Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1863 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1864 és szigorával. Ezért jónak tartom, hogy csak mó­dosítására kerül sor. A miniszter elvtárs által előtérj esztett tör­vényjavaslatot a családjogi törvényünk módosí­tására vonatkozólag helyesnek tartom: tartal­mazza azokat az alapvető, de egyben gyakorlati elveket és követelményeiket, amelyek a család­nak, a házasság intézményének védelmét, a gyer­mek testi és szellemi fejlődéséneik érdekeit szol­gálják. Csongrád megyében a Hazafias Népfront széles körben vitát rendezett a családjogi törvény módosításának előkészítéséről. A vita szervezé­sében ama törekedtünk, hogy iminél több fiatal is kapcsolódjon bele. Megvitatásra került Sze­ged város KISZ-Jbizotttsága segítségével a fiata­lok körében is, ahol a 20 év körüliek vélemé­nyét kutattuk. A vitában, a felszólalásokban "na­gyon sok vélemény találkozott az előttünk levő törvényjavaslattal. Tisztelt Országgyűlés ! A nemzetfenntartó ifjú generáció nevelése főként a család kötelékében történik, és a család a nevelési feladatát helyes, és szocialista szellem­ben csak akkor tudja ellátni, ha maga is erős, védett, és szocialista módon él és gondolkodik. A család kialakítása a házasságnál indul. Te­hát igen fontos követelmény, hogy aki házassá­got köt, komoly szándékkal, megfontoltan tegye. Mindenképpen helyes tehát a házasságkötési szándék előzetes, 30 napos bejelentése, amely eleve lényegesen csökkenteni fogja az elhamar­kodott, meggondolatlan házasságkötések számát. Ez a rendelkezés sok szülő bosszúságát és el­keseredését is megszünteti, mert minden fiatal házasulónak lesz ideje a szülőnek is bejelenteni a házasságkötési szándékát (derültség), de a leg­fontosabb előnye, hogy a fiataloknak egymás jobb megismerése mellett, valamivel több idejük lesz felkészülni a családi életre. Ezért értek egyet a törvényjavaslat azon céljával, hogy fokozni kívánja a házasságkötők felelősségét egymás és a társadalom iránt is. Bennem mégis felvetődött az a gondolat, hogy az orvos 1 ! vizsgálat kötelezővé tételével a házassági alkalmasságot nem lenne-e célszerű or­vosilag is megállapítani, ha ez a kötelező orvosi vizsgálat többletterhet is jelentene az egészség­ügy számára, mégis érdemes, és arányban álló lenne annak társadalmi értékével. A fentieket támasztja alá, hogy csak egész­séges és megfelelő fizikai adottságú szülő ké­pes helyes családi feladatok megoldására. Meg­fontolás tárgyává kellene tenni a korlátozottan cselekvőképes személyek házasságkötésének en­gedélyezését is. Ezekből a házasságokból szüle­tett gyermekek adják ugyanis a legtöbb gondot a hatóságoknak egészségügyi és szociálpolitikai téren egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! Ehhez szorosan kap­csolódva vetném fel a helyenként és időnként károsan megnyilvánuló alkoholizmus problémá­ját. Az alkoholista szülő nem tudja az alapvető neveiéit feladatait ellátni, sőt, kifejezetten ká­ros a családra. Vannak olyanok is közöttük, akik állandó rettegést és félelmeit okoznak a tettleges­ségig elmenő magatartásukkal. A törvény kere­tében is helyes volna az alkoholista házastárs­sal szemben a másik házastárs és a gyermek fo­kozott védelmét biztosító intézkedést megten­ni. Meg kell akadályozni, hogy az alkoholista há­zastárs eltékozolja a közös vagyont, és veszélyez­tesse a gyermek megélhetését. Valamennyien jól tudjuk, hogy az alkoholiz­mus elleni Védekezés, ennek a társadalmi prob­lémának a felszámolása nem egyedül a családjo­gi törvény feladata: a megoldást a társadalom egészének fellépése jelentené. Megoldást kellene találni arra, hogy a ható­ságok ne csak akkor avatkozzanak be, amikor már tragikussá vált a család élete. E kérdésben az eddiginél hatékonyabb törvényszimtű szabá­lyozás mindenképpen indokolt lenne. Örömmel vesszük a módosító javaslat 10. §­át, ahol a házassági korhatár felemelését a lá­nyoknál 16, a fiúknál 18 éves kor betöltésére szabja meg. Ez annál is inkább fontos, mivel a 14—16 éves fiatal házasok még annyira fiatalok r hogy nehezen tudják megvalósítani a családala­pítás nagyon fontos követelményeit; az első ku­darcnál könnyen meghátrálnak, amely a család felbomlásához vezethet. Ugyanakkor igen helye­sen a házasulok számára megadja, de csak na­gyon indokolt esetben annak mérlegelését, hogy a törvény által itt megszabott korhatárt két év­re leszállíthassa. Tisztelt Országgyűlés ! A Minisztertanács rendelettervezete foglalko­zik a gyermektartásdíjak szabályozásával. A tar­tásdíjakkal kapcsolatosan a díjnak állami meg­előlegezése rendkívül fontos, és garantálja a csa­lád, főként a gyermek anyagi érdekét és bizton­ságát. Ebben is igen szembetűnő módon nyilvá­nul meg államunk támogató és gondoskodó sze­repe. Az állam által ideiglenesen előlegezett tar­tásdíjat azonban feltétlenül be kell hajtani a kö­telezett-tői, mert egyébként visszaélésre ad lehe­tőséget, a tervezett humánus intézkedés. A gyermektartásdíj százalékos megállapítá­sa a régi gyakorlattól eltérően, nagy könnyítést jelent a gyermek eltartójának. Vannak esetek, amikor az eltartásra kötelezett szándékosan cse­rélgeti munkahelyét, hogy magasabb jövedelem­hez jutva, kijátssza a tartásdíj emelését. A szá^­zalékos megállapítás ezt a lehetőséget kizárja, és az eltartónak nem kell hatóságokhoz, bírósághoz a gyermektartásdíj újbóli megállapítása miatt ki­lincselni. A tervezett szabályozás azonban nagy felelősséget ró a vállalatokra, a szövetkezetekre, pontosabban azokra az ügyintézőkre, akiknek a leiadatuk; a jövedelmek nyilvántartása, a le­vonás végrehajtása. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásomban csak néhány szempontra kívántam reagálni. A magam részéről a törvény­javaslatot elfogadom és . elfogadásra ajánlom. \Taps .) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.25—15.03 Elvök: PÉTER JÁNOS) ELNÖK: Tisztéit Országgyűlés! Folytatjuk: az Országgyűlés munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents