazdaságpolitikai céljaink realizálásának, a népgazdaság további gyors fejlődését szolgáló terveink megvalósításának fontos tényezője. Mindez szükségképpen követeli meg egész politikai, gazdaságpolitikai irányvonalunk szerves részeként a külkereskedelempolitika következetes, célirányos alakítását, és ebben az értelemben a törvényjavaslat nemcsak ágazati feladatokat rendez, szabályoz, hanem fontos funkcionális tevékenység ellátásának feltételeit, biztosítja. Ennek során a külgazdasági kapcsolatokon belül egyértelműen emeli ki a külkereskedelmet és közvetlen feladatait, valamint e feladatok ellátásának szervezeti rendszerét, jogszabályi kereteit, mind a külkereskedelmi tevékenységre, mind annak irányítására és ellenőrzésére vonatkozóan. Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása nemzetközi piaci stabilitásunk erősíté-