Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2095 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2096 vedelem magasabb, mint a megye más szocialista iparában. A könnyűipar a nehéz- és a gépiparnál kevésbé eszközigényes, mégis jónak értékeljük a 100 forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem alakulását, amely az 1972-es évben a megye egész iparának mutatóját mintegy 80 százalékkal haladja meg. A jó eredmények mellett problémánk az, hogy a szövetkezeti könnyűiparunk még a minimálisan szükséges eszközellátottsággal sem rendelkezik, gépparkja elavult, korszerűtlen. A IV. ötéves terv során a szövetkezetek rendelkezésére álló mintegy 94 millió forintos „kölcsönös fejlesztési alap" felhasználása jelent bizonyos előrelépést. A fejlesztési lehetőségek jelentős részét azonban leköti a szinte életveszélyes üzemi épületek szanálása és pótlása, s így gépesítésre kevés beruházási eszköz marad. Szükségesnek tartjuk a szövetkezeti ipar ágazatonkénti koncentrációját. A IV. ötéves terv időszakára a kormány által Szolnok megye rendelkezésére bocsátott 120 millió forint iparfejlesztési alap több mint egynegyed részét, vagyis 35 milliárd forintot juttatunk a könnyűipari beruházások támogatására. A célszerű, arányos területi iparfejlesztés lényegében a III. ötéves tervidőszak második felétől jutott súlyponti szerephez, amit a gazdaságirányítási rendszer reformja a korábbinál kedvezőbb anyagi feltételekkel támasztott alá. Könnyűipari üzemek telepítésére, illetve a meglevő üzemek bővítésére nyílt lehetőség. Többek között olyan jelentős budapesti vállalatok üzemei kerültek megyénkbe, és növelték könynyűipari termelésünket, mint a Férfi Fehérneműgyár, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat és a Május 1. Ruhagyár. A negyedik ötéves tervidőszak eddig eltelt három évében a ruházati, cipőipari és asztalosipari szövetkezetek üzembővítését segítette a megye az iparfejlesztési alapból. A támogatott beruházások összhangban állnak a népgazdasági és területfejlesztési célkitűzésekkel. Hozzájárulnak az ipar ágazati és területi struktúrájának célszerű kialakításához, az ipari decentrumok és vonzáskörzetek munkaerőtartalékának lekötéséhez. Az elmúlt időszakban a foglalkoztatottak közel 40 százalékát kötötte le a könnyűipar. Ezen belül a bőr-, szőrme- és cipőipari ágazatban a legnagyobb a foglalkoztatottak részaránya, mintegy 30 százalék, majd ezt követi a kézmű- és háziipar, 18 százalék, illetve a textilruházati ipar 16 százalékkal. Könnyűiparunk kedvező fejlődési üteméhez hozzájárult, hogy az 1970-es évhez viszonyítva a foglalkoztatottak száma 12,6 százalékkal növekedett. Különösen kedvező az 1973-as évi munkaerőhelyzet, mivel a 2,6 százalékos átlagos állományi létszámnövekedés közel tízszázalékos munkáslétszám-növekedéssel párosult. Az 1973as évi bérpolitikai intézkedés hatására a megye állami könnyűiparában 7,7 százalékkal emelkedett a munkások átlagbére. A női munkásoknak csak 19 százaléka szakmunkás, ezen belül a könnyűiparban legmagasabb az arányuk, mintegy 33 százalék, ennek ellenére még ma is a legalacsonyabb az átlagbérük. Az ötödik ötéves tervidőszakra szóló iparfejlesztési célkitűzéseinket alapvetően a negyedik ötéves terv során elért eredményeinkre, a meglevő területi adottságokra, a termelőberendezésekre, és a népgazdaság igényére alapozzuk. A megye ipari szerkezetének javítása szükségessé teszi, hogy a dinamikusan fejlődő iparon belül a könnyűipar fejlődése felgyorsuljon. Ezt rekonstrukcióprogramok megvalósításával, és új kapacitások telepítésével kívánjuk elérni. A Könnyűipari Minisztérium vezetői a hosszú távú ágazati fejlesztések kialakításánál figyelembe vették Szolnok város és megye kedvező adottságait, így például a víz létét, a jó közlekedési kapcsolatot, a szakképzett munkaerőt. A Könnyűipari Minisztérium fejlesztési koncepciójának egyes variációiban rögzített elgondolások tartalmazzák a Szolnoki Papírgyár továbbfejlesztését. Eszerint az ötödik ötéves tervidőszak folyamán felállításra kerül egy 50 000 tonna kapacitású író-nyomó és csomagoló-papírgyártó gép, ezzel párhuzamosan körülbelül 15 000 tonna/év kapacitású másolóberendezés, és megvalósul a meglevő papírfeldolgozó ipari géppark rekonstrukciója. A papíripar Szolnok térségében történő fejlesztése előnyös, mert közlekedéscentrikus, így nagy tömegű anyagok fogadására, tárolására képes, itt bonyolódik le az országos fa- és cellulózéimportunk átszállításának nagy része. A Tisza II. Víztároló és az épülő csongrádi vízlépcső vízkészleteinek ipari hasznosítási lehetősége és a rendelkezésre álló munkaerő a szolnoki papíripar-fejlesztést támasztja alá. Javasolni szeretnénk egy női munkaerőt foglalkoztató ruházati üzem Tiszafüredre történő telepítését. A terület az ott kialakított ipari körzetben jelenleg is rendelkezésre áll, teljesen közművesítve, iparvágánnyal ellátva. Kérem a tisztelt minisztérium vezetőit, hogy vizsgálják meg és támogassák kérésünket, még olyan formában is, hogy az ágazat felügyelete alá tartozó vállalatok részére ajánlják ezt a lehetőséget. A szőrmeipar fejlesztési céljai között szerepel a jelenleg is folyamatban levő Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni új kapacitásának létrehozása. A vertikum teljes kialakítását az eredetileg tervezett 1977. év vége helyett 1975. év végére befejezik. A befejezési határidő előbbrehozása, valamint a beruházás 65 millió forintos beruházási többleteszköz igénye finanszírozási problémákat vet fel. Közismert a szőrmeipar nagy vízigénye, ezért szeretném kérni a miniszter elvtársnőt és a minisztérium vezetőit, támogassák a vállalat kérését a vízügyi szerveknél, hogy a vízügyi alapból pénzügyi támogatást nyújtsanak a szennyvíztisztító-mű kivitelezéséhez. A termelőberendezések hatékonyabb kihasználása terén még tartalékaink vannak. Fokozni lehet és szükséges a két, illetve három műszakban üzemelő gyári berendezések arányát. Ez lehetővé teszi a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő, valamint a ma még háztartásban dolgozó nők termelő munkába állítását. Azonban, ha egy iparosodó, illetve számottevő iparral rendelkező nagyköz-