Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-25

1855 Az Országgyűlés 25. ülése, 1974. április 24-én, szerdán 1856 A terhesség 6—7 hónapjában levő fiatalkorú házasságik ötési kérelmének teljesítéséhez .szükséges hosszas 'küldözgetéseik sem az anya, sem a magzat, sem a (kötendő házasságnál nem a pozitív élmények területén jelent gazdagodást. Dr. Noszkay Aurél elvtárs a terhességet külön kitételként javasolta a korengedménynél alkalmazni. A kérdés jobb megvilágításához tartozik, hogy példáid 19724>en 8483, 16—18 éves lány, és 175 fiú kérte az illetékes gyámhatóság házasságkötési engedélyét. Magyarországon a házasságkötésék száma — amint elöljáróban már hallották — évente százezerre tehető. Az Országgyűlés, mint legfőbb törvényhozó testület, ebben az állampolgárokat legközelebbről érintő kérdésiben igen felelősségteljes állásfoglalásra kötelezett. Tudott Valamenynyiünk előtt, hogy a nők társadalmi felemelkedése egyenes arányban van a termelőmunkában való részvétellel és az függ a terhesség, a gyermek, a gyermekek szülésiének, nevelésének koriján és időben való szafoályozhatóságától. Ehhez államunk az Országgyűlés által jóváhagyott népgazdasági tervben, illetőleg állami iköltségvetésben komoly összegeiket biztosít. A szocialista társadalom etikai normáit legkevésbé erősítheti a házasságon kívül születettek -számának, növelése, az illegális együttélések. Ezért a bizottságok a ma délelőtti ismételt ülésükön azzal a módosító javaslattal, amelyet előadói beszédében az igazságügyminiszter elvtárs előterjesztett, egyetértettek. Dr. Hargitai Katalin képviselőtársunk éhhez annyit fűzött, hogy az élei az értelem és az érzelem összekapcsolására kényszerít bennünket. A törvényjavaslatot a bizottságok és a magara részéről az írásban megfogalmazott kiegészítésekkel elfogadom, a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Meggyőződésem, hogy kellő végrehajtással a Magyar Népköztársaság alkotmányában foglalt családvédelmet, ezzel együtt valamennyi magyar állampolgárt jól fogja szolgálni az új törvény. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz eddig tizennégy képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Az első hozzászóló Erdei Lászlóné képviselőtársunk. ERDEI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi ülésszakunkon egy koncepciójában kitűnő, szocialista szellemű törvényünk korszerűsítésére vállalkozunk, a családi viszonyok 'szabályozásának módosításáról döntünk. Az előterjesztett törvényjavaslat szervesen beilleszkedik a nő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes családpolitikáját. Az dgazságügyminiszter elvtárs indoklásában sokoldalúan ismertette azokat az okokat, amelyek szükségessé teszik az 19524>en alkotott IV-es törvényünk módosítását. A törvénymódosítás érdemének tekintem, hogy a társadalmi viszonyok reális elemzésén alapszik és híven tükrözi azokat a jelentős változásokat, amelyek a szocialista társadalomban, a család belső viszonyiban és az emberi tudat fejlődésében végbementek. Ugyanakkor irányt mutat a szocialista családi közösségek megszilárdításához, továbbfejlesztéséhez is. Megítélésem szerint a módosítások nem kergetnék illúziókat, de nem táplálják a konzervatív nézetéket sem. Olyan jogi normákat fogalmaznak meg, amelyek idővel erkölcsi normákká és magatartásbeli szabályokká válnak. Köztudott, hogy törvényeink nemcsak szabályoznak, hanem formálják a gondolkodást és változtatják a szemléletet is. A családjogi törvénytervezet ezt a rendeltetését is betölti. A család és a társadalom iránt nagyobb felelősségre ébreszt a családtagok jogainak és kötelességeinek újabb megfogalmazásával. Az eddiginél több biztosítékot nyújt a női egyenjogúság érvényesüléséhez, a gyermek érdekének védelméhez és az új nemzedék teljes értékű emberré válásához. A családjogi törvénytervezet megalkotásának útja és módja a mindinkább kibontakozó szocialista demokratizmus bizonyító erejű példája. Mint ahogy hallottuk, az Igazságügyi Minisztérium a szakemberek meghallgatásán kívül széles körben kért és kapott véleményeket, javaslatokat a Hazafias Népfront vitáin. A Magyar Nők Országos Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa után megvizsgálta, hogy a női egyenjogúság miképpen érvényesül törvényeinkben, és így a családjogi törvényben is. E munka során meghallgatta a különböző társadalmi osztályokhoz, rétegekhez tartozó különböző életkorú és a legkülönbözőbb munkaterületen dolgozó, nők észrevételeit, ezek az észrevételek valós társadalmi igényeket fogalmaztak meg. Ezenkívül a Magyar Nők Országos Tanácsa figyelemmel kísérte és figyelembe vette a szocialista országok nőmozgalmainak tapasztalatait is. Mindezek alapján számos javaslatot tett a törvény módosításához, amelyek közül 27 javaslatot örömmel látok vissza az előterjesztésben. Tisztelt Országgyűlés! A tartós családi közösségek kialakulásának legfontosabb feltétele a megfontolt, igényes párválasztás. Ezt a követelményt nem lehet jogszabályba foglalni, de a jogszabály figyelmeztethet és gondolkodásra késztethet. Az a tapasztalatunk, hogy ma még sokan kötnek házasságot ötletszerűen, egy hangulatnak engedve. Abban a meggyőződésben támogatom a 30 napos várakozási idő bevezetését, hogy az csökkenteni fogja az elhamarkodott házasságkötéseket, és egyre több fiatal köt értelmesen, érzelmeinek eípazarlása, csalódások nélküli házasságot és alapít családot. E meggondolások alapján helyeslem a fiatalkorúak házasságkötési korhatárára javasolt felemelést is. Ma két irányzatot látunk. Egyre több fiatal köt felsőfokú tanulmányainak, szakképzésének és továbbképzésének befejeztével házasságot, tehát felkészül az életre. Ez az irányzat a szocialista társadalom fejlődésével erősödni fog. De nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ország egyes területein még sok a korai házasságkötés, így van ez Szabolcs-Szatmár megyében is. A törvény módosítása helyesen mindkét körülményre tekintettel van. A. kívánatos társadalmi gyakorlat kialakí-