Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-27
1997 Az Országgyűlés 27. ülése, 1974. június 27-én, csütörtökön 1998 mint nap szem előtt tartva érzékelem a változások hatását az emberek közérzetében, hangulatában, életmódjuk alakulásában. Az állami költségvetés teljesítésénél az egyes tárcák kiadásai meghaladták a tervezetet, és az 1972. évi tényt. így például az előző évinél nagyobb volt a vállalatok és szövetkezetek beruházásainak a központi pénzalapokból, elsősorban a költségvetési juttatásból, fejlesztési kölcsönökből nyújtott támogatás. A magánlakásépítés támogatására a tervezettnél 400 millió forinttal többet fordítottunk. Az év folyamán bekövetkezett feltételek hatására 18 százalék, vagyis 23 500 lakásépíttető részesült szociálpolitikai kedvezményben. A kedvezmény 40 százalékát fiataloknak juttatták. Az állami visszatérítéséknél az export növekedésére és ösztönzésére előirányzott összeget 4,7 százalékkal haladta túl a teljesítés. Ugyancsak lényegesen meghaladták az előirányzatot a dotációk, a termelői árkiegészítések és az import árkiegészítések is. Ha az itt említett, a tervezettnél magasabb kiadási tételek volumenét hozzávesszük az elért eredményekhez mint javító tételt, akkor megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság fejlődése lényegesen jobb volt a számokban kimutatott bevételi hiány kedvezőbb alakulásánál is. Az országos szinten tapasztalható fejlődés és kedvező gazdasági jelenségek megyénkre, BácsKiskun megyére is vonatkoznak. A gazdálkodó szervezetek egyes ágazatokban a népgazdasági átlagnál is magasabb fejlődést mondhatnak magúkénak. A kedvezőbb gazdasági pozíció, az eredmény javulása, a hatékonyság fokozódása a költségvetési kapcsolatokban is megmutatkozott. Bács-Kiskun megye tanácsai bevételi többlettel zárták az 1973. évet. A tanácsi tevékenység kiegyensúlyozott és az előirányzathoz viszonyított magasabb színvonala a tanácsokra háruló gazdasági, egészségügyi és kulturális feladatok magasabb szintű ellátását segítette. Amikor úgy gondolom, hogy pozitívan nyugtázhatjuk 1973-as gazdasági és pénzügyi eredményeinket, néhány olyan tényezőre is fel kell hívnom a figyelmet, amely jelenleg hátráltatja a termelés jövőbeni bővülésének megalapozását. Mint az egész országban, így Bács-Kiskun megyében is a megyei tanács nagy figyelmet fordított a szakmunkásképzésre és a jövőben várhatóan még növekednek ezirányú feladataink. Megítélésem szerint jelenleg a jövő szakmunkás gárdájának képzési lehetőségei messze elmaradnak a közép- és felsőfokú oktatásban érzékelhető lehetőségektől, elsősorban a kollégiumi ellátottságra gondolok. Faluvégi elvtárs is említette ezt a képzési formát. Ismeretes a tisztelt Országgyűlés előtt, hogy Bács-Kiskun megye több megyével együtt még ma is szétszórt falvakkal és tanyákkal küzdő területi adottságú megye. Nagy gondot okoz és problémát jelent a korszerű alsófokú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek a megteremtése a mi körülményeink között. Az utóbbi években az úgynevezett tanyai kollégiumok létrehozásával az általános iskola felső tagozatos diákjainak korszerű feltételek között való oktatása folyamatosan meg is oldódik, Az alsó, tagozatos általános iskolákban pedig az úgynevezett audiovizuális oktatással a rendkívül hátrányos körülményeket kívánjuk enyhíteni. E téren ismereteim szerint mind a hozzáállásban, mind az ez ideig elért eredményekben, mind a társadalmi összefogásban Bács-Kiskun megye az elsők között szerepel. Az e téren elért eredmények szépék, kedvező irányú változások, hatások már tapasztalhatók, ezek azonban még önmagukban nem elégségesek a jövő magasabb színvonalú termelő apparátusának megteremtéséhez. Tovább kell lépni, és az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk a szakmunkásképzéssel az utánpótlásra. Ahogyan nem biztosítható az alsófokú oktatás korszerű feltételeinek megteremtése tanyai kollégiumok nélkül megyénkben, ugyanúgy gondot okoz a szakmunkásképzés megfelelő színvonalon tartása szakmunkásképző kollégiumok nélkül. Kollégiumokkal eddig csáknem teljes mértékben a közép- és felsőfokú iskolák vannak ellátva. Egy-két kivételtől eltekintve igen alacsony az olyan iparitanuló gyermekek aránya, akik kollégiumi elhelyezést nyertek. Jelenleg BácsKiskun megyében a kollégiumban elhelyezettek aránya 7,4 százalék és a negyedik ötéves terv végére várhatóan 10 százalékra növekszik ez az arány. Az ötödik ötéves tervben mintegy 1200 fős kollégiumi fejlesztés lenne nagyon indokolt, de ezzel is csak 26,2 százalékos lenne a kollégiumokban elhelyezettek aránya, ugyanakkor fennmaradna a bejárók mintegy 20—25 százalékos létszáma. A kollégiumi elhelyezés javításával párhuzamosan a tanműhelyi bővítést indokolt lenne megvizsgálni. E téren ellátottságunk rendkívül kedvezőtlen. A tanulók 77,2 százaléka szórványképzésben, 20,6 százaléka üzemi állományban levő tanműhelyi képzésben részesül. Az ipari szakmunkásképző kollégiumok létrehozásának a szakmunkásgárda magasabb színvonalú kiképzésén túl a társadalmi hatása is rendkívül jó lenne. Megyénkben ugyanis jelenleg a tanyán lakó, főleg leányok, de fiúk is szívesen vállalnák az iskolai továbbtanulást, de szüleik a nagy távolságról való bejárás miatt nem szívesen engedik el főleg a lányokat. Kollégiumi elhelyezés esetén természetesen ez a bizonytalanság megszűnnék, a szülők is nyugodtabban vállalnák gyermekeik távollétét és továbbtanulását. Ezen túl azt hiszem, pozitívnak kell az ilyen irányú fejlődést tekinteni abból a szempontból, hogy nem fog elkallódni a sok jó képességű fiatal és a segédmunka vállalása helyett a korszerű technológia alkalmazásának mestereivé válhatnának. Mindezt azért kívántam elmondani, mert a társadalmilag is igényelt fejlesztés pénzügyi forrásait a megyei tanács saját alapjaiból nem tudja biztosítani. Kérem, hogy a központi szervek megyénknek ezt a szűk keresztmetszetét szíveskedjenek megvizsgálni, és a tervezett fejlesztések központi támogatásával Bács-Kiskun megye iparának és mezőgazdaságának még gyorsabb ütemű fejlesztéséhez a segítséget megadni. Ez a probléma nemcsak megyei vonatkozásban kívánna felülvizsgálást, hanem országosan