Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-26

1917 Az Országgyűlés 26. ülése, 1974. április 25-én, csütörtökön 1918 szomszédos szocialista ország együttműködése az élet minden területén még sokrétűbb, még gyümölcsözőbb lesz. Kapcsolataink a Vietnami Demokratikus Köztársasággal mindkét fél megelégedésére fej­lődnek. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden segítséget megad a vietnami nép szo­cialista országépítő munkájához és antiimperia­lista harcához. Együttműködésünk elmélyítésé­nek fontos állomása volt Pham Van Dong mi­niszterelnök és Nguyen Duy Trinh külügymi­niszter elvtárs legutóbbi látogatása. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fejlődő kapcsolatai­nak bővítésére mind a két fél törekszik. Támo­gatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság konstruktív lépéseit, amelyek az ország bé­kés, demokratikus egyesítéséhez szükséges ked­vező feltételek megteremtésére irányulnak. Magyar—albán viszonylatban csak a keres­kedelmi kapcsolatok terén történt bizonyos elő­rehaladás. A magunk részéről készek vagyunk államközi kapcsolatainak széles körű fejlesztésé­re. Reméljük, hogy e készségünk pozitív fogad­tatásra talál az albán félnél is. Országunk és a Kínai Népköztársaság ál­lamközi kapcsolatainak fejlesztésére a kölcsönös előnyök alapján továbbra is készek vagyunk. Nem rajtunk, hanem a kínai vezetők politikáján múlt, hogy ez ideig kevés előrehaladást tettünk. Elvi alapon állva elítéljük a kínai vezetők szov­jetellenes politikáját, amely nemcsak a szocia­lista országoknak, a haladó mozgalmaknak okoz súlyos károkat, de magának a kínai népnek is. A fejlett tőkés országok és hazánk kétoldalú kapcsolatait mindinkább a kölcsönös érdekeken alapuló korrekt viszony jellemzi. Arra törek­szünk, hogy élve a nemzetközi enyhülés adta le­hetőségekkel, felhasználva a tárgyalásos érint­kezéseket, bővítsük a kölcsönösen előnyös együttműködést és erősítsük, tartalmasabbá te­gyük államközi kapcsolatainkat. Az elmúlt idő­szakban szinte kivétel nélkül minden fejlett tő­kés országgal sor került eredményes miniszteri szintű eszmecserékre, államközi szerződések alá­írására és egyéb előrevivő lépésekre. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köz­társaság szoros kapcsolatai sok tekintetben pél­daként szolgálhatnak. Ez igazolja, hogy két kü­lönböző társadalmi berendezkedésű ország kö­zött is létrejöhetnek tartósan széles körű és ma­gas szintű kapcsolatok. A magyar és a finn nép hagyományos rokoni barátságát napjainkban fokozódó mértékben szövik át új elemek. Kapcsolataink fejlődésének különösen ki­emelkedő állomásaként értékeljük Kádár János elvtársnak a múlt év szeptemberében Finnor­szágban tett igen eredményes, baráti látogatá­sát. örömünkre szolgál, hogy az európai béke és biztonság kérdéseiben azonos irányban dolgo­zunk. Nagyra értékeljük a finn kormány e té­ren kifejtett aktivitását. A semleges Ausztriával kapcsolataink az el­múlt időszakban is kedvezően fejlődtek. A két kormányfő múlt évi budapesti tárgyalásai újabb lendületet adtak politikai, gazdasági és kulturá­lis-tudományos kapcsolatainknak. Az elmúlt évben tovább erősödött a két or­szág gazdasági együttműködése. Nőtt a koope­rációs megállapodások száma. Az árucsereforga­lom is nagymértékben emelkedett. Szélesedtek a tradicionálisan jó kulturális és sportkapcsola­tok is. Mi e jószomszédi viszony további fejlesz­tésére törekszünk. A két ország vezetőinek 1974­ben esedékes találkozói minden bizonnyal to­vább erősítik, még szorosabbá teszik együttmű­ködésünket. Mint ismeretes, az elmúlt év decemberében hazánk is felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Német Szövetségi Köztársasággal. Fontos ese­mény volt ez mind a két ország viszonya, mind az európai helyzet teljes normalizálása szem­pontjából. Kétoldalú kapcsolataink már korábban is jók voltak. Különösen gazdasági területen volt dinamikus a fejlődés, de előreléptünk egyéb vo­natkozásban is. Bízunk abban, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok felvétele még inkább elősegíti kapcsolataink bővítését. Nemrég tett hivatalos látogatást Magyarországon Walter Scheel, a Né­met Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügyminisztere, akivel konstruktív és hasznos eszmecserét folytattunk kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséről és a nemzetközi élet egyes problé­máiról. Fontos feladatnak tartjuk kapcsolataink további rendezését államközi megállapodások segítségével ott, ahol az kölcsönös érdekeket szolgál. Űgy látjuk, hogy a körülmények ehhez kedvezőek. Megjegyzem, hogy a kétoldalú kapcsola­tainkra is zavaróan hathatnak bizonyos nyugat­német körök Nyugat-Berlinnel kapcsolatos ma­nőverei. Eredményekről számolhatok be az Ameri­kai Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataink rendezését illetően is. Sikerült megoldanunk több, hosszú idő óta függőben levő problémát. Bővültek gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink is. Bár az Egyesült Államok törvényhozása máig sem szánta rá magát a kereskedelmi forgalom növelését gátló diszkriminatív korlátozások fel­oldására. A magunk részéről kapcsolataink teljes nor­malizálását akarjuk, és erre látunk is lehető­séget. Néhány jelentős kérdés vár még megol­dásra s nem rajtunk múlik, hogy ez még mindig várat magára. A jövőben is visszautasítjuk az olyan kísérleteket, amelyek a Magyar Népköz­társaság nemzetközi kérdésekben elfoglalt állás­foglalását összefüggésbe akarják hozni kétoldalú kapcsolataink rendezésével. Ugyanakkor kifeje­zésre juttatjuk, hogy érdekeltek vagyunk viszo­nyunk további javításában. A magyar—francia kapcsolatok fontos ese­ménye volt Messmer miniszterelnök múlt évi magyarországi látogatása. Gazdasági kapcsola­tainkban van bizonyos fejlődés, de az nem éri el a tőkésországokkal bonyolított forgalmunk dinamikáját. Ennek megváltoztatása érdekében igyekszünk fejleszteni a két ország ipari koope­rációs kapcsolatait, és erre a kilátások biztatóak. összességében kapcsolataink fejlődése el­marad a lehetőségektől, s így nem lehetünk elé­gedettek. Közös erőfeszítéssel változtatni kellene ezen a helyzeten. Jó alapot nyújt ehhez az a kö­rülmény, hogy a két kormány álláspontja szá-

Next

/
Thumbnails
Contents