Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2131 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2132 mi Kamara szerepének és helyének megállapítása, továbbá figyelemmel a kor sürgető követelményeire, valamint a társszocialista országok külkereskedelmi törvényeinek gyakorlatára, a Kamara nevének megváltoztatása Ipari és Kereskedelmi Kamarára. A két bizottság úgy foglalt állást, hogy a Kamara helyének és szerepének rendezése nem a törvény hatáskörébe tartozik. Éppen a törvény időtállóságának biztosítása követeli azt meg, hogy az intézmény nevére, feladatára történő utalás ne a törvényben, hanem a minisztertanácsi határozat szintjén történjen. Bár a Kamara elnevezése csak a kereskedelemre utal, tagsága az ipari, mezőgazdasági és más termelő szervezetek széles körét is átfogja és nemcsak a külkereskedelmi vállalatok, hanem az exportban és importban részt vevő valamennyi gazdálkodó szervezet érdekképviseleti szerve. Tevékenységének tárgya azonban elsősorban a kereskedelem. Ez indokolja jelenlegi elnevezését is. A Kamarának egyébként jelentős feladatai lesznek a törvény végrehajtásában. Több képviselőtársam foglalkozott — így Bodnár Ferenc és Molnár Endre elvtársak is — a külkereskedelem ellenőrzésével, és célravezetőbbnek látnák, ha a nem külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervek ellenőrzésébe a felügyeleti szervet is belevonnák és nem csupán csak tájékoztatnák. Biró elvtárs ezzel a kívánsággal egyetértését fejezte ki, és közölte, hogy javasolni fogja a minisztertanácsi határozat ilyen értelmű módosítását. Dr. Révay Zoltán, Pázsit Árpád, Marton János képviselőtársaim kérdései a törvény értelmezésére és az egyes kitételek időtállóságára vonatkoztak. Ezekre Biró elvtárs a szükséges válaszokat megadta, részletesen nem kívánom a tisztelt Országgyűlés előtt felsorolni. Palkó Sándor elvtárs, a kereskedelmi állandó bizottság elnöke a törvényjavaslat közérthetőbbé tétele érdekében számos stiláris változtatásra tett javaslatot. A két bizottság vitáját mind a részvevő képviselő elvtársak, mind pedis a miniszter elvtárs hasznosnak ítélte, és úgy tájékoztatta a bizottságot, hogy azokat a javaslatokat és észrevételeket is, amelyek konkrét, szövegszerű formában a jogszabályban nem jelennek meg, a külkereskedelmi munka irányítása során messzemenően érvényesíteni fogja. Tisztelt Országgyűlés! A két bizottság módosítási javaslata, valamint a szövegjavítások kinyomtatva ott vannak önök előtt. A most megvitatásra kerülő törvényjavaslatot kéoviselőtársaim sok oldalról támogatták. Ügy ítélték meg, hogy összhangban áll a párt és kormány gazdaságpolitika jávai, jól illeszkedik egyéb gazdasági tárgyú törvényalkotásaink sorába, elősegíti külkereskedelmünk további fejlődését és áttételesen szolgálja népünk jólétét, életszínvonalának emelését. Azt mondhatjuk, hogy legalább minden harmadik termékünket exportáljuk, hazai fogyasztásunknak viszont minden harmadik termékét importáljuk, Nemzeti önállóságunkkal akkor élünk jól, ha a nemzetközi élet aktív tényezői tudunk maradni. Ez magas fokú nemzeti felelősségérzet mellett nemzetközi látókört és szemléletet igényel a gazdaságpolitika irányítóitól és végrehajtóitól egyaránt. Mivel a két bizottság úgy határozott, hogy a jelen törvénytervezet ezen az úton hasznos, előremutató és a tevékenységet segítő hatású eszköz lesz, a két bizottság nevében a külkereskedelmi törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 12.05—12.27. Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Bejelentem, hogy a külkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz nyolc képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Először Molnár Endre képviselőtársunknak adom meg a szót. MOLNÁR ENDRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! A külkereskedelemről szóló törvény megalkotásának jelentőségét aligha szükséges hosszasan bizonyítani. A magyar népgazdaság számára a külkereskedelem, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése kiemelkedő és növekvő fontosságú. Ezeknek a kapcsolatoknak tervszerű fejlesztése és a terebélyesedő külgazdasági kapcsolatokból fakadó előnyök hasznosítása népgazdaságunk számára meghatározó jelentőségű. Ismeretes, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nő, mint az ország ipari és mezőgazdasági termelése. Már Biró elvtárs is rámutatott, hogy a harmadik ötéves tervben egy százaléknyi nemzeti jövedelemnövekedés körülbelül másfél százaléknyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel párosult. A negyedik ötéves terv időszakában folytatódik ez a tendencia. A külkereskedelmi kapcsolatok bővülése egyre nagyobb mértékben haladja meg az ipari termelés növekedését. Míg a külkereskedelmi forgalom a harmadik ötéves terv időszakában kereken 50 százalékkal nőtt, addig a negyedik ötéves tervnek csupán az első három esztendejében az export növekedése megközelítette a 60 százalékot, az importé pedig a 30 százalékot. Ez a néhány adat is ékesszólóan tanúskodik arról, hogy a külkereskedelmi törvénv a népgazdaság rendkívül dinamikusan fejlődő szféráját hivatott szabályozni. A külkereskedelem — mint a törvényjavaslat is kimondja — „összekapcsolja a népgazdaságot a világgazdasággal, hozzájárul a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedéséhez és ezáltal közreműködik a néogazdasági szükségletek kielégítésében, elősegíti a népgazdaság állandó fejlődését". A termelés, a technika és a tudomány fejlődésének elért szintje és további haladása a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a kooperáció fejlődéséi az integrációs, folyamatok