Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-25
1863 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1864 és szigorával. Ezért jónak tartom, hogy csak módosítására kerül sor. A miniszter elvtárs által előtérj esztett törvényjavaslatot a családjogi törvényünk módosítására vonatkozólag helyesnek tartom: tartalmazza azokat az alapvető, de egyben gyakorlati elveket és követelményeiket, amelyek a családnak, a házasság intézményének védelmét, a gyermek testi és szellemi fejlődéséneik érdekeit szolgálják. Csongrád megyében a Hazafias Népfront széles körben vitát rendezett a családjogi törvény módosításának előkészítéséről. A vita szervezésében ama törekedtünk, hogy iminél több fiatal is kapcsolódjon bele. Megvitatásra került Szeged város KISZ-Jbizotttsága segítségével a fiatalok körében is, ahol a 20 év körüliek véleményét kutattuk. A vitában, a felszólalásokban "nagyon sok vélemény találkozott az előttünk levő törvényjavaslattal. Tisztelt Országgyűlés ! A nemzetfenntartó ifjú generáció nevelése főként a család kötelékében történik, és a család a nevelési feladatát helyes, és szocialista szellemben csak akkor tudja ellátni, ha maga is erős, védett, és szocialista módon él és gondolkodik. A család kialakítása a házasságnál indul. Tehát igen fontos követelmény, hogy aki házasságot köt, komoly szándékkal, megfontoltan tegye. Mindenképpen helyes tehát a házasságkötési szándék előzetes, 30 napos bejelentése, amely eleve lényegesen csökkenteni fogja az elhamarkodott, meggondolatlan házasságkötések számát. Ez a rendelkezés sok szülő bosszúságát és elkeseredését is megszünteti, mert minden fiatal házasulónak lesz ideje a szülőnek is bejelenteni a házasságkötési szándékát (derültség), de a legfontosabb előnye, hogy a fiataloknak egymás jobb megismerése mellett, valamivel több idejük lesz felkészülni a családi életre. Ezért értek egyet a törvényjavaslat azon céljával, hogy fokozni kívánja a házasságkötők felelősségét egymás és a társadalom iránt is. Bennem mégis felvetődött az a gondolat, hogy az orvos 1 ! vizsgálat kötelezővé tételével a házassági alkalmasságot nem lenne-e célszerű orvosilag is megállapítani, ha ez a kötelező orvosi vizsgálat többletterhet is jelentene az egészségügy számára, mégis érdemes, és arányban álló lenne annak társadalmi értékével. A fentieket támasztja alá, hogy csak egészséges és megfelelő fizikai adottságú szülő képes helyes családi feladatok megoldására. Megfontolás tárgyává kellene tenni a korlátozottan cselekvőképes személyek házasságkötésének engedélyezését is. Ezekből a házasságokból született gyermekek adják ugyanis a legtöbb gondot a hatóságoknak egészségügyi és szociálpolitikai téren egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! Ehhez szorosan kapcsolódva vetném fel a helyenként és időnként károsan megnyilvánuló alkoholizmus problémáját. Az alkoholista szülő nem tudja az alapvető neveiéit feladatait ellátni, sőt, kifejezetten káros a családra. Vannak olyanok is közöttük, akik állandó rettegést és félelmeit okoznak a tettlegességig elmenő magatartásukkal. A törvény keretében is helyes volna az alkoholista házastárssal szemben a másik házastárs és a gyermek fokozott védelmét biztosító intézkedést megtenni. Meg kell akadályozni, hogy az alkoholista házastárs eltékozolja a közös vagyont, és veszélyeztesse a gyermek megélhetését. Valamennyien jól tudjuk, hogy az alkoholizmus elleni Védekezés, ennek a társadalmi problémának a felszámolása nem egyedül a családjogi törvény feladata: a megoldást a társadalom egészének fellépése jelentené. Megoldást kellene találni arra, hogy a hatóságok ne csak akkor avatkozzanak be, amikor már tragikussá vált a család élete. E kérdésben az eddiginél hatékonyabb törvényszimtű szabályozás mindenképpen indokolt lenne. Örömmel vesszük a módosító javaslat 10. §át, ahol a házassági korhatár felemelését a lányoknál 16, a fiúknál 18 éves kor betöltésére szabja meg. Ez annál is inkább fontos, mivel a 14—16 éves fiatal házasok még annyira fiatalok r hogy nehezen tudják megvalósítani a családalapítás nagyon fontos követelményeit; az első kudarcnál könnyen meghátrálnak, amely a család felbomlásához vezethet. Ugyanakkor igen helyesen a házasulok számára megadja, de csak nagyon indokolt esetben annak mérlegelését, hogy a törvény által itt megszabott korhatárt két évre leszállíthassa. Tisztelt Országgyűlés ! A Minisztertanács rendelettervezete foglalkozik a gyermektartásdíjak szabályozásával. A tartásdíjakkal kapcsolatosan a díjnak állami megelőlegezése rendkívül fontos, és garantálja a család, főként a gyermek anyagi érdekét és biztonságát. Ebben is igen szembetűnő módon nyilvánul meg államunk támogató és gondoskodó szerepe. Az állam által ideiglenesen előlegezett tartásdíjat azonban feltétlenül be kell hajtani a kötelezett-tői, mert egyébként visszaélésre ad lehetőséget, a tervezett humánus intézkedés. A gyermektartásdíj százalékos megállapítása a régi gyakorlattól eltérően, nagy könnyítést jelent a gyermek eltartójának. Vannak esetek, amikor az eltartásra kötelezett szándékosan cserélgeti munkahelyét, hogy magasabb jövedelemhez jutva, kijátssza a tartásdíj emelését. A szá^zalékos megállapítás ezt a lehetőséget kizárja, és az eltartónak nem kell hatóságokhoz, bírósághoz a gyermektartásdíj újbóli megállapítása miatt kilincselni. A tervezett szabályozás azonban nagy felelősséget ró a vállalatokra, a szövetkezetekre, pontosabban azokra az ügyintézőkre, akiknek a leiadatuk; a jövedelmek nyilvántartása, a levonás végrehajtása. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásomban csak néhány szempontra kívántam reagálni. A magam részéről a törvényjavaslatot elfogadom és . elfogadásra ajánlom. \Taps .) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.25—15.03 Elvök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztéit Országgyűlés! Folytatjuk: az Országgyűlés munkáját.
