Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-27
2011 Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 2012 termékekből a lakások összeszerelése. A szakipari munka azonban késedelmes, mert a megyében működő építőipari vállalatok nem rendelkeznek kellő számú szakipari munkással, illetve az embert helyettesítő technikai eszközökkel. Ügy látjuk, hogy nem volt kellően összehangolt az új technológiára való felkészülés sem az építőipar területén. Gyakran akadozik az anyagellátás is. Ez évben például Miskolcon a műszakilag átadott 618 lakás beköltözhetőségét akadályozza a lift- és a közműhiány. Nem akarok viccelődni ezzel a kérdéssel, mert ez komoly dolog. Mikor már mindenünnen befutottak a bírálatok és mindenki látta, hogy tenni kell valamit, akkor kaptunk 12 liftet, csak nem ebbe a liftaknába valót. Most vagy ki kell vésni, mert a lifttel nem lehet mást kezdeni. Ezek olyan dolgok, amelyek hátráltatják már az elkészült lakásoknak a beköltözhetőségét is. Nem tisztázódott a kapcsolódó létesítmények technológiája sem eléggé. Hagyományos építést nem vállalnak az építő szervezetek, a korszerű technika pedig még kevés, vagy csak rendkívül költséges megoldással van meg. Az ütemeltolódás miatt a bonyodalmak rendkívül sok energiát kötnek le, mind a párt, mind a tanács, s meg kell mondani, az Építésügyi Minisztérium szerveitől is. Igen nagy erőfeszítések történtek, tisztelt Országgyűlés, a megye lakosságának jó ivóvízzel való ellátására is. A fejlesztések eredményeként a középtávú tervidőszak alatt jelentősen növekszik a vezetékes ivóvízzel ellátott népesség száma. A megyei tanács a vízellátás és a csatornázás területén jelentkező lemaradás felszámolása érdekében elkészítette a megye vízellátásának és szennyvízelvezetésének távlati fejlesztési tervét. Ezt megtárgyalta a megyei képviselőcsoport ülése is. Külön gondot jelent számunkra Miskolc megyei város vízellátásának a problémája. Gondolom, kedves képviselőtársak, hogy ebben az évben elég sokat hallottak arról, újságból, rádióból, hogy Miskolcon vízkorlátozások vannak bevezetve. Tényleg nincs elegendő vize Miskolcnak. Figyelembe véve a távlati igényeket, a bükki karsztforrások még részben sem tudják biztosítani a hiányzó vízmennyiséget. Ezért más irányban új víznyerő helyek után kell kutatni. Ahhoz, hogy a távlati terv általánosságban megfogalmazott célkitűzései megvalósuljanak, igen intenzív munkára lesz szükség. Helyi erőfeszítéseink további fokozása mellett megnyugtató előrehaladás csak központi szerveink hatékony közreműködésével várható. Ezért kérem a megyei képviselőcsoport nevében is az illetékes országos szervek vezetőit, elsősorban Degen elvtársat, legyen ebben a megye segítségére, hogy ezek a gondok csökkenjenek. Végül, tisztelt Országgyűlés, egy, az állami költségvetéssel kapcsolatos általános jellegű kérdést szeretnék felvetni. Az 1973. évi állami költségvetés bevételei a múlt évben megtermelt nemzeti jövedelem mintegy kétharmadát teszik ki. A nemzeti jövedelemnek a költségvetésbe történő bevonása, illetve újraelosztása az utóbbi években arányában növekedett. Amennyire a rendelkezésemre álló adatokból meg tudom ítélni, a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak az utóbbi években a nemzeti jövedelem növekedési ütemét meghaladó mértékű emelkedése nem ítélhető egyértelműen sem szükségesnek, sem kedvezőnek. A költségvetési kiadások egy részének növekedése ugyanis — mint ismeretes — termelési és fogyasztási támogatások formáját ölti, illetőleg a világpiaci árváltozások begyűrűző hatásának visszafogását is szolgálja. A költségvetésnek ilyen irányú feladatokkal való terhelését, illetve az ez irányú feladatoknak továbbra is a költségvetésre való hárítását, véleményem szerint, célszerű lenne alaposan megvizsgálni olyan szempontból, hogy ezeknek a céloknak az elérése más eszközökkel nem lenne-e előnyösebb, s egyszersmind hatékonyabb is. Ezáltal ugyanis a különböző gazdaságpolitikai vagy konkrét gazdasági célok érdekében szükséges eseti, egyedi döntések száma csökkenthető lenne, melynek révén a szabályozás általános jellege erősödhetne és jobban érvényesülhetne. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, Faluvégi elvtárs előadói beszédét elfogadom és azt a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Dr. Dömötör János képviselőtársunk a következő felszólaló. DR. DÖMÖTÖR JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! őszinte örömmel olvastam az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és ugyanígy hallgattam a pénzügyminiszter elvtárs expozéját is. Jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy azok a gondok, amelyekről 1970ben és 71-ben itt is szóltunk és hallattunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi határozata végrehajtásának eredményeként jórészt megszűntek, kisebb részük pedig jelentősen enyhült. Sikeres év gazdálkodásáról olvastunk és hallottunk, hiszen a népgazdaság az előző évhez és a tervezetthez képest is dinamikusan fejlődött. Nem kis erőösszpontosítással sikerült megállítani a tőkés inflációt az ország határán, és az életszínvonal mutatói is a tervezett szinten nőttek. Külkereskedelmi mérlegünk aktívvá vált és enyhült a beruházási piac feszültsége is, javult a költségvetés egyensúlya. Külön és megelégedéssel kell szólnom arról, hogy a nemzeti jövedelem növekedése üteménél nagyobb arányban fejlődött a kulturális ágazat részesedése a költségvetésből. Ezen túl az sem hallgatható el, hogy ez a tendencia, az 1960 és 70 közötti, e vonatkozásban kedvezőtlen időszaktól eltérően három év óta már töretlenül érvényesül. A kulturális ágazattal kapcsolatban a múlt évi kiadások kedvező alakulásának megállapításán túl még egy általános bizakodással és jó reményekkel fogadott eseményről, döntésről is szólnom kell. Ez az önálló oktatási és kulturális minisztérium létrehozása. Űgy gondolom, hogy mindkét minisztérium jobban, eredményesebben tudja ellátni feladatát a „profiltisztítás" után. A Művelődésügyi Minisztérium dolgozói kicsit humorba mártottan