Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-17
1305 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1306 melést még nagyobb mértékben tudnák növelni, ha örömeik tovább szaporodnának, gondjaik pedig fogynának. A Minisztertanács elnökének beszámolója újabb bizonyítéka annak, hogy népünk és kormányunk törekvései azonosak. Kormányunk eddigi határozatai és a közeljövőben várható intézkedései hazánk fejlődését, népünk életviszonyainak javítását szolgálták és szolgálják. Népünk és kormányunk együtt fáradozik azért, hogy a termelés az iparban, mezőgazdaságban tovább növekedjék, hazánkban a fejlődés üteme ne csökkenjen, hanem tovább fokozódjék, hogy örömeink gyarapodjanak, gondjaink pedig csökkenjenek. A Minisztertanács elnökének a kormány munkájáról adott beszámolóját elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Németh István képviselőtársunk Baranya megyéből. NÉMETH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongreszszusa a szocializmus magasabb szinten történő építését jelölte meg számunkra. Ennek a magasabb szintű munkának a megvalósulását szolgálják a negyedik ötéves tervünkben rögzített feladatok, amelyekkel teljes összhangban áll az Országgyűlés által 1971 júniusában elfogadott kormányprogram is. A Központi Bizottság 1972. november 13—14-i ülésén megvizsgálta terveink, célkitűzéseink időarányos teljesítését. A hozott határozatok újabb lendületet adtak gyakorlati munkánkhoz. Ezt a megállapítást tükrözi a kormány beszámolója, és mint Baranya megyei képviselő, a megye dolgozóinak is hasonló véleményét szeretném tolmácsolni. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a negyedik ötéves terv, valamint az erre épülő kormányprogram gyakorlati megvalósulásával kapcsolatban a két év tapasztalatai alapján Baranya megye helyzetéről, egy-két tapasztalatról, problémáról szólhassak. Hozzászólásomat két kérdés köré csoportosítom: a beruházások, a lakásépítés és a megye közoktatási beruházásainak helyzete. Tisztelt Országgyűlés! Baranya megyében a negyedik ötéves terv első két évében jelentős beruházások valósultak meg mind a minisztériumi, mind a tanácsi beruházások területén. Példaként csak a Beremendi Cementművet, az új pécsi tv-tornyot és telefonközpontot említeném. A fejlesztési tervek elsődleges célja a lakáshelyzet javítása. E célkitűzésnek megfelelően a tanácsi beruházások 55 százalékát lakásépítésre fordítottuk. Megyénkben igen jelentős a magánerős lakásépítés. A negyedik ötéves terv első két évében összesen 5500 lakás épült, amelynek 52 százaléka saját erőforrású volt. Az állami lakások 88 százaléka a városokban épült, míg a magánerős lakások 62 százaléka községekben valósult meg. Ez utóbbi egyre nagyobb teret ró községi tanácsainkra. A lakások rendeltetésszerű használatához szükséges közműveket csak részben és rendszerint csak késve tudják megteremteni. A magánlakás-építésnek mintegy egynegyedét a társaslakás-építés jelenti, aminek használatbavételéhez a közegészségügyi szervek szennyvíztisztító építését írják elő. Márpedig a községi tanácsok saját erőforrásból szennyvíztisztítót építeni nem tudnak. A megyei tanács felismerve ezeket a feszültségeket, lehetőségeihez mérten igyekszik azokat felszámolni, támogatást adni ' a fejlődő községeknek közművesítési célokra. Az elmúlt két év során a lakásépítés után a legnagyobb volument, a kiadások 11 százalékát éppen közművesítésre fordították a tanácsok. Sajnos, ez nem elég. A közművesítés hiánya sok településen a további fejlődés akadályává vált. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem: tervezi-e a kormány, hogy a lakásépítésnél a középiskola és a kórházi ágyfejlesztéshez hasonlóan a közművesítést a tanácsok tervében is kiemelten kezeli, mint már korábban is? Véleményem szerint ez tovább javítaná a közművesítés ütemét. Tisztelt Országgyűlés! A lakásépítéssel kapcsolatban kiemelten szeretném bemutatni Pécs megyei város lakásépítési helyzetét. Pécs város 1960-tól 1970-ig jelentős fejlődést ért el. A központi tervező szervek a negyedik ötéves terv készítése során Pécs város fejlődésének számottevő mérséklődését tételezték fel. Ennek függvényében állapították meg a központi forrásokból építendő lakások számát, a helyileg javasolt 8000-rel szemben 4400-at. Ez jóval kevesebb az előző ötéves terv realizált lakásépítési tényszámainál. A jóváhagyott 4400 állami és tanácsi értékesítésú lakás felépítésére a város felkészült építőipari kapacitással, előkészített építési területekkel. Időközben 1972-ben jelentősen emelkedtek az építőipari árak. így a tervezett bruttó költségek lakásonként a 344 ezer forinttal szemben 436 ezer forintra emelkedtek. Az áremelkedés további következménye, hogy a IV. ötéves tervben szereplő 4400 darab állami célcsoportos lakásból a tervidőszak végére 3228 darab lakás valósulhat meg, a terv 73 százaléka, ami azt is jelenti, hogy amíg az ország öt nagyvárosában 20 százalékkal, addig Pécsett 27—28 százalékkal épül kevesebb lakás. A különböző lakásépítési formák keretében együttesen kizárólag pénzügyi fedezetkorlátok miatt Pécsett a tervezett 7130 lakással szemben 5370 lakás fog épülni. Ide legyen szabad párosítanom a város negyedik ötéves tervében szereplő, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által felülvizsgált 1300 lakás lebontását is. Azonban az ismertetett lakásszámokkal sem gazdálkodhat tervszerűen a tanács, mivel a természeti csapásszámba menő pinceleszakadások a meglevő lakásállományt nagy mértékben károsítják és az életveszélyessé váló épületekből a lakókat azonnal ki kell költöztetni. A közel 156 ezer főt számláló város 1973ban mintegy 640 lakás elosztásával számol, amelyből 200 darab a lakásszanálások lebonyolításához szükséges. Az 1973-as lakásszámmal szemben 1972 év végén 5693 kielégítésre váró lakáskérelmet tartottak nyilván Pécsett. •'
