Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2153 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2154 bizonyítja, hogy egyetlen termelési kooperációnk a Szovjetunióval, a Zsiguli kooperáció értékben megközelítőleg akkora, mint valamennyi tőkés céggel eddig kialakított kooperációnk. A biztonság érzése rendkívül megnyugtató és a tőkés világpiacnak ebben az ingatag korszakában igen fontos. A szocialista országok piaca mentes azoktól az árhullámzásoktól, válságoktól, azoktól a tünetektől, amelyek a tőkés világ piacát napjainkban jellemzik. A biztonság és stabilitás azonban arra kötelez — és ez csak látszólag paradoxon —, hogy állandóan javítsuk termékeink minőségét, korszerűsítsük őket. Amikor hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepe növelésére törekszünk, külpolitikai elveink szellemében cselekszünk. Gazdasági kapcsolataink fejlesztése a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósítását szolgálja, hiszen a békés egymás mellett élés politikájának gazdasági tartalma is van, ami egyebek között azt jelenti, hogy elvetjük a gazdasági háborúnak mindenféle módját és eszközét, fellépünk a gazdasági diszkrimináció minden válfajával szemben. Az európai béke és biztonság megszilárdításáról tanácskozó genfi konferencia eddigi eredményei azzal a reménnyel töltenek el bennünket, hogy Európa — minden ma kedvezőtlen jelenség ellenére — ezen a téren is előbbre fog lépni és a politikai, tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatokon és együttműködésen túl a békés egymás mellett élés politikájának gazdasági tartalma is kiteljesedik, hatékonyabban érvényre jut. Kedves Elvtársak! Felszólalásom nem lenne teljes, ha nem tennék említést azokról a tárgyalásokról, amelyeket éppen az elmúlt napokban Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió mindenre kiterjedő politikai, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki kapcsolatairól folytattunk. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy mint a magyar párt- és kormányküldöttség tagja, részt vehettem ezeken a tárgyalásokon. Küldöttségünk minden tagja átérezte ennek a látogatásnak a jelentőségét és fontosságát. Számunkra küldetés volt ez az út, népünknek a Szovjetunió iránt megbonthatatlan barátsága és ragaszkodása jegyében. A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából országunk minden lakosa figyelemmel kísérhette a látogatás valamennyi mozzanatát. Mint ahogyan számunkra, bizonyára egész népünk számára is emlékezetes maradt az az élmény, amelyet a szovjet embereknek a mi népünk iránti mély baráti érzelmeiről szerezhettünk, és ugyanezt, a mély baráti érzelmeket, a testvéri segítőkészséget tapasztaltuk a Szovjetunió vezetői részéről is tárgyalásaink során. Nem szeretném a Központi Bizottság és a kormány értékelését megelőzni, de azt bizton kijelenthetem, hogy küldöttségünk eredményes munkát végzett, küldetését sikerrel teljesítette, még inkább elmélyült, megerősödött hazánk és a Szovjetunió barátsága, sokoldalú együttműködése. A közös közlemény részletesen összefoglalja tárgyalásaink témáit és eredményeit. Ezek közül én csak azt kívánom kiemelni, ami az Országgyűlés jelenlegi ülésszakának napirendjéhez szervesen kapcsolódik, örömmel és megelégedéssel állapítottuk meg, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom megállapodásaink szerint dinamikusan fejlődik. Megtárgyaltuk a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén eddig végzett munkát, különös tekintettel a két ország fűtőanyag- és energiahordozó-tartalékainak további kiaknázására, és a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésére. Elhatároztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésére, és a programban előirányzott új, korszerű, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák széles körű alkalmazására. Megállapodtunk, hogy fokozzuk az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, hogy így jobban kihasználjuk az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsük a termelési és műszaki-tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására és országaink gazdasági fejlődésének további meggyorsítására. Tárgyalásaink új irányokat határoztak meg, új távlatokat nyitottak számunkra. A magyar és a szovjet nép barátságának, Magyarország és a Szovjetunió éppen 30 esztendeje kezdődött sokoldalú együttműködésének kiemelkedő eseménye volt ez a látogatás. Ez a látogatás további lendületet, biztonságot és lelkesedést adott szocialista építőmunkánk új feladatainak végrehajtásához, és újabb erőt merítettünk a kommunizmust építő szovjet nép alkotó munkájának nagy sikereiből. Kedves Képviselő Elvtársak! Lelkesítő céljaink megvalósításában fontos lépést jelent előre a most vitára bocsátott külkereskedelmi törvényjavaslat. Hozzásegíthet, hogy népgazdaságunknak e fontos ágazata még jobban, még hatékonyabban szolgálja politikai, társadalmi, gazdasági céljainkat, a szocializmus építését. Ebből a szempontból tartom értékesnek a javaslatot, és kérem az Országgyűlést, hogy azt fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra következik dr. Molnár Frigyes képviselőtársunk. DR., MOLNÁR FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat vitájában felszólaló képviselő elvtársak igen gazdagon mutatták be a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fontosságát egész szocialista fejlődésünk és életszínvonalunk alakulásában. Kiemelkedő nemzeti érdekünk fűződik tehát ahhoz, hogy számunkra a legjobb és a lehetséges legnagyobb biztonságot nyújtó kapcsolatok kialakítására és erősítésére törekedjünk. Helyeslem ezért, hogy a törvényjavaslat határozott orientációt ír elő, kiemelve a szocialista és ezen belül, különösen a KGST-tagországaival folytatott kereskedelmi, gazdasági együttműködésünk elsődleges fontosságát. A szocialista országokon belül, mint az élet minden területén, így a gazdasági kapcsolatok-