Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

2009 Az Országgyűlés 27. ülése, 1\ lentik. Az újszerű vonások közül kiemelném, hogy javult a beruházások előkészítettsége. Jobb a beruházó, tervező és a kivitelező vállalatok együttműködési készsége. Erősödött a beruházási fegyelem. Gyakoribbá váltak a korszerű beruházásszervezési eljárások. És végül több nagyberuházásunknál számottevően csökkent a tervezett kivitelezési idő. Nagyon örülünk annak, amiről Faluvégi elvtárs szólt, hogy Leninváros térségében az olefinetilén üzem határidő előtt el fog készülni. A beruházások területén azonban jelentkeznek új keletű problémák és új keletű gondok is, amelyek megítélésünk szerint elsősorban a feladatok növekedéséből adódnak. A nagyobb és bonyolultabb beruházások megvalósítása több szerv jó együttműködését igényli, és minőségileg is magasabbrendű koordinációt, szervezettséget követel. Megyénkben például ebben az évben is három nagyberuházás éves ütemének volumene meghaladja az egymilliárd forintot. Ahogyan — tisztelt Országgyűlés — én a megyei szinten észlelhető tendenciákból következtetni tudok, a népgazdaság, és ezen belül a költségvetés egyensúlyi helyzete szilárdításának további feltételei adottak. A beruházásoknál azonban több jel utal arra, hogy az egyensúlynak ez az egyoldalú, a kereslet visszafogásán alapuló megteremtése nem ad végleges megoldást. A múlt évi tapasztalatok alapján különösen szembetűnő, hogy a forráskorlátozás önmagában miért nem járt együtt az átfutási idők csökkenésével, a szervezettség észrevehető mértékű fokozódásával. Ügy gondolom, tanulságként le kell vonnunk azt, hogy az egyensúlyt szabályozó intézkedéseknek a jövőben elsősorban a túlfűtöttség kialakulásának megakadályozására kellene irányulniuk. Ellenkező esetben stagnálásba torkollik, elkerülhetetlenül ciklikussá válik a beruházási tevékenység. Véleményem szerint a kínálat, az eszközoldal erősítésében is feltétlenül előbbre kell lépnünk. Különösen előre kell ebben lépnünk a nagyberuházásokat illetően. Sok konkrét tapasztalatunk halmozódott fel arra vonatkozóan, hogy az egyre növekvő volumenű feladatok megvalósításában a korszerű, jól szervezett építőipari és szerelőipari kapacitások szerepe mindinkább meghatározóvá válik. Az építőipari és a technológiai szerelő kapacitások fejlődése mennyiségileg és minőségileg is napjainkban is jóval elmarad az egyre növekvő követelményektől. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban pár szót szeretnék szólni a tanácsok, ezen belül megyénk tanácsainak 1973. évi gazdálkodásáról. Tanácsi szerveink az állami költségvetés 23 százalékának megfelelő 54 milliárd forinttal gazdálkodtak. Az Országgyűlés előtt levő jelentés,^ a miniszter elvtárs szóbeli előadása, arról győz meg, és a Borsodban szerzett tapasztalataink is azt igazolják, hogy a tanácsok alapvetően jól oldották meg a gazdálkodással járó feladataikat. Munkájukban kedvező feltételeket teremtett az új tanácstörvény biztosította nagyobb önállóság, az önkormányzat gazdasági elemeinek mind szélesebb körű érvényesülése. Egyre jobban érezhető, hogy a pártnak a terü)74. június 27-én, csütörtökön 2010 letfejlesztésről szóló határozata, illetve az erre alapozott kormányintézkedések a gyakorlatban is megvalósulnak. Ezek jól szolgálják az ágazati és a területi érdekek harmonikusabb érvényesülését, hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez és a területi aránytalanságok enyhítéséhez. Borsod megyében az arányosságot tekintve sok még a gond. A pozitív előjelű változás mégsem tagadható. A gazdaságilag elmaradt területek helyzetének javítása, a női foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a kommunális ellátás fejlesztése — mind a fejlődést bizonyítja. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk megyénkben is a gyermekintézmények fejlesztésére. Az eddigi előrehaladás eredményei jobbak az időarányosnál, 1973-ban — az előző évhez képest — a költségvetési felhasználás és a fejlesztési alap terhére történt megvalósítás megyénkben egyaránt 11—11 százalékos fejlődést mutat. A negyedik ötéves terv első három évében a legfontosabb tanácsi feladatok közül a lakásépítést 102 százalékra teljesítettük. Ez a tervidőszakban megépítésre kerülő lakásoknak 55,5 százaléka. Várható, hogy a lakásépítést az átértékelt tervhez viszonyítva néhány százalékkal Miskolcon is, Borsod megyében is, túlteljesítik. A lakásépítésben a kedvező számszerű teljesítés ellenére is nagyon sok a gondunk. Ez a helyzet a víztermelő kapacitás fejlesztésével és a szennyvízderítők építésével is. Hozzátehetném, hogy ezek a lakásépítés gondjait is nagymértékben növelik. Nem szívesen teszem ezt szóvá. Hiszen ha a megyét szolgálják a fejlesztéssel járó előnyök, a megyét terhelik a megvalósítás gondjai is. De a jelenlegi hatásköri konstrukcióban a feltételek egy része helyileg nem valósítható meg. Mostani gondjaink is annak következménye — mint erre a kormány jelentésében is utalást találunk —, hogy a folyamatban levő lakásépítések lassan haladnak, mivel a tervelőkészítés és a közművesítés üteme nem kielégítő. Azon túl, hogy a lassú ütemnek az előkészítés és a közművesítés nem kielégítő volta az oka, hozzá kell tennünk, hogy a közművesítés elégtelensége másfelől maga is következmény. A meghatározó ok az, hogy a harmadik ötéves tervben megyénkben a tanácsoknak nem volt sem pénzük, sem kapacitásuk az olyan nagyarányú alapfeladatok megvalósításához, mint amilyeneket a negyedik ötéves tervidőszak igényel. Ma szembe kell néznünk ennek következményeivel és valamennyi érdekelt szerv, főhatóságok és helyi szervek összefogásával kell a feszültségek feloldásáról ezen a területen gondoskodnunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a lakásépítésnél jelentkező egyéb okokat sem. Mire gondolunk? Borsodban az építőipari munkálatok több mint 50 százalékát megyén kívüli építőipari szervezetek végzik. Ez önmagában mutatja, hogy a feszültséget nem lehet csupán helyileg feloldani. Érdemi főhatósági beavatkozás nélkül, csak a magunk erejére támaszkodva nem tudunk a bonyolult helyzetből, amely a közműnél és egyéb építkezésnél van, kilábalni. Köztudott, hogy gyorsan halad a házgyári