Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1293 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1294 Kedves Képviselő Elvtársak! Az anya- és gyermekvédelem szempontjából nagy jelentősé­gű a gyermekgondozási segély bevezetése, amit az igénybevevők növekvő száma is bizonyít. Ta­pasztalataink szerint a vállalatok maguk is gaz­dagították ezt a juttatást, így például a Hatvani Konzervgyárban a gyermekgondozási segély ide­je alatt is gondoskodnak a béremelésről, továb­bá kollektív szerződésben biztosították két évi távollét után a 100 százalékos munkabér melletti betanulási időt és jutalmat is adtak a távollevő anyáknak. Mint minden intézkedésben, itt is a gyakor­lat és az idő veti fel sokrétűen, a pozitív voná­sok mellett azokat a problémákat, amelyek tájé­kozódásom szerint fellelhetők. A gyermekgondo­zási segélyt egyre többen veszik igénybe, de kö­zülük többen egy év után vagy még előbb, visszamennek munkahelyükre. Ennek egyik oka, hogy a családok nemcsak életszínvonaluk csök­kenését, hanem szakmai előrehaladásukat is fél­tik. A szakképzett nők ugyanis attól tartanak, hogy ha hosszabb ideig kiesnek a munkából, szakmai tudásuk csökken. Az egyik hatvani üzem adatai azt tanúsít­ják, hogy a gyermekgondozási segélyen levő nők egyötöd részét sem teszik ki a szakmunkások és a szellemi dolgozók. A gyermekgondozási segély bevezetésekor azt tapasztaltuk, hogy a bölcsődei felvétel iránti igény stagnál, de ebben az időben sem csökkent. Ujabban viszont kifejezetten nö­vekszik. Heves megyei tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a bölcsődei férőhelyek száma megközelítse az igényeket, szükséges a negyedik ötéves tervre előirányzott fejlesztések megvalósítása. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ez nem fog bekö­vetkezni. Tapasztalataink szerint közös létesíté­sü bölcsődékre a vállalatok sem törekszenek. Ezt országos adatok is alátámasztják, mert 1971-ben az üzemi bölcsődei elhelyezés 140 hellyel csök­kent. Kérem a kormányt, hogy a népszaporulat elősegítésére teendő intézkedések közepette a többi gyermekintézményekkel együtt a bölcsődei fejlesztést is szorgalmazza. Egyébként ez kihat a szakképzett dolgozók munkábaállítására is. Tisztelt Országgyűlés! Tegnapelőtt tanács­tagi jelölőgyűlésen vettem részt, ahol az első fel­szólaló a következő kérdést tette fel: „Hol fog­nak játszani, tornászni, sportolni gyermekeink és fiataljaink, mikor lesznek megfelelő játszóhe­lyek és sportolási lehetőségek, és kik fogják fel­kelteni a kedvet mindezekhez?" Ez a kérdés so­kunkban felmerülhet, mert szinte hihetetlen, hogy szellemi téren mit lehet kihozni a mai fia­talságból, de úgy látszik, az érdeklődés túlzottan áttolódott erre a területre. A ténylegesen sport­szerű életmód a tudás mellett egészséges élet­örömök forrása. Mi is megkérdezhetjük, játszanak-e, mozog­nak-e, sportolnak-e eleget gyermekeink a nap­köziben, óvodában, iskolában és otthon. Itt lenne az ideje, hogy mi, szülők is belássuk, hogy a jó bizonyítvány nem elég az egészséges, életerős nemzedék felnövekedéséhez. A természettudo­mányok, társadalomtudományok elsajátításán túl szükség van esztétikailag kiművelt, testileg, fizikailag kulturált személyiségekre, akik azo­nosulni tudnak a szocializmus céljaival és fel­adataival. Ennek érdekében szükséges növelni a testnevelési órák és sportfoglalkozások számát. Megnéztem egyik általános iskolában, hány testnevelő tanár van. Azt tapasztaltam, hogy 500 tanulóra egy szaktanár jut a megnézett iskolá­ban, így körülbelül arra van lehetőség, hogy a kötelező óraszám mellett a tanulók körülbelül 10 százaléka vehet részt sportfoglalkozáson. Az iskolai sport tárgyi feltételei esetenként szük­ségmegoldással megoldhatók, de testnevelő ta­nár irányítása nélkül nem szervezhető meg. Ha ennyi tanulóra még egy iskolai tanár jutna, testnevelő tanár, akkor 80—90 százalékra lehetne növelni a sportfoglalkozásban részt ve­vők számát. Azért emeltem ki az általános iskolai tö­megsportot, mert az igény feltámasztására, fel­ébresztésére ebben a korban vannak meg a leg­jobb lehetőségek. Az természetes, hogy a közép­iskolás korúak, a felnőttek sportolása ugyan­ilyen nagy jelentőségű. Akaraterős, fegyelmezett és egészséges felnőtté nevelés sport nélkül igen nehéz. Külön kiemelném a sport szerepét a serdü­lőkor problémáinak megoldásában és a szabad idő hasznos eltöltésében. A sportolás iránti igény felkeltésében mindannyian igen sokat tehetünk. Kérem a kormányt, tegyen intézkedéseket a tömegsport fejlesztésére. Kérem, többek között tegyen intézkedést a sportszerek gyártásának fejlesztésére és elérhető áron történő forgalom­bahozatalára. A kormány munkájáról szóló beszámolóval egyetértek, elfogadom. Választókörzetem 13 000 dolgozójával együtt azon leszek, hogy a kor­mány további programja minél jobban, minél tökéletesebben megvalósuljon. (Taps.) ELNÖK: Győri Imre képviselőtársunké a szó. GYŐRI IMRE: Tisztelt Országgyűlés ! Nagy jelentőségű esemény a kormány beszámolójá­nak napirendre tűzése az Országgyűlés színe előtt. A kormány szempontjából is, a képviselő szempontjából is. Különösen érdemes dolog, hogy a szóbeli beszámoló előtt már írásban is megismerhettük annak tervezetét és kezünkbe kaphattuk a kormány 72 pontból álló munka­okmányát, intézkedési tervét. így valóban be­tekintést nyerhettünk abba a hatalmas munká­ba, amelyet a nép bizalmából a Magyar Nép­köztársaság kormánya folytat azért, hogy való­ra váltsa a saját programját, az MSZMP X. kongresszusán elhatározottak szellemében. Nemcsak lentről nézve, a képviselői mun­ka tapasztalatai alapián, hanem a kormány tö­rekvéseinek ismeretében is van lehetőségünk véleményt mondani a kormány munkájáról, ja­vaslatokat tenni, észrevételezni. Olyan demok­ratikus lehetőség ez. ami mindannyiunkban erősíti a felelősséget és mindannyiunkat jobb, hatékonyabb munkára ösztönöz. A kormánv munkaterve, a kormány elnö­kének beszámol ói a bizonvi'tia. hogv a X. kong­resszus irányvonala, a Központi Bizottság no-

Next

/
Thumbnails
Contents