Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-27

2001 Az Országgyűlés 27. ülése, 1 rehajtása a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata értelmében jól érvényesítette a kö­vetelményeket, a munkáspolitika gyakorlati al­kalmazását. A bevételek és kiadások bővülő összege lehetővé tette társadalmi közös felada­taink megoldását, és hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához, az életszínvonal emelkedéséhez. A lakosság jövedelemarányai a munkások és a többgyermekes családok javára módosul­tak. A költségvetési kiadások átlagánál a tár­sadalompolitikai célokkal és intézkedésekkel ösz­szefüggésben erősebben növekedett a szociális, egészségügyi, kulturális feladatok ellátására for­dított összeg, és így javult a lakosság ilyen irá­nyú igényeinek kielégítése. Mindez választókerületemben is a dolgo­zók egyértelmű helyeslését váltotta ki. Kedves Elvtársak! A megyei és a helyi ta­nácsok költségvetése, fejlesztési alapja a nép­gazdaság költségvetésének szerves része, de egy­úttal egyre szorosabban kapcsolódik a megye társadalmi, gazdasági fejlődéséhez, igényeihez. Zala megye gazdasága 1973-ban dinamiku­san fejlődött. Ez megmutatkozott abban is, hogy állami támogatás nélkül a tanácsok fejlesztési alapja a megyében 19 százalékkal, a költségve­tési bevételek 16 százalékkal haladták meg az 1972. évit. Az állami támogatás 9, illetve 8 szá­zalékkal nőtt. A fejlesztési alap kiadásai 43 szá­zalékát a lakásépítés tette ki. Ebből 503 lakás építése fejeződött be és 599 építése kezdődött el. Emellett OTP-hitellel 1320 lakás épült, ami­ből 204 munkáslakás volt. A lakásépítés terü­letén gond a megyében a terület-előkészítés anyagi fedezetének biztosítása, amire jelentős hitelfelvételek és egyéb bevételek koncentrálá­sa mellett 100 lakás építési költségeit is át kel­lett csoportosítani. Megjegyzem, hogy a hitel az építkezés kezdésékor sokat segít, de a hi­tel nagyságától függően visszafizetése nem kis gond. A fejlesztési alap 16 százalékát célcsopor­tos középiskolai és kórházi építés tette ki, ame­lyek ez évben üzembe helyezésre kerülnek. Az egyéb fejlesztési kiadások zömmel gyermekjólé­ti, oktatási, szociális és kommunális létesítmé­nyek létesítését finanszírozzák. A tanácsi költ­ségvetés nagyobb hányada, 62 százaléka szociá­lis, egészségügyi, kulturális célokra került fel­használásra, 12,5 százalékkal több, mint 1972­ben. Megyénk aprófalvas településhálózata, a két városon kívül 242 község, sok gondot jelent, és jelentős költségvetési erőforrásokat igényel to­vábbra is. A települések előtt álló társadalmi közös fel­adatok megoldásában jelentős részt vállalt és teljesített a megye lakossága, a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek. A lakosság által vég­zett társadalmi munka 1973-ban mintegy 25 millió forintos értékkel járult hozzá főleg a gyermekintézmények, parkok, sportlétesítmé­nyek létrehozásához. A tervezett fejlesztések megvalósulásában, az ellátás színvonalának emelkedésében jótékony hatású a helyi tanácsok önállósága, a költségvetési és fejlesztési alapok­ban való közvetlen érdekeltsége. Kedves Elvtársak! Mivel magam. |s qlaj­'4. június 27-én, csütörtökön 2002 bányász vagyok, a továbbiakban szeretnék gond­jainkkal, problémáinkkal foglalkozni. Az utób­bi években a természetes hozamapadás követ­keztében jelentős mértékben csökkent a fel­színre hozott olaj mennyisége. A csökkenés mér­tékét az elmúlt időszakban, de különösen 1973­ban, sikerült mérsékelni, amiben nagy szere­pe van a kutatási, feltárási munkának, vala­mint a széndioxidos másodlagos eljárás alkalma­zásának. Célunk a termelési szint tartása, valamint a termelés növelése, amihez 1974-ben költség­vetési támogatást kaptunk. Bízunk abban, hogy f kutatási tevékenységünkkel, korszerű termelési módszerekkel több olajat adunk a népgazda- , ságnak. Végzett munkánk anyagi elismerését jelzi, \ hogy 1973-ban központi és saját bérfejlesztés nyomán munkásaink bére több mint 12 száza­lékkal emelkedett. Emellett vállalati támoga­tással az elmúlt időben 52 lakás épült, amiből 51 fizikai dolgozó részesült lakásellátásban. Hát­rányos megkülönböztetésként gondot jelent, hogy a hagyományos olajmunkás-településekre, Gellénháza, Bázakerettye és Lovászi községekre nem terjed ki a munkáslakás-építési akció. Az energia világpiacán lezajlott események hatására megnőtt a jelentősége a hazai szénhid­rogén-kutatásnak. A dunántúli olajbányászok tu­datában vannak a hazai szénhidrogén-kutatás je­lentőségének, ezért pártunk XI. kongresszusa, valamint felszabadulásunk 30. évfordulója tisz­teletére szocialista brigádjaink jelentős mun­kafelajánlásokat tettek. A munkafelajánlások­kal, többletteljesítéssel megtakarított összeg mintegy 30 millió forint. Ezen túlmenően a bri­gádok még 34 ezer óra társadalmi munkafelaján­lást is vállaltak. Kedves Elvtársak! Miután választókerüle­temhez tartozó települések — 45 község — el­sősorban mezőgazdasági jellegűek, a továbbiak­ban néhány gondolatban a zalai mezőgazdaság helyzetével, költségvetési kapcsolataival kívánok foglalkozni. Termelőszövetkezeteink jelentős összegű do­tációban részesülnek, ez az elmúlt évben mint­egy 160 millió forintot tett ki. A támogatás ha­tására javult a gazdálkodás, és a termelőszö­vetkezeti parasztság életszínvonala. Meg kell azonban jegyezni, hogy e területen az országos szinthez képest még mindig jelentős a lema­radás. Éppen ezért a felzárkózás folyamatát a következő években gyorsítani kell, elsősor­ban a termelésszerkezet korszerűsítésével, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával. Ebben nagy szerepet tulajdonítunk a szarvasmarhaprogram megyei megvalósításának, amelyhez adottságaink megfelelőek. A szarvas­marha-tenyésztés mellett elsősorban a baromfi­hizlalás és bogyósgyümölcs-termelés bővítése indokolt. Fontos tehát, hogy a már építés alatt álló baromfifeldolgozó üzem mellett a tervezett hűtőház és mirelitüzem is megvalósuljon. Eb­ben kérem az illetékes szervek mielőbbi ked­vező döntését. Az egyre inkább kibontakozó szerkezeti átalakulás nagy befektetéseket igényel, amely­hez szövetkezeteink saját pénzeszközei nem ele*

Next

/
Thumbnails
Contents