Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

2011 Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 2012 termékekből a lakások összeszerelése. A szak­ipari munka azonban késedelmes, mert a megyé­ben működő építőipari vállalatok nem rendel­keznek kellő számú szakipari munkással, illet­ve az embert helyettesítő technikai eszközökkel. Ügy látjuk, hogy nem volt kellően össze­hangolt az új technológiára való felkészülés sem az építőipar területén. Gyakran akadozik az anyagellátás is. Ez évben például Miskolcon a műszakilag átadott 618 lakás beköltözhetőségét akadályozza a lift- és a közműhiány. Nem aka­rok viccelődni ezzel a kérdéssel, mert ez ko­moly dolog. Mikor már mindenünnen befutottak a bírálatok és mindenki látta, hogy tenni kell valamit, akkor kaptunk 12 liftet, csak nem eb­be a liftaknába valót. Most vagy ki kell vésni, mert a lifttel nem lehet mást kezdeni. Ezek olyan dolgok, amelyek hátráltatják már az el­készült lakásoknak a beköltözhetőségét is. Nem tisztázódott a kapcsolódó létesítmények tech­nológiája sem eléggé. Hagyományos építést nem vállalnak az építő szervezetek, a korszerű tech­nika pedig még kevés, vagy csak rendkívül költséges megoldással van meg. Az ütemeltolódás miatt a bonyodalmak rendkívül sok energiát kötnek le, mind a párt, mind a tanács, s meg kell mondani, az Építés­ügyi Minisztérium szerveitől is. Igen nagy erőfeszítések történtek, tisztelt Országgyűlés, a megye lakosságának jó ivó­vízzel való ellátására is. A fejlesztések eredmé­nyeként a középtávú tervidőszak alatt jelentő­sen növekszik a vezetékes ivóvízzel ellátott né­pesség száma. A megyei tanács a vízellátás és a csatornázás területén jelentkező lemaradás fel­számolása érdekében elkészítette a megye víz­ellátásának és szennyvízelvezetésének távlati fejlesztési tervét. Ezt megtárgyalta a megyei képviselőcsoport ülése is. Külön gondot jelent számunkra Miskolc megyei város vízellátásának a problémája. Gon­dolom, kedves képviselőtársak, hogy ebben az évben elég sokat hallottak arról, újságból, rá­dióból, hogy Miskolcon vízkorlátozások vannak bevezetve. Tényleg nincs elegendő vize Miskolc­nak. Figyelembe véve a távlati igényeket, a bük­ki karsztforrások még részben sem tudják biz­tosítani a hiányzó vízmennyiséget. Ezért más irányban új víznyerő helyek után kell kutatni. Ahhoz, hogy a távlati terv általánosságban megfogalmazott célkitűzései megvalósuljanak, igen intenzív munkára lesz szükség. Helyi erő­feszítéseink további fokozása mellett megnyug­tató előrehaladás csak központi szerveink haté­kony közreműködésével várható. Ezért kérem a megyei képviselőcsoport nevében is az illeté­kes országos szervek vezetőit, elsősorban De­gen elvtársat, legyen ebben a megye segítsé­gére, hogy ezek a gondok csökkenjenek. Végül, tisztelt Országgyűlés, egy, az állami költségvetéssel kapcsolatos általános jellegű kér­dést szeretnék felvetni. Az 1973. évi állami költségvetés bevételei a múlt évben megtermelt nemzeti jövedelem mint­egy kétharmadát teszik ki. A nemzeti jövede­lemnek a költségvetésbe történő bevonása, illet­ve újraelosztása az utóbbi években arányában növekedett. Amennyire a rendelkezésemre álló adatokból meg tudom ítélni, a költségvetési be­vételeknek és kiadásoknak az utóbbi években a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meg­haladó mértékű emelkedése nem ítélhető egyér­telműen sem szükségesnek, sem kedvezőnek. A költségvetési kiadások egy részének növeke­dése ugyanis — mint ismeretes — termelési és fogyasztási támogatások formáját ölti, illetőleg a világpiaci árváltozások begyűrűző hatásának visszafogását is szolgálja. A költségvetésnek ilyen irányú feladatokkal való terhelését, il­letve az ez irányú feladatoknak továbbra is a költségvetésre való hárítását, véleményem sze­rint, célszerű lenne alaposan megvizsgálni olyan szempontból, hogy ezeknek a céloknak az el­érése más eszközökkel nem lenne-e előnyösebb, s egyszersmind hatékonyabb is. Ezáltal ugyanis a különböző gazdaságpolitikai vagy konkrét gaz­dasági célok érdekében szükséges eseti, egyedi döntések száma csökkenthető lenne, melynek ré­vén a szabályozás általános jellege erősödhetne és jobban érvényesülhetne. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Fa­luvégi elvtárs előadói beszédét elfogadom és azt a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javas­lom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Dömötör János képviselőtár­sunk a következő felszólaló. DR. DÖMÖTÖR JÁNOS: Tisztelt Ország­gyűlés! őszinte örömmel olvastam az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést és ugyanígy hallgattam a pénzügyminiszter elvtárs expozéját is. Jóleső érzéssel vettem tu­domásul, hogy azok a gondok, amelyekről 1970­ben és 71-ben itt is szóltunk és hallattunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1972. novemberi határozata végrehaj­tásának eredményeként jórészt megszűntek, kisebb részük pedig jelentősen enyhült. Sikeres év gazdálkodásáról olvastunk és hallottunk, hiszen a népgazdaság az előző évhez és a tervezetthez képest is dinamikusan fejlő­dött. Nem kis erőösszpontosítással sikerült meg­állítani a tőkés inflációt az ország határán, és az életszínvonal mutatói is a tervezett szinten nőt­tek. Külkereskedelmi mérlegünk aktívvá vált és enyhült a beruházási piac feszültsége is, ja­vult a költségvetés egyensúlya. Külön és meg­elégedéssel kell szólnom arról, hogy a nemzeti jövedelem növekedése üteménél nagyobb arány­ban fejlődött a kulturális ágazat részesedése a költségvetésből. Ezen túl az sem hallgatható el, hogy ez a tendencia, az 1960 és 70 közötti, e vo­natkozásban kedvezőtlen időszaktól eltérően három év óta már töretlenül érvényesül. A kulturális ágazattal kapcsolatban a múlt évi kiadások kedvező alakulásának megállapí­tásán túl még egy általános bizakodással és jó reményekkel fogadott eseményről, döntésről is szólnom kell. Ez az önálló oktatási és kulturális minisztérium létrehozása. Űgy gondolom, hogy mindkét minisztérium jobban, eredményesebben tudja ellátni felada­tát a „profiltisztítás" után. A Művelődésügyi Mi­nisztérium dolgozói kicsit humorba mártottan

Next

/
Thumbnails
Contents