Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2037 Az Országgyűlés 28. ülése, (Elnök: VARGA GÁBORNÉ — 10.01.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom. Napirend szerint következik Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elvtársnő beszá­molója a könnyűipar helyzetéről, különös tekin­tettel a rekonstrukciókra. A miniszter elvtársnőt illeti a szó. KESERŰ JÁNOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! örömmel teszek eleget annak a kötelezettsé­gemnek, hogy mint a kormány tagja, beszámol­jak az Országgyűlésnek és ezen keresztül az or­szág közvéleményének a könnyűipar helyzetéről. Számot adhatok a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa határozatainak ágazati tel­jesítéséről. Szólhatok a könnyűipar félmillió dol­gozójának szorgos, sok figyelmet, pontosságot igénylő munkájáról. Külön megtiszteltetésnek tartom, hogy olyan ágazat tapasztalatait összegezhetem, amelyben 350 000 leány és asszony dolgozik, akik férfiak­kal egyenértékű munkájuk mellett általában na­gyobb részt vállalnak családjuk ellátásában, gyermekeik nevelésében, vagy készülnek jövő­beni nemes anyai hivatásukra. A negyedik ötéves tervtörvény a korábbia­kat méreteiben és jellegében meghaladó felada­tokat állított a könnyűipari ágazat elé. Évről év­re dinamikusan kell növelnünk a termelést, de nemcsak több, hanem korszerűbb, jobb minősé­gű, a külföldi piacokon is versenyképes árukat kell gazdaságosabban termelnünk. A párt élet­színvonal-politikájának megfelelően javítanunk kell a dolgozók kereseti viszonyait, munka- és szociális körülményeit. Részt kell vállalnunk a vidék ipari kultúrájának megteremtésében. Mindezeket a bonyolult társadalom- és gaz­daságpolitikai célokat a kormány által jóváha­gyott ruházati, bútor-, papír- és nyomdaipari re­konstrukciós programok keretében valósítjuk meg. A könnyűiparra háruló feladatok teljesíté­sét nagy közérdeklődés kíséri. Hazánk minden lakosa vásárol, visel, használ könnyűipari ter­méket. A kiskereskedelemben eladott áruknak csaknem egyötöde a magyar könnyűiparból szár­mazik. A cipők, ruhák, bútorok, vagy papíráruk, nyomdatermékek mindennapos használati tár­gyaink, öröm, esetenként bosszúság érzetével közvetítik vállalataink, szövetkezeteink munká­jának eredményeit, hibáit. De tevékenységünk nemcsak a hazai vásár­lók érdeklődését keltik fel, hanem az exporton keresztül a külföldiekét is. Termékeink 25 szá­zalékát exportáljuk. Országunk összes export­jának 15 százalékát, a feldolgozóipari export közel egyötödét a könnyűipari vállalatok, szö­vetkezetek termékei adják. Gyártmányaink szín­vonalától, szállításaink megbízhatóságától, a re­konstrukció végrehajtásának hatékonyságától nagymértékben függ, hogyan tudjuk bővíteni ki­vitelünket, milyen eredményesen tudjuk a kül­piacon elcserélni munkánk eredményét az or­szág fejlődéséhez szükséges nyersanyagokért, gé­pekért, készárukért, és nem utolsósorban, ho­gyan növelhetjük iparunk presztízsét. Ágazatunk félmillió dolgozóját közvetlenül 1974. június 28-án, pénteken 2038 érdekli az is, hogy munkájuk eredményei és a rekonstrukciók nyomán sikerül-e elérnünk a ke­resetek, a munkakörülmények tervezett javulá­sát. Ennek jelentős a hatása a társadalom köz­érzetére, mivel ágazatunkban dolgozik az ipar­ban foglalkoztatott munkások egyharmada, az iparban dolgozó nők közel fele. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy szóbeli beszámoló­mat a közvélemény szempontjából is legfonto­sabb kérdésekre korlátozhassam, tájékoztatásul két írásos anyagot bocsátottunk a tisztelt kép­viselő elvtársak rendelkezésére. Az egyik tény- * szerűen számot ad a könnyűipar fejlődéséről a hatvanas évek elejétől napjainkig. A másik mi­nősíti a negyedik ötéves terv végrehajtásának eddigi menetét, és megjelöli a szükséges teen­dőket. De eljuttattunk a képviselő elvtársakhoz egy kiadványt is, amely arról ad áttekintést, mi­lyen kérdésekkel foglalkozott a minisztérium az elmúlt hónapokban, milyen eligazítást adtunk e sajtóorgánumon keresztül is az ágazatban sok telephelyen decentralizáltan, meglehetősen el­térő körülmények között dolgozó nagyszámú ve­zető kollektívának. Az elmúlt három és fél év eredményei alap­ján a tisztelt Országgyűlésnek számot adhatok arról, hogy a könnyűipar fejlődése fő vonásai­ban és sok összefüggésében, részleteiben is meg­felel a tervtörvény követelményeinek. A terme­lés évi növekedésének eddigi üteme eléri a ter­vezettet, sőt az utóbbi időben meg is haladja azt. Lényegesen növeltük belkereskedelmi szál­lításainkat, s így lehetővé vált, hogy a lakossá­got jobban ellássuk könnyűipari árukkal. Az el­múlt három év alatt a lakosság 20 százalékkal több könnyűipari terméket vásárolt. Lényegesen többet költött bútorra, papírtermékekre, kötött­árura és lakástextíliákra. Különösen növekedett azoknak a cikkeknek a vásárlása, amelyek fogyasztói árát csökken­tettük, így például három év alatt harisnyanad­rágból csaknem 90, függönyből 50, kötött felső­ruházatból 45 százalékkal, szintetikus alsóruhá­zatból 35 százalékkal nőtt a forgalom. A Belke­reskedelmi Minisztériummal együttesen külön programok végrehajtásával biztosítottuk, hogy a megnövekedett keresletnek megfelelően folya­matos legyen a kínálat a leszállított árucikkek­ből. Eredményeként az árcsökkentések megkö­zelítően kétmilliárd forint megtakarítást ered- , ményeznek a lakosságnak. Lemérhetők a fejlődés, a korszerűsítés ered­ményei a termékek minőségének javulásában és az áruválaszték bővülésében is. Javultak termé- 4 keink használati tulajdonságai. Ruházati ipar­ágaink többségében szinte évről évre kicserélőd­nek a választékok. Sikerült rövidíteni azt az időt, amíg megjelentetjük kínálatunkban az általá­nos divatirányzatokat. Az ellátás javulásában természetesen szerepet játszott az import is, de az eredményeket mégis alapvetően a belföldi termelés határozza meg, a könnyűipari cikkek forgalmának ugyanis 90 százalékát a magyar könnyűipar adja. A bővülő és korszerűsödő termelés lehetővé tette, hogy teljesítsük a baráti országokkal meg-

Next

/
Thumbnails
Contents