Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1973. március 21-én, szerdán 1308 1307 Az Országgyűlés 17. ülése, Tisztelt Országgyűlés! Pécs város lakásépítési nenézségei ket ló területen összegeznetok. Az állami célcsoportos lakásfejlesztésnél a tényleges költségeK egy része fedezetlen, az ötödik o tevés terv índoüoit és már most szükséges fejlesztését a terv nem honorálja. Az OTP lakásniiteiezési és értékesítési terv irreálisan alacsony, emellett a területelőkészítés és kapcsolódó létesítmények tényleges költségeire tanácsi fedezet nincs. Áthárítása a leendő tulajdonosokra nem volna kívánatos. A megoldás elsősorban az volna, ha Pécs városa a központi költségvetésből a lakáshelyzet enyhítésére megfelelő támogatást kapna. Tisztelt Országgyűlés! Megyénk közoktatási beruházásainak a negyedik ötéves terv két éve utáni elemzésénél elsőként az objektív nehézségekről kell szólnom. Baranyára a viszonylag fejlett városhálózat mellett a rendkívül elaprózott településstruktúra a jellemző. A sok kicsi község megszabja az intézmények telepítésének lehetőségeit. Ezért az intézmények — köztük is az iskolák — ellátottsági színvonala az országos átlag alatt van. A helyi tanácsoknak nincs anyagi erejük új intézmények létesítésére és megfelelő fenntartására sem. Súlyos ellentmondás van tehát falusi lakosságunk növekvő igényei és a tanácsok ezen igények kielégítésére rendelkezésre álló szerény lehetőségei között. A negyedik ötéves tervben a megyében 600, Pécs városában 950 óvodai férőhely fejlesztését tervezték. Ezek a tervszámok a tervidőszak első két évében realizálódtak, a fokozódó társadalmi igény következtében társadalmi összefogással. A tervidőszak végére az óvodai ellátottság az egész megyében a jelenlegi 50,7 százalékról 52—54 százalékra javulhat. Pécs megyei város óvodai ellátottsága azonban alig fejlődik, mivel az új férőhelyekkel a már tűrhetetlen zsúfoltságot kell csökkenteni. Az általános iskolai osztálytermi fejlesztések eredeti előirányzatának teljesítésében a helyi források elégtelensége és a megyei céltartalékok korlátozott volta miatt lemaradás várható. Előreláthatólag 27-tel kevesebb osztályterem-fejlesztés valósul meg a megyében. A meglevő iskolaépületeink 40—50 százaléka elavult és a felújítási hitelek elégtelensége miatt tovább romlik. Különösen rossz a helyzet a volt kastélyépületekben elhelyezett iskoláknál, gyermekotthonoknál. Ezek felújítására körülbelül 6—8 millió forintra lenne jelenleg szükség, de a megyei tanácsnak az egész tervidőszakra csak kétmillió forint áll rendelkezésére. Nehézségeink közé kell sorolnom az iskolák felszerelésének, a kísérleti eszközök, bútorok gyengeségét is. Ez összefügg a sok kisközséggel és intézménnvel. A Művelődésügyi Minisztérium hárommilliós támogatással igyekezett segítséget nyúitani, de ez a hatvan milliós igénnvel szemben kevésnek bizonyult. Tisztelt Országgyűlés! A párt 1972. évi júniusi határozata megjelölte legfontosabb tennivalóinkat az oktatásügy területén. Hogy azokat megvalósíthassuk, a kormánytól az a kérésem, hosv további munkánk eredménvességéhez a hátralevő tervidőszakra, de főként az ötödik ötéves terv tervezésénél vegye figyelembe a baranyai problémák felvetését és az anyagi erőknoz mérten nyújtson segítséget azok megoldásánoz. A kormány beszámolóját tisztelettel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Danes József képviselőtársunk, következik szólásra. DANCS JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlési Kedves Elvtársak! A kormány beszámolójával egyetértek. A beszámoló a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatának szellemében, reálisan értékeli népgazdaságunk helyzetét, az elért eredmények mellett őszintén tárja fel gondjainkat, problémáinkat is. Én a beszámolónak a mezőgazdasággal foglalkozó részéhez kívánok szólni. Hozzászólásomban szeretném elmondani, hogy megyénkben, Szabolcs-Szatmár megyében milyen problémák vannak a mezőgazdaságban és milyen eredményeket értünk el. Megyénkben a mezőgazdasági termelés a IV. ötéves tervnek megfelelően dinamikusan fejlődik. A mezőgazdaság bruttó termelési értéke változatlan áron számítva az 1970. évi 5 milliárd Ft-ról 6,2 milliárd Ft-ra növekedett. A fontosabb növényféleségek termésátlaga meghaladta a legjobb évek átlagát. Különösen jó termést takarítottunk be a múlt évben búzából, kukoricából, télialmából. Búzából hektáronként 29,6 mázsát, kukoricából 30,5 mázsát, télialmából 30 ezer vagont takarítottunk be. Jól alakul a sertéshizlalás is. A sertésfelvásárlás harmadik ötéves tervi évi átlaga 12 085 tonna volt. Ezzel szemben 1971-ben 20 871 ton-, nát, 1972-ben 22 686 tonna hízott sertést vásároltak fel a megyében. Az állattenyésztésben jelentős eredmény, hogy 1972-ben megállt a szarvasmarha-létszám csökkenése. A tehénlétszám a termelőszövetkezetekben jelentősen, 11 százalékkal növekedett. Továbbra is gondunk az állattenyésztésben a tenyésztés hozamának növelése, alacsony a tejtermelés, magas a takarmányfelhasználás. Tovább fejlődött a megye mezőgazdaságának anyagi, műszaki bázisa is. A mezőgazdasági üzemek lépéseket tettek a korszerű termelési szerkezet és az agrártechnikai eljárások gyakorlati alkalmazására. A megyében huszonnyolc szakosított tehenészeti telepet és 15 sertéstelepet építettünk fel. Nőtt a műtrágyafelhasználás, a kémiai szerek alkalmazása, a gépesítés foka is. Az elért eredményekben a termelőszövetkezeti gazdaságok termelése a meghatározó. 1969-hez viszonyítva 1971—1972-ben 20 százalékkal növeltek a termelési értéket. Ennek eredményeként növekedett a tsz-tagság átlagjövedelme. Az 1971. évben egy tsz-tagra jutó évi jövedelem 16 042 forint volt. 1972-ben ez valamelyest emelkedett, de még mindig alatta vagyunk 3800 forinttal az országos átlagnak. Kedves Elvtársak! Az elért eredmények mellett mezőgazdaságunkban egy sor gond, probléma is van. A termelőszövetkezeteink termelési értéknövekedésével egyidőben a szövetkezeti bruttó-