Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2121 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2122 Nemzetközi gazdasági kapcsolataink abból a tételből indulnak ki, amelyet Kádár János elvtárs a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán úgy fejezett ki, idézem: „Tovább kell erősítenünk nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat, elsősorban a Szovjetunióval, a KGST országokkal, a többi szocialista országgal, a fejlődő országokkal, és a kölcsönös előny elve alapján fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal is." Eddig az idézet. A szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése tudatos törekvés, mert politikai és társadalmi előrehaladásunk bázisa a velük és ezen belül a Szovjetunióval való kapcsolat szilárdítása. Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás első napjaitól a szocialista, illetőleg a KGST tagországokkal megvalósított együttműködésre épült. Köztudott ugyan, mégis hangsúlyoznom kell, hogy áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül legnagyobb forgalmunk a Szovjetunióval, amely az egész forgalomban 35 százalékos arányt képvisel. Szocialista viszonylatú kereskedelmünk a népgazdasági tervek összehangolásán alapuló, államközi szerződésekkel szabályozott tartós és tervszerű keretek között bonyolódik le. A szocialista országok együttműködése gazdálkodó szervezeteink számára megbízható és állandó piacot jelent. Számos ipari ágazatunk, így például a járműipar, a hajógyártás, a műszeripar, a híradástechnikai ipar és a gyógyszeripar kifejlődése a szocialista piacokon való értékesítési lehetőségek nélkül elképzelhetetlen lett volna. A szocialista országok gazdasági együttműködésének új, mélyreható szakaszát jelenti a KGST tagországok gazdasági integrációja. Hazánk a KGST tagországok komplex programjának és a szocialista gazdasági együttműködés megvalósításának tevékeny részese. Ez a nemzetközi együttműködés a népgazdaság minden ágában meghatározó jellegűvé válik. Egyre inkább teret nyernek a termelési együttműködési és szakosítási szerződések, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok olyan újszerű formái, mint például a közös beruházások, nemzetközi gazdálkodó szervezetek létrehozása. Sokoldalú összhangot, nemzetközi együttműködést igényelnek az olyan vállalkozások, mint például a Barátság II. olajvezeték felépítése, az orenburgi gázvezeték létrehozása, a 750 kilovoltos villamos távvezeték megépítése. A kölcsönös előnyök szem előtt tartásával sokoldalú gazdasági kapcsolatot alakítottunk ki a fejlődő országokkal. Kivitelünkben továbbra is a gépek és a fejlődő országok kibontakozó iparának igényeit kielégítő félkésztermékek domináltak, míg a behozatal döntő többségét a népgazdaság számára fontos nyersanyagok és mezőgazdasági termékek tették ki. Komoly erőfeszítéseket tettünk avégett, hogy a fejlődő országokból származó ipari és mezőgazdasági nyersanyagok behozatalát a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésével úgy oldjuk meg, hogy a népgazdaság növekvő nyersanyagigényének kielégítését hosszú távú együttműködési programok, hosszú lejáratú államközi és magánjogi szerződések keretein belül biztosítsuk. Ennek eredményeként a gyapot, a nyersfoszfát, a növényi és állati eredetű takarmány, a kávé és a kakaó beszerzése szinte teljesen olyan területekről történik, ahol szükségleteink fedezését államközi egyezmények biztosítják. Ma már belföldön a hagyományos trópusi termékeken kívül egyre ismertebbé válnak a fejlődő országokból származó különféle textil- és bőripari termékek, szőnyegek, kozmetikumok. Megállapítható, hogy a fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolataink politikai feltételei tovább javultak. Államközi kapcsolatainkban a kedvező tendenciák voltak túlsúlyban. Az a tapasztalat, hogy a fejlődő országok termelési szerkezete általában jó alapot nyújt a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséhez. A fejlődő országok számára, összhangban a nemzetközi szervezetekben hozott határozatokkal, egyoldalú vámkedvezményeket nyújtunk, támogatjuk a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy a nemzetközi kereskedelemnek az imperializmus korszakában kialakult, részükre hátrányos feltételeit változtassák meg. A békés egymás mellett élés politikájának valóra váltása érdekében a kölcsönös érdekek figyelembevételével, a teljes egyenjogúság biztosításával fejlesztjük kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődött az elmúlt évek során. Javult az államközi megállapodások tartalma. Korábban éves kereskedelmi megállapodások és szigorú mennyiségi korlátozások tették bizonytalanná gazdasági kapcsolatainkat. Ma már kereskedelmi műszaki-tudományos termelési együttműködési megállapodások sora van érvényben. Megállapítható, hogy partnereink általában felismerték a szocialista országok által szorgalmazott hosszú lejáratú megállapodások előnyeit és azt, hogy Magyarország kereskedelmének a szocialista országokkal folytatott tervszerűsége és biztonsága kiegyensúlyozott, kockázatmentes kereskedelmet jelent számukra is. A KGST tagországok együttműködésének keretében megvalósuló nagyszabású célok tovább növelik a nem szocialista országok cégeinek szállítási lehetőségeit a magyar piacon. A kölcsönös érdekek elismerését jelenti a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánás alkalmazása. Az általános vám- és kereskedelmi egyezményhez, a GATT-hoz történő csatlakozásunk komoly előrelépést jelent ezen a téren. Biztosítja, hogy a magyar gazdálkodó szervezetek külkereskedelmi tevékenységüket a világkereskedelemben általában érvényesülő feltételekkel folytassák. Lehetőséget ad továbbá számunkra, hogy részt vegyünk azokon a sokoldalú tárgyalásokon, amelyek célja az áruforgalmat sújtó vámok csökkentése és egyéb kereskedelmi akadályok megszüntetése. Mind kétoldalú kapcsolatainkban, mind pedig a nemzetközi fórumokon határozottan fellépünk a kivitelünket hátrányosan érintő megkülönböztető intézkedések ellen. Különösen fontosnak tartjuk a magyar kivitelt fékező mennyiségi korlátozások mielőbbi felszámolását. Szükségesnek tartjuk, hogy az Európai Gazdasági Kö-