Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

2007 Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 2008 változatát, s kapjon abban fokozott hangsúlyt a magyar szénbányászt fejlesztése. Kérem továbbá, az ismert szakvélemények alapján, az országos fejlesztés keretei között kerüljenek megvalósításra megyénkben a márkus-hegyi, a nagyegyházai és a Lencse I—

II. bányaüzemek. Tudom, hogy kormányunk az egész magyar szénbányászat helyzetét rövidesen megtárgyalja, s annak javítására hathatós intézkedéseket tervez. Tisztelettel kérem ezért a kormányt, hogy a szénbányászat nagy ügyének rendezése során kis megyénk és még kisebb képviselőkörzetem, a dorogi szénmedence ilyen irányú problémáját is oldja meg. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom.' (Taps.) ELNÖK: Az ülést 20 percre felfüggesztem! (Szünet: 16.29—16.57. — Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Dr. Bodnár Ferenc képviselőtársunknak adom meg a szót. DR. BODNÁR FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló arról tanúskodik, hogy a népgazdaság a párt és a kormány által kijelölt céloknak megfelelően, ha nem is gondok nélkül, de egészségesen fejlődik, és a szocializmus építésében újabb jelentős eredmények születnek hazánkban. A múlt évi gazdálkodást öszszegező jelentésből és a miniszter elvtárs szóbeli beszámolójából az is kitűnik — és ezt erősítik meg mindennapi tapasztalataink is —, hogy a legtöbb munkaterületen becsületes munka folyt, jól gazdálkodtak az anyagi javakkal. Munkánk mérlege jó eredményt mutat. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy népgazdaságunk a múlt évben a meghatározott célok szerint fejlődött, az állami költségvetés teljesítése jól szolgálta társadalmi célkitűzéseink megvalósítását. Gazdasági fejlődésünkkel arányosan növekedett a dolgozók életszínvonala. A múlt évi gazdálkodás eredményei meggyőző erővel mutatják, hogy hazánkban tervszerűen halad a szocialista építőmunka, mind szélesebb és erőteljesebb az állampolgárok cselekvő részvétele a társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és szociális feladatok megoldásában. Tisztelt Országgyűlés! Három kérdést szeretnék röviden érinteni felszólalásomban. Az első: a Borsod megyében folyó beruházási tevékenység és a beruházási egyensúly kérdése. A Borsod megyében folyó beruházások számos vonása azonos a népgazdasági szinten tapasztaltakkal, de vannak attól eltérő tendenciák is. A korábbi évek feszültségei Borsodban is oldódtak, enyhülték, javultak. Ugyanakkor a beruházások teljesítése arányában és összetételében eltér az országos helyzettől. 1973-ban 11 milliárd forintot ruháztunk be megyénk iparában, A mintegy 11 milliárdos teljesítés az előző évit 33 százalékkal haladta meg. A központi döntésű beruházások teljesítése mellett az öszszeg mintegy 6,5 milliárdot tett ki, és az előző évit 74 százalékkal múlta felül. Negyedik ötéves tervbeli célkitűzéseinkkel Összhangban a központi döntésű beruházások túlnyomó része a megye nehéziparának fejlesztését szolgálta, és területileg majdnem teljes egészében a Sajó völgyére, ezen belül is elsősorban Leninvárosra és Miskolcra koncentrálódik. Ezzel összefüggésben kívánom itt megemlíteni, hogy a megye lakosságát, valamint a párt és állam vezető szervét régóta foglalkoztatja a megye gazdasági szerkezetének, a termelőerők területi elhelyezésének egyoldalúsága, megyénk iparának túlzott koncentrációja — bár szeretném azt is elmondani, hogy az iparilag kevésbé fejlett területeken az utóbbi években túlnyomórészt helyi kezdeményezésekre és erőforrásokra építve kedvező irányú változások is történtek. Például több kis- és középüzem létesült. De a túlzott koncentráció még ma is több társadalmi gond forrása a megyében. Ebből eredően például a nagymérvű ingázást, az egyes területek évek óta tartó jelentős vándorlási veszteségét mind ez ideig nem sikerült számottevően mérsékelnünk. A központi beruházások növelésével ellentétben, a vállalati beruházások 1970 óta tartó csökkentése ma is érezhető. Ennek következtében egyes vállalatok állóeszközállománya meglehetősen elhasználódott. A központosított amortizáció terhére engedélyezett szocialista gépimport ezért egyes borsodi vállalatok szemszögéből tekintve is helyes és szükséges lépés volt. Ezeknek az üzemeknek ez komoly segítséget jelentett. Nagy gondunk, hogy a beruházások megvalósításának tervszerűsége 1973-ban sem volt kielégítő. A kiemelt beruházásoknál az éves feladatoknak csak 80 százaléka teljesült. Szerencsére az elmúlt évben ez nem érintette a termelőkapacitások tervszerű belépését. De ezt az elmaradást ebben az évben az építőiparnak és a szerelőgárdának be kell hoznia. A pénzügyminiszter elvtárs költségvetési beszámolójában említett problémákból és gondokból tehát jutott nekünk, Borsodnak is elég. Megemlítette a pénzügyminiszter elvtárs a beszámolójában, hogy megvizsgáltak tíz vállalatot, és ott elég gyenge a kapacitáskihasználás. Ez így van. De ez nem ilyen egyszerű, ahogy erről szó esett. Ez nemcsak a tíz vállalat jelensége. Sajnos, ez sokkal szélesebb jelenség, amivel, úgy gondolom, hogy a központi szerveknek, helyi szerveknek komolyan kell majd foglalkozniuk. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék utalni arra, hogy a különböző párt- és állami határozatok, intézkedések hatása a beruházási tevékenységben több pozitív jelenséget hozott. A területi és vállalati pártszervek beruházásokat segítő politikai munkája az elmúlt években sokat fejlődött, sokrétűbbé, színesebbé vált. Kétségtelen, hogy ma még nem ezek a pozitív jelenségek vannak túlsúlyban, mégis figyelemre méltóak, mert jövőbeni munkánk elérhető céljait je-