Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

•1919 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1920 mos nemzetközi kérdésben azonos, vagy közel áll egymáshoz. Olaszország továbbra is a legjelentősebb tőkés partnereink közé tartozik. Kapcsolataink az utóbbi 3—4 évben egyenletesen bővültek. Sajnálatosnak tartjuk, hogy külkereskedelmünkben az utóbbi hónapokban szaparodnak a Közös Piac rendtartásából eredő problémák. Bízunk gbban, hogy ez nem okoz törést gazdasági együttműködésünkben, és az egyenletes fejlődés a jövőre nézve is biztosított lesz. Rendszeressé váltak a két ország politikusainak, kormánytagjainak találkozói. A magasszintű eszmecseréket kölcsönösen hasznosnak tartjuk és folytatni akarjuk. Megítélésünk szerint mind kétoldalú kapcsolatainkban, mind a nemzetközi életben számos olyan terület van, ahol együttműködésünk jelentősen szélesedhet. A magunk részéről készek vagyunk ezen munkálkodni. Az utóbbi időben élénkebbé váltak a kapcsolataink Nagy-Britanniával. Fejlődtek gazdasági kapcsolataink is, bár az ipari kooperációs kapcsolatok kialakítása és megalapozása még csak a kezdetén tart. Reméljük, hogy a munkáspárti kormány törekedni fog a fejlődést gátló tényezők felszámolására. A magunk részéről szívesen látnánk a gyümölcsözőbb együttműködést nemzetközi téren is. Országunk kapcsolati jók és fejlődőek a kapitalista Európa más országaival, így Svédországgal, Svájccal, Ciprussal, Dániával, Norvégiával, Belgiummal, Törökországgal és más országokkal is. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának íontos törekvése: kapcsolataink szélesítése a fejlődő országokkal. A szocialista közösség többi országaival együtt támogatjuk a fejlődő országok népeinek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért folyó küzdelmét. Kétoldalú kapcsolataink főleg azokkal a fejlődő országokkal sokrétűek, amelyek elveikben és politikájukban is világos különbséget tesznek a szocialista és a kapitalista országok között, s maguk is haladó intézkedéseket hoznak társadalmi felemelkedésük érdekében. Az el nem kötelezett országok vezetőinek a múlt év szeptemberében Algírban tartott tanácskozása a világfejlődés fontos kérdéseiben antiimperialista álláspontot foglalt el. Megvan tehát az egyik legfontosabb alap arra, hogy a szocialista országok — köztük hazánk — szélesíthessék kapcsolataikat ezekkel az országokkal. A fejlődő világ országait erősen foglalkoztatja viszonylagos gazdasági elmaradottságuk csökkentésének és felszámolásának problémája. Huari Boumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke és miniszterelnöke, az el nem kötelezett országok soros elnöke, ez év elején javaslatot tett az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, és kérte a közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását a nyersanyagok és a gazdasági fejlődés problémáinak megvitatására. A fejlődő országok intézkedések kidolgozását kívánják gazdasági fejlődésük gyorsítására, a nyersanyagárak rendezésére, az iparcikkek áraival való összhangba hozására, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokban kialakult, számukra káros gyakorlat (a nemzetközi monopóliumok spekulációi, a pénzügyi manipulációk stb.) kiküszöbölésére. . Kormányunk egyetértését fejezte ki az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának összehívásával, mert a fejlődő országok törekvéseit igazságosaknak, igényeiket pedig többségükben jogosnak tartja. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttség arra törekszik, hogy a fejlődő országok, és természetesen a szocialista közösség érdekeinek megfelelő határozatok szülessenek. A Magyar Népköztársaságnak a legtöbb fejlődő országgal van valamilyen kapcsolata. Ezúttal csak két fontos területről kívánok szólni. Legélénkebbek és legsokoldalúbbak államközi kapcsolataink az arab országokkal. A haladó rendszerű arab országok természetes szövetségeseink az imperializmus, a neokolonializmus, a rekació elleni harcban. A magunk részéről megbecsüléssel tekintünk az arab országok antiimperialista erőinek vívmányaira, a társadalmi fejlődésben elért eredményeikre a nemzetközi életben játszott pozitív szerepükre. Pártunk és kormányunk a jövőben is arra törekszik, hogy erősödjenek a kapcsolataink az arab világ országaival. Politikai, gazdasági, de más téren is nagyok a lehetőségek együttműködésünk bővítésiére, a kölcsönös előnyök, a közös érdekek alapján. Ezzel élnünk kell. Kapcsolataink fejlődését elősegíti pántunk és kormányunk szilárd elvi magatartása az arab népek igazságos harcának hatékony támogatásában. Az arab népek mellett állunk, haladó társadalmi vívmányaik védelméért, az izraeli agresszió következményeinek teljes felszámolásáért, a közel-keleti problémák igazságos és tartós rendezéséért vívott küzdelmükben. Az elmúlt évek folyamán szoros baráti viszony alakult ki hazánk és az Indiai Köztársaság között. Nagyra becsüljük az indiai kormány el nem kötelezettségen alapuló külpolitikáját, s azt az ázsiai és általában a nemzetközi béke és biztonság kiemelkedő fontosságú tényezőjének tekintjük. A magyar—indiai kapcsolatok bensőséges jellegét bizonyítják a kölcsönös magas szintű látogatások. Ezek során kitűnt, hogy kormányaink nézetei azonosak, vagy igen közelállóak a világpolitika legjelentősebb kérdéseinek megítélésében. A találkozók a kétoldalú kapcsolatok folyamatos fejlesztésére irányuló szándékot is kifejezésre juttatták. Feladatunk ennek valóra váltása. 1974. április 9-én Üj-Delhiben India, Banglades és Pakisztán külügyminiszterei fontos megállapodást írtak alá. Örömmel üdvözöljük ezt az egyezményt, amely elősegíti, hogy a 700 millió embert" számláló hindusztáni szubkontinens országai között normalizálódjanak a kapcsolatok. Ez egyben hozzájárul a nemzetközi enyhülés kiterjesztéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy pártunk és kormányunk külpolitikai irányvonala alapelveit és gyakorlatát tekintve helyes és jó. Ezért sikeres. Központi Bizottságunk iránymutatása alapján ezt a külpolitikát folytatjuk a jövőben is. A nemzetközi élet eseményeinek felgyorsulása azt a követelményt támasztja, hogy növel-