Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1293 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1294 Kedves Képviselő Elvtársak! Az anya- és gyermekvédelem szempontjából nagy jelentőségű a gyermekgondozási segély bevezetése, amit az igénybevevők növekvő száma is bizonyít. Tapasztalataink szerint a vállalatok maguk is gazdagították ezt a juttatást, így például a Hatvani Konzervgyárban a gyermekgondozási segély ideje alatt is gondoskodnak a béremelésről, továbbá kollektív szerződésben biztosították két évi távollét után a 100 százalékos munkabér melletti betanulási időt és jutalmat is adtak a távollevő anyáknak. Mint minden intézkedésben, itt is a gyakorlat és az idő veti fel sokrétűen, a pozitív vonások mellett azokat a problémákat, amelyek tájékozódásom szerint fellelhetők. A gyermekgondozási segélyt egyre többen veszik igénybe, de közülük többen egy év után vagy még előbb, visszamennek munkahelyükre. Ennek egyik oka, hogy a családok nemcsak életszínvonaluk csökkenését, hanem szakmai előrehaladásukat is féltik. A szakképzett nők ugyanis attól tartanak, hogy ha hosszabb ideig kiesnek a munkából, szakmai tudásuk csökken. Az egyik hatvani üzem adatai azt tanúsítják, hogy a gyermekgondozási segélyen levő nők egyötöd részét sem teszik ki a szakmunkások és a szellemi dolgozók. A gyermekgondozási segély bevezetésekor azt tapasztaltuk, hogy a bölcsődei felvétel iránti igény stagnál, de ebben az időben sem csökkent. Ujabban viszont kifejezetten növekszik. Heves megyei tapasztalatok szerint ahhoz, hogy a bölcsődei férőhelyek száma megközelítse az igényeket, szükséges a negyedik ötéves tervre előirányzott fejlesztések megvalósítása. A jelek azonban arra mutatnak, hogy ez nem fog bekövetkezni. Tapasztalataink szerint közös létesítésü bölcsődékre a vállalatok sem törekszenek. Ezt országos adatok is alátámasztják, mert 1971-ben az üzemi bölcsődei elhelyezés 140 hellyel csökkent. Kérem a kormányt, hogy a népszaporulat elősegítésére teendő intézkedések közepette a többi gyermekintézményekkel együtt a bölcsődei fejlesztést is szorgalmazza. Egyébként ez kihat a szakképzett dolgozók munkábaállítására is. Tisztelt Országgyűlés! Tegnapelőtt tanácstagi jelölőgyűlésen vettem részt, ahol az első felszólaló a következő kérdést tette fel: „Hol fognak játszani, tornászni, sportolni gyermekeink és fiataljaink, mikor lesznek megfelelő játszóhelyek és sportolási lehetőségek, és kik fogják felkelteni a kedvet mindezekhez?" Ez a kérdés sokunkban felmerülhet, mert szinte hihetetlen, hogy szellemi téren mit lehet kihozni a mai fiatalságból, de úgy látszik, az érdeklődés túlzottan áttolódott erre a területre. A ténylegesen sportszerű életmód a tudás mellett egészséges életörömök forrása. Mi is megkérdezhetjük, játszanak-e, mozognak-e, sportolnak-e eleget gyermekeink a napköziben, óvodában, iskolában és otthon. Itt lenne az ideje, hogy mi, szülők is belássuk, hogy a jó bizonyítvány nem elég az egészséges, életerős nemzedék felnövekedéséhez. A természettudományok, társadalomtudományok elsajátításán túl szükség van esztétikailag kiművelt, testileg, fizikailag kulturált személyiségekre, akik azonosulni tudnak a szocializmus céljaival és feladataival. Ennek érdekében szükséges növelni a testnevelési órák és sportfoglalkozások számát. Megnéztem egyik általános iskolában, hány testnevelő tanár van. Azt tapasztaltam, hogy 500 tanulóra egy szaktanár jut a megnézett iskolában, így körülbelül arra van lehetőség, hogy a kötelező óraszám mellett a tanulók körülbelül 10 százaléka vehet részt sportfoglalkozáson. Az iskolai sport tárgyi feltételei esetenként szükségmegoldással megoldhatók, de testnevelő tanár irányítása nélkül nem szervezhető meg. Ha ennyi tanulóra még egy iskolai tanár jutna, testnevelő tanár, akkor 80—90 százalékra lehetne növelni a sportfoglalkozásban részt vevők számát. Azért emeltem ki az általános iskolai tömegsportot, mert az igény feltámasztására, felébresztésére ebben a korban vannak meg a legjobb lehetőségek. Az természetes, hogy a középiskolás korúak, a felnőttek sportolása ugyanilyen nagy jelentőségű. Akaraterős, fegyelmezett és egészséges felnőtté nevelés sport nélkül igen nehéz. Külön kiemelném a sport szerepét a serdülőkor problémáinak megoldásában és a szabad idő hasznos eltöltésében. A sportolás iránti igény felkeltésében mindannyian igen sokat tehetünk. Kérem a kormányt, tegyen intézkedéseket a tömegsport fejlesztésére. Kérem, többek között tegyen intézkedést a sportszerek gyártásának fejlesztésére és elérhető áron történő forgalombahozatalára. A kormány munkájáról szóló beszámolóval egyetértek, elfogadom. Választókörzetem 13 000 dolgozójával együtt azon leszek, hogy a kormány további programja minél jobban, minél tökéletesebben megvalósuljon. (Taps.) ELNÖK: Győri Imre képviselőtársunké a szó. GYŐRI IMRE: Tisztelt Országgyűlés ! Nagy jelentőségű esemény a kormány beszámolójának napirendre tűzése az Országgyűlés színe előtt. A kormány szempontjából is, a képviselő szempontjából is. Különösen érdemes dolog, hogy a szóbeli beszámoló előtt már írásban is megismerhettük annak tervezetét és kezünkbe kaphattuk a kormány 72 pontból álló munkaokmányát, intézkedési tervét. így valóban betekintést nyerhettünk abba a hatalmas munkába, amelyet a nép bizalmából a Magyar Népköztársaság kormánya folytat azért, hogy valóra váltsa a saját programját, az MSZMP X. kongresszusán elhatározottak szellemében. Nemcsak lentről nézve, a képviselői munka tapasztalatai alapián, hanem a kormány törekvéseinek ismeretében is van lehetőségünk véleményt mondani a kormány munkájáról, javaslatokat tenni, észrevételezni. Olyan demokratikus lehetőség ez. ami mindannyiunkban erősíti a felelősséget és mindannyiunkat jobb, hatékonyabb munkára ösztönöz. A kormánv munkaterve, a kormány elnökének beszámol ói a bizonvi'tia. hogv a X. kongresszus irányvonala, a Központi Bizottság no-