Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2151 Àz Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2152 csekély gondot jelent számunkra. Ezzel szemben a szocialista országokkal folyó külkereskedelmünk megállapodásainknak megfelelően, tervszerűen alakul. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tehát a gazdasági élet rendkívül érzékeny területén alkot új jogi rendszert. Hangsúlyozni kívánom, hogy külkereskedelmünk eddig is meghatározott jogszabályok szerint folyt. Mégis, az Országgyűlés előtt levő törvényjavaslat nem pusztán azt jelenti, bár önmagában ez is jelentős lenne, hogy a korábban hozott rendelkezéseket és jogszabályokat most rendszerbe foglaljuk és egységesítjük. A vitára bocsátott törvényjavaslat ennél tovább is megy. Továbblép az állami monopólium tényének megerősítésével, tartalmának gondos és pontos meghatározásával, és törvénybe iktatottnak minősítésével. Megerősíti, hogy a külkereskedelemnek alapvető feladata a párt és a kormány gazdaságpolitikájának parciális érdekektől mentes szolgálata. Kiemeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a szocialista gazdasági integráció jelentőségét. A törvényjavaslat kimondja, hogy a külkereskedelem a népgazdaság szerves része, e tevékenység állami irányítása — a szocialista tervgazdálkodás követelményének megfelelően — fontos eszköz kormányunk kezében a gazdasági élet egészének szabályozásához. Ez a törvényjavaslat nem egyszerűen az adásvételt szabályozza, hanem hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét rögzíti. Amennyiben a beterjesztett javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja, a törvény egységes értelmezést ad, egységes végrehajtást biztosít, világos jogi rendet teremt a számos korábbi, a külkereskedelemre vonatkozó jogszabály között. Lényegében a törvényjavaslat — és ez a legfontosabb — az eddiginél jobb feltételeket teremt a hatékonyabb külkereskedelmi munka számára. Ez a törvény nemcsak hazánkban lesz fontos, hanem külkereskedelmi partnereink számára is az. A törvény alapján egyértelmű és világos képet alkotnak külkereskedelmi elveinkről és gyakorlatunkról. Megismerhetik belőle jogrendünket, céljainkat. Kedves Elvtársak! Népgazdaságunkat ezernyi szál fűzi össze a világgazdasággal, és ezek a kapcsolatok erősödnek, egyre tartósabbak lesznek. Jelenleg már csaknem 150 országgal állunk rendszeres kereskedelmi kapcsolatban. A magyar áruk, a hazai munka termékei a világ minden részébe eljutnak. A Made in Hungary felirat szerte a világon a magyar munkások, parasztok, mérnökök alkotómunkájáról ad hírt és állít ki egyre elismerőbb bizonyítványt. Éppen ezért kötelez ez a felirat bennünket fegyelmezett munkára, a minőség védelmére és állandó javítására. Külkereskedelmünk elviszi hírünket az egész világba azáltal is,- hogy pontosan szállítunk és mindenkor határidőre teszünk eleget.fizetési kötelezettségeinknek. Megbízható partnernek ismernek bennünket, és ezt a hírt nemcsak meg kell őriznünk, hanem érdemes és szükséges tovább is erősítenünk. Egyre szélesebb körű részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, és ez gazdasági fejlődésünk egyik alapvető feltétele. A tudományos-technikai forradalom korában és ennek a forradalomnak mind a szocialista, mind a tőkés világ termelésére gyakorolt lendítő hatása időszakában egyre kevésbé lehetséges egy országban, méghozzá egy lélekszámban és területileg kicsiny, nyersanyagban pedig eléggé szegény országban mindent előállítani. Erre még nálunk nagyobb, gazdagabb és gazdaságilag fejlettebb országok sem vállalkozhatnak. A tudományos kísérleteken és a műszaki fejlesztésen túl a gazdaságos termeléshez ma már nagy sorozatok és hatalmas piacok kellenek. Nincs ország, amely minden terméke számára képes lenne ilyen piacot biztosítani, mint ahogyan nincs olyan ország sem, amely minden termékből gazdaságosan tudna előállítani nagy szériákat. Mi még mindig igen sokféle árut állítunk elő, ezek száma megközelíti a világon forgalomban levő áruk kétharmadát. Erre a helyzetre illik az a megállapítás, hogy kevesebb több lenne. Erről bőven szólott László elvtárs délelőtti felszólalásában. így függ össze a külkereskedelem azzal a törekvésünkkel, hogy változtassuk, korszerűsítsük, a jelen és a jövő követelményeihez igazítsuk termékszerkezetünket. A külkereskedelem hozzásegíti népgazdaságunkat ahhoz, hogy számos, ma kevésbé versenyképes, kevésbé korszerű, kisebb sorozatú, itthon csak gazdaságtalanul előállítható termék gyártását elhagyjuk, s helyette olyan korszerű és általánosan keresett áruk termelését fokozzuk, amelyek népgazdaságunk hatékonyságát jelentős mértékben növelhetik. Ez a törekvés határozza meg szerepünket a nemzetközi munkamegosztásban. Hazánk minden országgal szívesen kereskedik minden megkülönböztetés nélkül, mindkét fél előnyére és hasznára. Külkereskedelmünkben döntő szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amelynek ebben az esztendőben ünnepeltük fennállása negyedszázados jubileumát. A nemzetközi munkamegosztásban korszakos jelentősége van ennek à szervezetnek, és hazánk számára létfontosságú. A kölcsönös előnyökön, a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó sokoldalú és kétoldalú szerződéses kapcsolataink eredményei az elmúlt 25 év minden percében igazolták, igazolják ennek a szervezetnek a létjogosultságát. A megvalósulás útján halad az integráció komplex programjának teljesítése is. Akkor is így van ez, ha gyakran és ismételten megállapítjuk, hogy a szocialista országokkal való szinte korlátlan gazdasági együttműködés lehetőségeit még korántsem aknáztuk ki teljesen. Külkereskedelmünk kétharmadát bonyolítjuk le a szocialista országokkal, s ezen belül 50 százalékot a Szovjetunióval. Ezek az arányok nagy jelentőségűek számunkra. Lehetővé teszik olyan gazdasági és termelésszerkezet kialakítását, amelyben a kutatásra, termelésre, fejlesztésre szánt erőforrásaink a legjobban szolgálhatják gazdasági fejlődésünket. Igen örvendetes, hogy egyre több gyártmányszakosítás, egyre több termelési kooperáció segíti elő ezt a folyamatot. Ennek az együttműködésnek a nagyságát 93*