Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

2003 Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 2004 gendőek. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az ilyen körülmények között gazdálkodó üzemeket államunk külön beruházási támogatásban részesíti. így a megye jelentős összegeket kap a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére és az ezzel összefüggő talajjavításra és vízrendezésre. Tapasztalataink szerint e költségvetési kiadások helyes célokat szolgálnak. Bizonyítja ezt, hogy például a szarvasmarhaprogram meghirdetése után egy év alatt a közös gazdaságokban mintegy 10 százalékkal emelkedett a tehénállomány, a megjavított földeken rekordtermések születtek, javul a takarmánytermelés és a gépellátottság színvonala. Átmenetileg azonban gondot okoz e támogatások legcélszerűbb felhasználásában, hogy — különösen a húsmarhatartást illetően — a tartástechnológiai megoldások még nem eléggé kiforrottak, és a ma érvényes közgazdasági szabályozók sem ösztönöznek megfelelően a fejlesztésre. További gondunk a szakszövetkezetekben jelentkező földhasznosítási és szociális problémák megoldása. Ezek a szövetkezetek a megyén belül is a legrosszabb adottsági területeken alakultak, gazdálkodásuk ma is alacsony színvonalú, nagyüzemi termelőeszközökkel alig rendelkeznek. Általános a törekvés tagságuk részéről a környező termelőszövetkezetekkel való egyesülésre. Ezt a megoldást mi is célszerűnek tartjuk. Mivel azonban a szakszövetkezetekkel határos termelőszövetkezetek is gyenge adottságúak, ez az út csak úgy járható, ha az egyesült gazdaságok megfelelő összegű fejlesztési támogatást kapnak. A zalai és ehhez hasonló körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek állami támogatásának rendszere hatékony eszköze a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének, korszerűsítésének. E rendszer fenntartásával elérhető, hogy megyénk is területének megfelelő arányban vegye ki részét az ország lakosságának élelmiszer-ellátásából, az export árualapok bővítéséből és hogy az itt élő parasztság életszínvonala felzárkózzon az országos, szinthez. Tisztelt Országgyűlés! Az 1973. évi állami költségvetés végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Rétéi Lőrinc képviselőtársunk. RÉTEI LŐRINC: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Engedjék meg, hogy első országgyűlési felszólalásom alkalmával foglalkozzam megyénk, Komárom megye helyzetével, eredményeinkkel, és választóim megbízásából néhány szót szóljak gondjainkról is. Ezt megelőzően azonban szeretném elmondani, hogy a napirend írásos anyagának alapos tanulmányozása, a pénzügyminiszter elvtárs expozéjának, valamint képviselőtársaim eddig tett felszólalásainak figyelmes meghallgatása után újólag és örömmel állapíthattam meg, hogy a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása következetesen folyik, és sorra-rendre, teljesítjük a IV. ötéves terv célkitűzéseit, A népgazdaság kiegyensúlyozottan, a tervezettnél gyorsabban fejlődött, s ennek eredményeként a pénzügyi helyzet is jelentősen javult. Egyszóval, pártunk és kormányunk vezetésével, dolgozó népünk sikeresen munkálkodik a szocializmus teljes felépítésén. Ezt tesszük mi is Komárom megyében. Nálunk a szocialista ipar termelése, a szénbányászat nélkül, 1972-höz viszonyítva, 1973-ban 5,4 százalékkal, szénbányászattal együtt pedig 2,9 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedése, főleg a széntermelés visszafejlődése miatt valamelyest elmarad az országos ütemtől, s ez nekünk nagyon komoly gondot okoz. Ugyanis megyénk iparának szerkezeti arányait elsősorban az országos viszonylatban is jelentős eocén szén-előfordulások határozták meg. Komárom megye mélyművéléssel feltárt szénkészlete Dorog, Tatabánya és Oroszlány körzetben az országos készlet egyharmadát képezi. Erre a szén vagy ónra alapozva fejlődött jelenlegi szintjére villamosenergia-iparunk, amely ma az országos termelésnek több mint 14 százalékát adja. A szénbányászat s a villamosenergia-ipar — mint bázis — kedvezően hatott megyénkben az építőanyag-, az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésére. A hőerőműveink által termelt villamosenergiára támaszkodva épült és fejlődött Komárom megyében az alumíniumkohászat és a timföldgyártás. A megye nehézipari jellegéből kiindulva fejlesztettük az egyéb iparágakat, történetesen a műszer-, a papír- és a gépipart. Ez a tényleges helyzet orientálta a megye nehéziparán belül a vegyipar. intenzívebb fejlesztését is. Megyénkben van köztudottan a hazai műszálgyártás fontos bázisa, a Magyar Viscosa Gyár. Komoly hagyományokkal és nagy termelési tapasztalatokkal rendelkezik ez a gyár, és sok éven át igen eredményesen dolgozott, 1972-ben azonban rajta kívül álló okokból olyan nehézségek elé állt, hogy veszteséggel zárta az évet. A kormánytól kapott sokoldalú segítség folytán gyorsan kilábalt a bajokból, s ezt a gyár dolgozói úgy hálálták meg, hogy 1973-ban már újból több millió forint nyereséget hoztak. A népgazdasági érdekekkel, a hatékonysági követelményekkel és a nemzetközi szakosodási megállapodásokkal összhangban történik a Viscosa Gyár továbbfejlesztése. 1973-ban kezdte meg működését ebben a gyárban az évi 4600 tonna kapacitású új vágottszálüzem. A vágott szál termelése, további bővítéssel és intenzifikálással 1980-ra meg fogja haladni az évi 20 ezer tonnát. A magyar—szovjet alumíniumegyezménynek megfelelően fejlődik az almásfüzitői timföldgyár. Jelenlegi 280 ezer tonna évi kapacitása több lépcsőben végrehajtott rekonstrukcióval, 1977-ig évi 320 ezer tonnára bővül. Viszonylag fiatalnak számít új minőségében a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi gyáregysége. A korábban szénlepárlással foglalkozó dorogi szénfeldolgozó üzem és a Kőbányai Gyógyszerárugyár 1967-ben fuzionált. A házasságból létrejött dorogi gyáregységben fokozatos fejlesztéssel 181,4 millió forintról 238,4 millió forint értékre növekedett az