Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1883 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1884 házasság 48,5 százaléka csupán egy-öt évig tartott. Ez azt tükrözi, hogy sok a felelőtlenül megkötött házasság. A válások következtében körülbelül 800 kiskorú gyermek él csonka családban. Megyei bíróságunk lelkiismeretes, emberséges intézkedésekkel, meggyőzéssel igyekszik a magas válási szám csökkentése, a gyermekelhelyezések, valamint a vagyonjogi és tartási kötelezettségek rendezése érdekében mindent megtenni. Ezzel kapcsolatban azonban a társadalomnak is vannak kötelességei. Ahogy a betegségek gyógyításában nagy szerepe van a megelőzésnek, úgy a válásokat is célszerűbb megelőzni, mint megakadályozni. Ezt pedig ajánlatos még a házasságkötés előtt elkezdeni a családi életre való neveléssel, valamint a megalapozatlan házasságok csökkentésével. A házasság szilárdsága számos tényezőtől függ. Többek között attól, hogy kellően megfontolt elhatározás alapján jött létre, függ a házasfelek korától, felelősségtudatától, a családalapításhoz és annak fenntartásához szükséges anyagi biztonságtól, és sorolhatnánk tovább azokat a feltételeket, amelyekkel a 'kiskorú ember még nem rendelkezik. Ennélfogva kevés remény van arra, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül tudná átvészelni a házasélet buktatóit. Az ifjúsági törvény előírja a fiatalok védelmét az egészségügyi károsodásokkal szemben. Ügy vélem, hogy a 14—16 éves korúak számára testi-lelki megerőltetést jelentene a házassággal, családalapítással járó anyagi, erkölcsi és egészségügyi kötelezettségek vállalása. Az igaz, hogy a megváltozott élet hatására gyermekeink testi fejlődése meggyorsult, de a társadalmi érés, az egyre hosszabb iskoláztatási idő miatt egyre inkább kitolódik. Érveimet, mint pedagógus a kiskorúak védelmében és a házasság, valamint a család intézményének megszilárdítása érdekében sorakoztattam fel. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Bene Zoltán képviselőtársunk. DR. BENE ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! A magyar népesség alakulásának tudományos kutatói több mint két évtized óta elemző vizsgálatokat végeztek és végeznek a magyar családok megismerése érdekében. A vizsgálatok lehetővé tették a családok demográfiai sajátosságainak elemzését, a lezajlott változások értékelését. Megállapítást nyert, hogy alapvetően megváltoztak a család hagyományos formái, de változott a családi élet tartalma is. Emellett a család ma is alapvető funkciókat lát el. Nem kívánom ezeket a funkciókat felsorolni, csak a családnak két jelentős szerepére utalnék: a népesség utánpótlására és a gyermekek felnevelésére. Államunk arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló gazdasági, politikai és társadalmi eszközökkel segítse a családokat, hogy minél több boldog, kiegyensúlyozott, dolgos család munkálkodjon hazánk zavartalan fejlődése érdekében. Nem lehet vitás, hogy az ilyen családok milliói képezik országunk alappillérét. A ma beterjesztett törvényjavaslat, amely a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítását és egységes szövegét tartalmazza, azt a fő célt szolgálja, hogy tovább erősítse a család intézménye védelmét, fokozza a gyermekekért való felelősséget és segítse az ifjúság nevelését. A módosított törvényjavaslat nagy jelentőségű, hiszen hazánk lakosságának minden tagját érinti. A családjogi törvény módosítása fejlődésünk jelen szakaszában időszerű volt, de időzítését — véleményem szerint — az is szükségessé tette, hogy a múlt év október hó 18-án megjelent kormányhatározat a népesedéspolitikai feladatokat tartalmazza. Felszólalásomban a törvényjavaslat általános indokolásában említett néhány intézkedéssel foglalkoznék, amelyek elősegítik a családok, a nők, az anyák és a gyermekek fokozott védelmét. A népesedéspolitikai feladatok között szerepel többek közt, hogy a házasulok számára kötelezővé kell tenni, hogy a család- és nővédelmi tanácsadást végző orvost felkeressék és ott a családtervezés kérdésében tanácsadásban, oktatásban részesüljenek. E tanácsadások január hó 2-től az egész országiban eredményesen folynak. Erre még visszatérek. Meggyőző indokolás alapján a kötelező tanácsadáson való részvétel a törvényjavaslatban nem szerepel, de véleményem szerint a törvényjavaslat végrehajtási utasításában helyes volna ennek jelentőségéről megemlékezni. Több felszólaló képviselő elvtárs már említette, hogy a családjogi módosított törvényjavaslat előkészítését széles körű társadalmi vita előzte meg. A viták egyik leggyakoribb felvetése volt, hogy a módosított törvényjavaslatba miért nem került be a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat. Ezt a kérdést többségükben a tartalmi vonatkozását nem ismerők tették fel. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter elvtárs foglalkozott ezzel a kérdéssel. Szeretném én, mint gyakorló orvos a következőket megemlíteni. Ma már nincs szükség a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetésére. Ez csak párhuzamosságot okozna. Napjainkban a jelenlegi egészségügyi szűrőrendszer tette feleslegessé, mert kisgyermek kortól az iskolai éveken át a munkába állásig csaknem minden fiatal átesik egészségügyi szűrővizsgálaton. Említettem, hogy a családvédelmi tanácsadók tevékenységére vissza fogok térni. Ezek működését a fiatalok nem adminisztratív intézkedésnek tekintik, hanem világosan látják társadalom- és egészségpolitikai jelentőségét. Az Egészségügyi Minisztériumban nemrégen hat megye számolt be a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról. Egyértelműen mind a hat megye arról számolt be, hogy a családvédelmi tanácsadás mint intézmény, a gyakorlati életben nemcsak bevált, hanem a fiatalok igénylik is. Szolnok megyében is igen jó tapasztalataink vannak a család- és nővédelmi tanácsadók tevékenységével kapcsolatban. Magam is végzek ilyen tanácsadást. Eddig 460 fiatal házasulóval