Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2123 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2124 zösség vonja vissza azokat az egyoldalú, érde­keinket sértő intézkedéseket, amelyek megaka­dályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és a marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő bevi­telét. Az Egyesült Államok politikai megfontolá­sokból eddig nem tette lehetővé, hogy vállala­taink a legnagyobb kedvezmény elve alapján ke­reskedjenek az USA-beli vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvez­mény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet keres­kedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek. Va­lós alapot ad a gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek a békés egymás mellett élés normáinak mind szélesebb körben való térnyerése. Figyelemmel a nemzetközi életben végbement pozitív változá­sokra, alaposan feltételezhető, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia sike­res lezárása és annak eredményei e folyamatnak jelentős lendületet adnak, és a tőkés országok a velünk szemben alkalmazott kereskedelempoli­tikát már csak a saját exportérdekeik miatt is liberalizálják. Összefoglalva: napjainkban a külkereske­delem már nem csupán adásvételi szerződések kötését jelenti. A nemzetközi gazdasági együtt­működés új formái alakultak ki, amelyekre a törvényjavaslat hatálya szintén kiterjed. Az el­múlt években a szocialista gazdasági integráció keretében tartós termelési együttműködési és szakosítási kapcsolatok jöttek létre. Ezek olykor egész iparágakat fognak át. Vállalataink együttműködési szerződéseket kötnek a nem szocialista országok cégeivel is. E szerződések hozzájárulnak műszaki fejlődésünk­höz, a termelés gazdaságosságának fokozásához, valamint elősegítik az árucsere bővülését is. A gazdasági kapcsolatok e korszerű formájának szabályozására több iparilag fejlett tőkés ország­gal tíz évre szóló műszaki együttműködési ál­lamközi egyezményt kötünk. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek köre az elmúlt években jelentősen bővült. Kül­kereskedelmi tevékenységet ma több mint száz gazdálkodó egység fejt ki, amelyek különféle szervezeti formában működnek. A külföldi vál­lalatok kereskedelmi képviseletének ellátására állami képviseleti vállalatokat hoztunk létre. A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadá­sának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. Könnyítést tartalmaz a javaslat a termelési együttműködési és szakosítási szerződésekkel kapcsolatban. Az ilyen szerződések előkészíté­sében és megkötésében a feltételek fennállása esetén a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet. A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkeres­kedelmi vállalatok és a kivitelre termelő, illetve a behozott termékeket felhasználó belföldi gaz­dálkodó szervezetek gazdasági és jogi kapcso­latai. A külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban azok a for­mák váltak elsődlegesekké, amelyek megterem­tik a szervezetek gazdasági érdekazonosságát, és amelyek biztosítják a termelésnek a külső gaz­dasági környezettel való kapcsolatát. Ezek a formák eddig eredményesen szol­gálták külkereskedelempolitikai céljainkat. To­vábbfejlesztésük azonban változatlanul feladat, és ennek érdekében a szükséges előkészületi munkálatok széles körben, a tudományos élet képviselőit is bevonva megindult. Bár a javaslat a külkereskedelmi és a ter­melő vállalatok kapcsolatának elveit rögzíti, és az együttműködés keretében a szervezetek alap­vető feladatait is meghatározza, a szerződéskö­tési rendszer korszerűsítése jogrendszerünk ál­talános követelményeihez alkalmazkodva nem a külkereskedelmi törvény, hanem a Polgári Tör­vénykönyv és az azon alapuló minisztertanácsi szintű jogszabályok keretei között fog sorra ke­rülni. Célunk egyebek közt a külkereskedelmi és a termelő vállalatok felelősségének pontosabb meghatározása. A szerződési formák sorában elő­térbe kívánjuk helyezni az érdekelt vállalatok még szervezettebb és hatékonyabb együttműkö­dését a népgazdasági érdekek maradéktalan biz­tosítása mellett. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelem irányítása harmonikusan beilleszkedik tervgaz­dálkodásunk rendszerébe. Az irányítás egyik fontos feladata valamennyi országgal fennálló államközi kötelezettségünk maradéktalan telje­sítésének biztosítása. Az államközi szerződések­ben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez kölcsö­nös érdekek fűződnek. A rögzített kontingense­ket gazdálkodó szervezeteinknek teljesíteniük kell. Ha erre nem kerül sor, a szükséges állami intézkedések megtételére a javaslat a kellő fel­hatalmazást tartalmazza. Gazdaságirányítási rendszerünkben általá­nosan érvényesül az a szabály, hogy az állam a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével kiküszöböli azt az esetleges anyagi hátrányt, ami egyedi utasítás végrehajtásaként keletkezik. A javaslat ezt a szabályt a külkereskedelem köré­ben most törvényi szintre emeli. Eddigi tapaszta­lataink azt mutatják, hogy meghatározott tevé­kenységre történő utasítás csak kivételes esetek­ben fog megtörténni. A külföldi vállalatok számára eddig is le­hetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti te­vékenységet fejtsenek ki. Kereskedelmi érde­keik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A kül­földi vállalatok növekvő piaci aktivitása indo­kolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideig­lenes magyarországi tartózkodásuk során törvé­nyes rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet. Tartós jellegű itt-tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok léte-

Next

/
Thumbnails
Contents