Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-26
1921 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1922 jük nemzetközi aktivitásúinkat mind a bilaterális, mind a multilaterális területen. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés további térhódítása újabb lehetőségeket nyújt és újabb követelményeket támaszt más államokhoz fűződő kapcsolataink fejlesztésiében, bővítésében, a nemzetközi problémák megoldásában való aktívabb közreműködésben. Pártunk és kormányunk kipróbált politikája, országunk jó belpolitikai helyzete, tekintélyének növekedése biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a megnövekedett feladatokat is eredményesen megoldjuk. Tisztelt Képviselő Elvtársaik! Ennyiben kívántam a kormány megbízásából ismertetni a nemzetközi helyzet és a Magyar Népköztársaság külpolitikájának időszerű kérdéseit. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most 20 perc szünet következik. (Szünet: 11.19—11.46) (Elnök: VARGA GÁBORNÉ) ELNÖK: Tisztelt . Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Bejelentem, hogy a külügyminiszter beszámolójához négy képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Elsőként Kállai Gyula képviselőtársunknak adom meg a szót. KÁLLAI GYULA: Tisztelt Országyűlés ! Kedves Képviselőtársaim! Bevált politikai gyakorlatunknak megfelelően a párt- és az álamélet legfontosabb fórumain rendszeresen szerepel a nemzetközi politikai helyzet elemzése, a változások értékelése és a soron következő feladatok meghatározása. Most, az Országgyűlés jelenlegi ülésszakán új külügyminiszterünk, Púja Frigyes elvtárs az államhatalom legmagasabb fórumán számolt be a kormány nemzetközi tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság külpolitikája azt a célt szolgálja, hogy hazánkban erőteljesen folytatódjék a szocializmus építése, a nemzetközi életben pedig erősödjék a szocializmus, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás tábora, így formáljuk hazai terveinket és ebben a szellemben építjük, szilárdítjuk nemzetközi kapcsolatainkat. Külpolitikánk nem kis mértékben részese annak a nyugodt, alkotó légkörnek, amelyben népünk megvalósítja történelmének legnagyszerűbb feladatát, a szocializmus teljes felépítését. A bel- és külpolitikának ezt az összefüggését nemcsak mi látjuk, hanem barátaink is ismerik és értékelik. Ám egészen más szemszögből tekintenek rá az imperializmus agresszív erői. Jól érzékelhető ez abból is, ahogyan a Központi Bizottság legutóbbi ülésére, illetve az arról kiadott közleményre reagáltak. A kapitalista országok sajtójának nagy része különös módon nem a külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontunkkal foglalkozott, pedig megítélésünk szerint érdemes és hasznos lett volna az ott felvetett problémákra, javaslatokra reagálni, alkalmat találva arra, hogy szélesítsük: Európa és a világ békéje érdekében a konstruktív eszmecserét, a közös cselekvés útjainak keresését. Ehelyett a kapitalista országok sajtójának egy részében a külpolitikai témákat mellőzve tág teret kapott a belpolitikai, a gazdasági és kulturális kérdések kommentálása, valamint a személyi változásokkal kapcsolatos találgatások, így készítették el jóslataikat, ki rosszindulatból,, ki a helyzet meg nem értéséből, a jövőt illetően olyan dolgokban, amelyek továbbra is kizárólag a magyar párt, a kormány és a nép elhatározásától függenek. Nekünk minden tettünk, intézkedéseink és — ha szükséges — ezek módosítása és továbbfejlesztése is egy célt, a szocialista Miagyarország mielőbbi teljes felépítését szolgálja. Elvitathatatlan jogunk és népünk megbízásából adódó kötelezettségünk, hogy szilárd, elvi alapokon állva fejlődésünk valamennyi fázisában vizsgáljuk, elemezzük politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk minden mozzanatát, és ha szükségesnek ítéljük, a munka követelményeinek megfelelő intézkedéseket megtegyük. Ezek az intézkedések nem vargabetűket jelentenek, hanem garanciáját alkotják annak, hogy az utóbbi 15 évben kialakított, több pártikongresszus által továbbfejlesztett, az élet által kipróbált politikánkat lényegi változtatás nélkül, eredményesen folytassuk tovább. Tisztelt Országgyűlés! Púja Frigyes külügyminiszter elvtárs beszámolója részletesen foglalkozott a nemzetközi élet kérdéseivel, kormányunk külpolitikai tevékenységévél és feladatainkkal. Megállapításai és következtetései teljes összhangban állnak a párt Központi Bizottságának legutóbbi, a X. pártkongresszus határozataira támaszkodó állásfoglalásával. Ezt mi természetesnek tartjuk. Az Országgyűlés két évvel ezelőtt alkotmányunkban is deklarálta a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai vezető szerepét,, és ezzel alaptörvényünkben is szentesítette azt a gyakorlatot, hogy — mint az élet minden területén —, a kormány külpolitikai tevékenységében éppúgy, mint a tömegszervezetek, tömegmozgalmak, s a különböző intézmények nemzetközi munkájában következetesen érvényesítsük a párt iránymutatását. Külpolitikánkban rendkívül fontosak és nagy területet ölelnek fél az állami kapcsolatok, ám ezek a nemzetközi együttműködésnek csak egy részét képezik. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemcsak kidolgozza nemzetközi politikánk alapelvét, de maga is aktívan részt vesz: azok gyakorlati megvalósításában. Szoros testvéri kapcsolatokat tart fenn, rendszeresen konzultál, kicseréli az elméleti és a gyakorlati munka tapasztalatait a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szocialista közösség testvérpártjaival. Nagy gonddal és figyelemmel ápolja a barátságot Európa és a világ kommunista és munkáspártjaival, építi és erősíti kapcsolatait a. haladó pártokkal és mozgalmakkal. Egyre erősödő nemzetközi tekintélyünknek alapvető forrása, hogy következetesek vagyunk mind a bel-, mind a külpolitikában, ragaszkodunk céljailikhoz: a szocializmushoz, a békéhez.