Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1885 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1886 folytattam beszélgetést. Igen sok kérdést tesznek fel, biztos vagyok benne, hogy többségük a tanácsokat nemcsak meghallgatja, hanem élnek is a kulturált családtervezés lehetőségeivel. Ez jelentősen segíteni fogja, hogy a vetélések és koraszüléseik száma csökkenjen, és kedvezően alakuljon a népszaporulat. A tanácsadó orvosok ennek a megtisztelő feladatnak igyekeznek megfelelni, a tanácsadásokat tartalommal megtölteni. A családvédelmi tanácsadás társadalom- és egészségpolitikai jelentőségére — véleményem szerint — nem volt kedvező hatású az ez év január hó első napjaiban lezajlott televíziós közvetítés. Véleményem szerint túl korai volt a közvetítés, hiszen a családvédelmi tanácsadók január hó 2-án kezdték el működésüket. Úgy gondolom, az ilyen társadalompolitikai propagandaközvetítéseknek pozitív hatást kellene elérni. Tisztelt Országgyűlés! Néhány kedvező jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek a népesedéspolitikai intézkedések hatására országosan jelentkeztek. Közismert, hogy hazánkban az elmúlt évek során a nők igen jelentős százaléka vette igénybe a liberális abortuszrendelet adta lehetőséget. Az egy évnél hosszabb ideje házas nőknek mintegy 70—80 százaléka egy vagy több művi vetélésen esett át. Az egészségügyi miniszter 1973. év december hó 1-én megjelent rendelete, amely ez év január hó 1-én lépett életbe, intézkedik a terhességmegszakítási kérelem elbírálásáról. Ennek a rendeletnek kedvező hatása már országosan mutatkozik megyénkben is. Az új rendelkezés fejlődésünk jelen szakaszának megfelelően reális, mértéktartó. Megyénkben ez év első negyedévében a múlt év első negyedévével összehasonlítva 36 százalékkal csökkent az összes vetélések száma, a szülések száma 10 százalékkal. Országosan jelentősen nőtt azoknak a nőknek a száma, akik élnek.a modern és hatékony fogamzásgátlás lehetőségével. Ezen az úton haladva lehet tovább csökkenteni a művi vetélések számát. Tisztelt Országgyűlés! Napjainkban egy olyan jelenséggel találkozunk, amelynek reális értékelésére szeretném a tisztelt Képviselőtársaim figyelmét felhívni. Az egész ország területén, de megyénkben is jelentősen növekedett a terhesek száma. Sokan ebből helytelen következtetéseket vonnak le. Ismeretes, hogy az ötvenes évek első éveiben, amikor a szigorú abortuszrendelet volt érvényben, jelentősen növekedett az élve születések száma. Ennek természetes következménye, hogy napjainkban magasabb a fiatal 18—23 éves nők száma, akik ezekben az években teljesítik legszebb feladatukat, új emberi életet indítanak útnak. Ez a viszonylag kedvező helyzet néhány év alatt lezajlik, az élve születések átmeneti emelkedése után egy bizonyos szinten fog megállni, hiszen a népesedéspolitikai határozat végrehajtása csak évek múlva fogja eredményezni a tartós és kedvező népszaporulatot. Tisztelt Országgyűlés! A kedvező jelenségek mellett legyen szabad a szülészeti-nőgyógyászati szakellátás egy jelentős gondjára felTiívni a figyelmet. Ez a kórházi szülészeti-nőgyógyászati ágyak számának elégtelen volta, amely napjainkban is már igen komoly gondokat okoz a terhesek, szülő nők, és a nőgyógyászati betegek ellátásánál. Képviselőtársaim jól ismerik az egészségügyi ellátás évek óta fennálló problémáját, hogy országosan igen kevés az úgynevezett általános kórházi ágyak száma. Erről részletesen most nem kívánok beszélni, hiszen az elmúlt évek során a képviselő elvtársak az Országgyűlés plénumán már ezt fölvetették. Több helyen az országban az ágyhiány, és az állandó zsúfoltság miatt igen nehéz a szülészetinőgyógyászati osztályok helyzete. Ez a körülmény akadályozza a korszerű betegellátást, de kedvezőtlen hatása lehet a szülési kedv alakulására is. A szülések száma napjainkban emelkedik. A következő években a népesedéspolitikai intézkedések nyomán további emelkedésre számíthatunk. Szükség lenne a kórházi ágyak mielőbbi fejlesztésének biztosítására. Tudomásom szerint ezzel a gonddal az Egészségügyi Minisztérium foglalkozik. De a megoldáshoz biztosítani kellene az anyagi feltételeket. Tisztelettel kérem a kormányt, hogy az V. ötéves terv fejlesztési programja kialakításánál vegye ezt figyelembe. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslatot, amely az 1952. évi IV. törvény módosításáról szól, mivel fő célkitűzése: védeni és erősíteni a család és a házasság intézményét, elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Veisz Antalné képviselőtársunknak adom meg a szót. VEISZ ANTALNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Az igazságügyminiszter elvtárs előterjesztése, a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat indoklása meggyőzően fejti ki azt, hogy a törvényi szabályozásnak mindenkor követnie kell társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális életében bekövetkezett változást. A társadalmi fejlődés cselekvő részesei az állampolgárok, és így az állampolgárok egymáshoz való viszonyában, különösen a családi viszonyokban bekövetkezett változásokat is nyomon kell követnie a jogszabályi rendezésnek. A meghozott jogszabályi rendelkezések kihatnak az alapul szolgáló társadalmi, gazdasági viszonyok, és így a családjogi jogviszonyok továbbfejlődésére is. A miniszteri előterjesztés és a törvény indokolása meggyőz bennünket arról, hogy a jelenleg hatályban levő családjogi törvény, amely több mint húsz éve van hatályban, társadalmi, gazdasági életünk ismert gyorsütemű fejlődése, és az emberek tudatában azzal párhuzamosan végbemenő — ha nem is minden tekintetben azonos ütemű — fejlődés szükségessé teszi a családjogi törvény módosítását. Törvényeink között alig van olyan, amely annyi állampolgárt érintene, mint a családjogi törvény, hisz a törvény, amely a házasságról, a családról és gyámságról szól, szinte kivétel nélkül valamilyen vonatkozásban minden állampolgárt érint. Anélkül, hogy a törvényeket rangsorolni