Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-25
1891 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1892 mét arra, hogy mind a minisztertanácsi rendelet, mind a családjogi törvény alkalmazásánál nagyon megfontoltan, körültekintően és főleg következetesen járjanak el. A felvetett probléma kiindulópontja valahol ,a családban gyökerezik úgy, mint megannyi más hasonló családjogi vitáé. Ezért nagyon fontos számunkra olyan törvény alkotása, amely a •családi viszonyok terén felmerülő gondok, problémák megoldására helyes alapelveket tartalmaz. Az elfogadásra kerülő törvénymódosításnak jól kell szolgálnia a család és a társadalom közötti kapcsolatokat, és azok összehangolt alakítását. Ebből fakad, hogy célunk az egészséges családi környezet kialakítása, kialakulásának mind hatásosabb elősegítése. Az egységes családi környezet kialakítása, megléte magában hordozza gyermekeink, a fiatalkorúak veszélyeztetettségének megelőzését. Itt mondhatnám el, a családvédelmi intézkedéseink, az 1952. évi IV. törvény több rendelkezése mennyire időt álló volt, kivéve a fejlődésünk igényelte változások, módosítások tartalmában. Röviden a gyámságról és az örökbefogadásról mondanék néhány gondolatot. Régóta felvetett kérdés rendeződik a törvénymódosításban az örökbefogadás titkosságának megvalósításáról. Általában az örökbefogadás lehetőségével az idősebb családok élnek, ritkább esetben egészségügyi okok miatt a gyermek nélkül maradt családok. Azt hiszem, nem kell külön részleteznem, hogy mit vállalnak ezek az emberek, amikor egy vagy esetleg több gyermeket igyekeznek a maguk módján a család számára megmenteni. A fiatalabb generáció nemigen él a lehetőséggel, ennek okait bizonyára mindenki jól ismeri. Javaslom, hogy társadalmi szinten fokozzuk a nevelőszülők erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ilyen úton is elő lehetne segíteni az állami gondozott gyermekek örökbefogadását, családi környezetbe való kerülését. Az örökbefogadás célja mindannyiunk előtt ismert, az örökbefogadás ügymenete megfontolt, alaposan mérlegelt legyen. Azonban, ha a gyámhatóság már döntött az örökbefogadásról, akkor kívánatos az intézkedés mielőbbi megtétele. Ez az örökbefogadót és a fogadottat egyaránt kedvezően, előnyösen, érintené. Ugyancsak célszerűnek találnám a végrehajtási utasításban néhány olyan hatáskörnek a gyámhatóságra ruházását, melynek elbírálását képesek elvégezni, ezáltal szintén az örökbefogadások lezárásának rövidülését érnénk el. Itt gondolok például az örökbefogadáshoz szükséges szülői nyilatkozat pótlására. A gyámhatósági feladat ellátásában sok problémát, gondot okoz az ügyek tömkelege, bizonyos esetekben pedig a létszám feszítettsége. Legyen szabad elmondani, hogy Komárom megyében a gyámügyekkel foglalkozók közül csak egy főnek van hozzáértő szakképesítése, a többi, ezen a területen dolgozó ember sokéves gyakorlatával, valamint a továbbképzéseken szerzett ismereteivel végzi munkáját. 1973-ban a megyében 13 968 gyámügyi ügyiratot tárgyaltak. Ebben nem szerepel a rengeteg kiszállás, tárgyalás, láthatási megbeszélések tárgyalásainak száma. A gyámhatósági munka szakszerű ellátását kedvezőtlenül befolyásolja — mint mondottam — sok esetben, hogy ennek a feladatnak az ellátására megfelelő, szakképesítéssel rendelkező dolgozók nincsenek. Bár a tanácsi képesítésről szóló rendelkezés a gyámhatósági munka ellátásához jogi képesítést ír elő. Jogot végzett fiatalok számára ez a terület nem vonzó, és ami azt hiszem döntő: anyagilag sem tartozik a magasabb, vonzóbb kategóriába. A családjogi ügyek intézése jelenleg a tanácsi szakigazgatás különböző ágazataira tartozik. Ez sokszor nehezíti az egységes intézkedések gyors, szakszerű megtételét. A sokrétű gyermek- és ifjúságvédelmi munka összefogása érdekében szükségesnek látszik az igazgatási, szakigazgatási szerveken belül családvédelmi speciális csoportok, esetleg alosztályok létrehozása. További szervezeti intézkedésként a hivatásos pártfogók létszámának növelése is indokolt lenne. A gyermektartásdíjról készült minisztertanácsi határozattervezet rendkívül kedvező intézkedéseket tartalmaz. Különösen a tartásdíj százalékos megállapítása, és majd annak a gyakorlatban történő alkalmazása; jobban kivitelezhető és jobban igazodik a jövedelem változásaihoz. Tisztelt Országgyűlés ! A törvényjavaslatot jónak, mai és jövőbeni életviszonyainkhoz igazodónak tartom, ezért elfogadom, s képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Halasi Lajosné képviselőtársunk. HALASI LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőben engedjék meg, hogy helyesléssel szóljak a törvényelőkészítés módszeréről két szempontból is. Egyrészt helyes az a megoldás, hogy a családról szóló nagy jelentőségű törvényt törvény útján módosítjuk, és nyomban egységes szerkezetben. Ez utóbbi jelentős mértékben elősegíti a törvény megismertetését. Választókörzetem tapasztalatai alapján igen kedvező fogadtatásban részesült a lakosság részéről az a lehetőség is, hogy a Hazafias Népfront rendezésében mód volt az előzetes társadalmi vitákra. Ugyanakkor jó alkalom volt ez annak megismerésére, hogyan vélekednek állampolgáraink a család mai életéről és az azt szabályozó jogszabályokról. Azonban mindjárt meg is említem azt a helyi tapasztalatot, hogy a meglevő részletszabályokat sem eléggé ismerik állampolgáraink. Nagyon fontos volna, hogy a megalkotásra kerülő törvény, de ugyanúgy a végrehajtási szabályok az eddiginél hatékonyabb propagálásra kerüljenek. Ez már csak azért is fontos, mert a családi konfliktusok okai részben társadalmiak, és elsősorban maga a társadalom az, amely saját bajain segíteni tud. A családra vonatkozó törvényhozás nagy jelentőségű, mint aliogy az a családi élet is az