Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2037 Az Országgyűlés 28. ülése, (Elnök: VARGA GÁBORNÉ — 10.01.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elvtársnő beszámolója a könnyűipar helyzetéről, különös tekintettel a rekonstrukciókra. A miniszter elvtársnőt illeti a szó. KESERŰ JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! örömmel teszek eleget annak a kötelezettségemnek, hogy mint a kormány tagja, beszámoljak az Országgyűlésnek és ezen keresztül az ország közvéleményének a könnyűipar helyzetéről. Számot adhatok a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak ágazati teljesítéséről. Szólhatok a könnyűipar félmillió dolgozójának szorgos, sok figyelmet, pontosságot igénylő munkájáról. Külön megtiszteltetésnek tartom, hogy olyan ágazat tapasztalatait összegezhetem, amelyben 350 000 leány és asszony dolgozik, akik férfiakkal egyenértékű munkájuk mellett általában nagyobb részt vállalnak családjuk ellátásában, gyermekeik nevelésében, vagy készülnek jövőbeni nemes anyai hivatásukra. A negyedik ötéves tervtörvény a korábbiakat méreteiben és jellegében meghaladó feladatokat állított a könnyűipari ágazat elé. Évről évre dinamikusan kell növelnünk a termelést, de nemcsak több, hanem korszerűbb, jobb minőségű, a külföldi piacokon is versenyképes árukat kell gazdaságosabban termelnünk. A párt életszínvonal-politikájának megfelelően javítanunk kell a dolgozók kereseti viszonyait, munka- és szociális körülményeit. Részt kell vállalnunk a vidék ipari kultúrájának megteremtésében. Mindezeket a bonyolult társadalom- és gazdaságpolitikai célokat a kormány által jóváhagyott ruházati, bútor-, papír- és nyomdaipari rekonstrukciós programok keretében valósítjuk meg. A könnyűiparra háruló feladatok teljesítését nagy közérdeklődés kíséri. Hazánk minden lakosa vásárol, visel, használ könnyűipari terméket. A kiskereskedelemben eladott áruknak csaknem egyötöde a magyar könnyűiparból származik. A cipők, ruhák, bútorok, vagy papíráruk, nyomdatermékek mindennapos használati tárgyaink, öröm, esetenként bosszúság érzetével közvetítik vállalataink, szövetkezeteink munkájának eredményeit, hibáit. De tevékenységünk nemcsak a hazai vásárlók érdeklődését keltik fel, hanem az exporton keresztül a külföldiekét is. Termékeink 25 százalékát exportáljuk. Országunk összes exportjának 15 százalékát, a feldolgozóipari export közel egyötödét a könnyűipari vállalatok, szövetkezetek termékei adják. Gyártmányaink színvonalától, szállításaink megbízhatóságától, a rekonstrukció végrehajtásának hatékonyságától nagymértékben függ, hogyan tudjuk bővíteni kivitelünket, milyen eredményesen tudjuk a külpiacon elcserélni munkánk eredményét az ország fejlődéséhez szükséges nyersanyagokért, gépekért, készárukért, és nem utolsósorban, hogyan növelhetjük iparunk presztízsét. Ágazatunk félmillió dolgozóját közvetlenül 1974. június 28-án, pénteken 2038 érdekli az is, hogy munkájuk eredményei és a rekonstrukciók nyomán sikerül-e elérnünk a keresetek, a munkakörülmények tervezett javulását. Ennek jelentős a hatása a társadalom közérzetére, mivel ágazatunkban dolgozik az iparban foglalkoztatott munkások egyharmada, az iparban dolgozó nők közel fele. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy szóbeli beszámolómat a közvélemény szempontjából is legfontosabb kérdésekre korlátozhassam, tájékoztatásul két írásos anyagot bocsátottunk a tisztelt képviselő elvtársak rendelkezésére. Az egyik tény- * szerűen számot ad a könnyűipar fejlődéséről a hatvanas évek elejétől napjainkig. A másik minősíti a negyedik ötéves terv végrehajtásának eddigi menetét, és megjelöli a szükséges teendőket. De eljuttattunk a képviselő elvtársakhoz egy kiadványt is, amely arról ad áttekintést, milyen kérdésekkel foglalkozott a minisztérium az elmúlt hónapokban, milyen eligazítást adtunk e sajtóorgánumon keresztül is az ágazatban sok telephelyen decentralizáltan, meglehetősen eltérő körülmények között dolgozó nagyszámú vezető kollektívának. Az elmúlt három és fél év eredményei alapján a tisztelt Országgyűlésnek számot adhatok arról, hogy a könnyűipar fejlődése fő vonásaiban és sok összefüggésében, részleteiben is megfelel a tervtörvény követelményeinek. A termelés évi növekedésének eddigi üteme eléri a tervezettet, sőt az utóbbi időben meg is haladja azt. Lényegesen növeltük belkereskedelmi szállításainkat, s így lehetővé vált, hogy a lakosságot jobban ellássuk könnyűipari árukkal. Az elmúlt három év alatt a lakosság 20 százalékkal több könnyűipari terméket vásárolt. Lényegesen többet költött bútorra, papírtermékekre, kötöttárura és lakástextíliákra. Különösen növekedett azoknak a cikkeknek a vásárlása, amelyek fogyasztói árát csökkentettük, így például három év alatt harisnyanadrágból csaknem 90, függönyből 50, kötött felsőruházatból 45 százalékkal, szintetikus alsóruházatból 35 százalékkal nőtt a forgalom. A Belkereskedelmi Minisztériummal együttesen külön programok végrehajtásával biztosítottuk, hogy a megnövekedett keresletnek megfelelően folyamatos legyen a kínálat a leszállított árucikkekből. Eredményeként az árcsökkentések megközelítően kétmilliárd forint megtakarítást ered- , ményeznek a lakosságnak. Lemérhetők a fejlődés, a korszerűsítés eredményei a termékek minőségének javulásában és az áruválaszték bővülésében is. Javultak termé- 4 keink használati tulajdonságai. Ruházati iparágaink többségében szinte évről évre kicserélődnek a választékok. Sikerült rövidíteni azt az időt, amíg megjelentetjük kínálatunkban az általános divatirányzatokat. Az ellátás javulásában természetesen szerepet játszott az import is, de az eredményeket mégis alapvetően a belföldi termelés határozza meg, a könnyűipari cikkek forgalmának ugyanis 90 százalékát a magyar könnyűipar adja. A bővülő és korszerűsödő termelés lehetővé tette, hogy teljesítsük a baráti országokkal meg-