Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

1921 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1922 jük nemzetközi aktivitásúinkat mind a bilaterá­lis, mind a multilaterális területen. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés további térhódítása újabb lehetőségeket nyújt és újabb követelmé­nyeket támaszt más államokhoz fűződő kapcso­lataink fejlesztésiében, bővítésében, a nemzetközi problémák megoldásában való aktívabb közre­működésben. Pártunk és kormányunk kipróbált politikája, országunk jó belpolitikai helyzete, te­kintélyének növekedése biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat is eredményesen megoldjuk. Tisztelt Képviselő Elvtársaik! Ennyiben kí­vántam a kormány megbízásából ismertetni a nemzetközi helyzet és a Magyar Népköztársaság külpolitikájának időszerű kérdéseit. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót vitas­sa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most 20 perc szünet következik. (Szünet: 11.19—11.46) (Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt . Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Bejelentem, hogy a külügyminiszter beszá­molójához négy képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőként Kállai Gyula képviselő­társunknak adom meg a szót. KÁLLAI GYULA: Tisztelt Országyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! Bevált politikai gya­korlatunknak megfelelően a párt- és az álam­élet legfontosabb fórumain rendszeresen szere­pel a nemzetközi politikai helyzet elemzése, a változások értékelése és a soron következő fel­adatok meghatározása. Most, az Országgyűlés je­lenlegi ülésszakán új külügyminiszterünk, Púja Frigyes elvtárs az államhatalom legmagasabb fó­rumán számolt be a kormány nemzetközi tevé­kenységéről. A Magyar Népköztársaság külpolitikája azt a célt szolgálja, hogy hazánkban erőteljesen foly­tatódjék a szocializmus építése, a nemzetközi életben pedig erősödjék a szocializmus, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás tábora, így formáljuk hazai terveinket és ebben a szel­lemben építjük, szilárdítjuk nemzetközi kapcso­latainkat. Külpolitikánk nem kis mértékben részese annak a nyugodt, alkotó légkörnek, amelyben népünk megvalósítja történelmének legnagysze­rűbb feladatát, a szocializmus teljes felépítését. A bel- és külpolitikának ezt az összefüggé­sét nemcsak mi látjuk, hanem barátaink is is­merik és értékelik. Ám egészen más szemszög­ből tekintenek rá az imperializmus agresszív erői. Jól érzékelhető ez abból is, ahogyan a Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésére, illetve az ar­ról kiadott közleményre reagáltak. A kapitalista országok sajtójának nagy ré­sze különös módon nem a külpolitikai kérdések­ben elfoglalt álláspontunkkal foglalkozott, pe­dig megítélésünk szerint érdemes és hasznos lett volna az ott felvetett problémákra, javaslatokra reagálni, alkalmat találva arra, hogy szélesítsük: Európa és a világ békéje érdekében a konstruk­tív eszmecserét, a közös cselekvés útjainak kere­sését. Ehelyett a kapitalista országok sajtójá­nak egy részében a külpolitikai témákat mellőz­ve tág teret kapott a belpolitikai, a gazdasági és kulturális kérdések kommentálása, valamint a személyi változásokkal kapcsolatos találgatások, így készítették el jóslataikat, ki rosszindulatból,, ki a helyzet meg nem értéséből, a jövőt illetően olyan dolgokban, amelyek továbbra is kizárólag a magyar párt, a kormány és a nép elhatározá­sától függenek. Nekünk minden tettünk, intézkedéseink és — ha szükséges — ezek módosítása és tovább­fejlesztése is egy célt, a szocialista Miagyarország mielőbbi teljes felépítését szolgálja. Elvitathatat­lan jogunk és népünk megbízásából adódó kö­telezettségünk, hogy szilárd, elvi alapokon állva fejlődésünk valamennyi fázisában vizsgáljuk, elemezzük politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk minden mozzanatát, és ha szükségesnek ítéljük, a munka követelményei­nek megfelelő intézkedéseket megtegyük. Ezek az intézkedések nem vargabetűket jelentenek, hanem garanciáját alkotják annak, hogy az utób­bi 15 évben kialakított, több pártikongresszus ál­tal továbbfejlesztett, az élet által kipróbált poli­tikánkat lényegi változtatás nélkül, eredménye­sen folytassuk tovább. Tisztelt Országgyűlés! Púja Frigyes külügy­miniszter elvtárs beszámolója részletesen foglal­kozott a nemzetközi élet kérdéseivel, kormá­nyunk külpolitikai tevékenységévél és feladata­inkkal. Megállapításai és következtetései teljes összhangban állnak a párt Központi Bizottságá­nak legutóbbi, a X. pártkongresszus határozatai­ra támaszkodó állásfoglalásával. Ezt mi termé­szetesnek tartjuk. Az Országgyűlés két évvel ez­előtt alkotmányunkban is deklarálta a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai vezető szerepét,, és ezzel alaptörvényünkben is szentesítette azt a gyakorlatot, hogy — mint az élet minden terü­letén —, a kormány külpolitikai tevékenységé­ben éppúgy, mint a tömegszervezetek, tömeg­mozgalmak, s a különböző intézmények nemzet­közi munkájában következetesen érvényesítsük a párt iránymutatását. Külpolitikánkban rendkívül fontosak és nagy területet ölelnek fél az állami kapcsolatok, ám ezek a nemzetközi együttműködésnek csak egy részét képezik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemcsak kidolgozza nemzetközi politi­kánk alapelvét, de maga is aktívan részt vesz: azok gyakorlati megvalósításában. Szoros test­véri kapcsolatokat tart fenn, rendszeresen kon­zultál, kicseréli az elméleti és a gyakorlati mun­ka tapasztalatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szocialista közösség testvérpártjai­val. Nagy gonddal és figyelemmel ápolja a ba­rátságot Európa és a világ kommunista és mun­káspártjaival, építi és erősíti kapcsolatait a. ha­ladó pártokkal és mozgalmakkal. Egyre erősödő nemzetközi tekintélyünknek alapvető forrása, hogy következetesek vagyunk mind a bel-, mind a külpolitikában, ragaszko­dunk céljailikhoz: a szocializmushoz, a békéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents