Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1795 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1796 megmutatkozó fogyatékosságokról szóltam. A népi ellenőrzés sajátossága révén — talán gyakrabban találkozunk hibákkal, a rendeletek be nem tartásával, mint akik az élet más területén dolgoznak. Azonban úgy érzem, jó alkalom a jövő évi teendők meghatározásakor előre szólni mindarról, amit a tervek eredményes teljesítéséhez tennünk kell, vagy el kell kerülnünk. Erről gondolkodni, ezzel foglalkozni mindannyiunk jól felfogott érdeke, mert csak a tervek valóra váltásának arányában remélhetjük és várhatjuk személyes elképzeléseink, állami céljaink megvalósítását. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi piaci áraik, a tőkés nyersanyag-importárak esetleges további növekedésével kell számolnunk. Erről már szó esett. Hogy ez ne terhelje termelési költségeinket, majd később fogyasztói árainkat, kormányunk, illetve a költségvetés jó néhány milliárd forint beállításával igyekszik ennek hatását kivédeni, magára vállalni. Kiszámítani azonban pontosan nem lehet, hogy a költségvetés vitája, illetve jóváhagyása napján, s a következő egész esztendőben ezek az — iparunk részére szükséges — import-nyersanyagok árai hogyan alakulnak. Ezért is jó, ha előre gondoskodunk gazdálkodásunk hatékonyságának növeléséről, tartalékaink feltárásáról, hogy ellensúlyozni tudjuk — és ezt elsősorban ezzel tudjuk — az esetleges további tőkés infláció negatív hatását saját népgazdaságunkra. Ez figyelmes, jó közgazdasági, gazdálkodási, kereskedelmi munkát igényel, a feladatot kényelmesen nem lehet megoldani. Ezt látni kell, erre fel kell készülni, jobb, ha nyerünk rajta, semmint hogy év közben nehézségeink támadjanak. Szocialista államunk a gazdálkodás szabályozásában is nagy lépésekkel halad előre intézkedéseivel. A tisztességesen gondolkodó és gazdálkodó vezetők és dolgozók részére megadja mindazt a lehetőséget, önállóságot, üzemi demokráciát, amely a nemzeti jövedelem létrehozásához, fokozásához és az egyéni boldoguláshoz szükséges. Csak örülni lehet annak, hogy szorgalmas munkával kiváló dolgozóink, műszakiaink, tszparasztjaink, értelmiségeink személyi tulajdonukat is gyarapítják, hétvégi házakat építenek, gépkocsikat vesznek stb. Ez természetes, és velejárója szocialista építkezésünknek is. Jó az, ha minél többen élen járnak a termelésben, az alkotásban, és ezek közül minél több embernek van lehetősége személyi tulajdona növelésére, gyarapítására. Azonban akad néhány olyan ember is, aki szocialista törvényeinket kijátszva, megkerülve, mások kárára, az állam kárára kíván jogtalanul és munka nélkül előnyöket szerezni. Néha nem is sikertelenül. A közösség érdekeire, az állam vagyonára vigyázni, őrködni minden dolgozónak, minden állampolgárnak kötelessége. Amennyiben jogtalanul többet vesz el valaki a közösség, az állam javaiból, annyival csökkenti azokat a juttatásokat, amelyekét kormányunk megtervez, vagy szűkíti a szorgalmas munka eredményeképpen elérhető túlteljesítés lehetőségót. Ezért legyünk szigorúbbak a népgazdaság rovására harácsolókkal szemben, mert ezzel a magunkét, a dolgozó milliók munkájának eredményét védjük. Tulajdonosi tudattal és felelősséggel óvjuk, védjük a létrehozott javakat, értékeket. Ezt teszi mások mellett, másokkal együtt a népi ellenőrök sokezres tábora is. A törvénytelenül, vagy a törvények kijátszásával meggazdagodók száma nem nagy. Talán éppen ezért kirívó és felháborító a szorgalmas, törvényeket betartó dolgozók szemében. Itt szeretném felhívni a figyelmét a Legfelsőbb Bíróság igen tisztelt elnökének, hogy a szocialista törvényeinknek megfelelően az ilyen „megtévedt", a közösség javaiból élősködőkkel szemben talán nem a felfüggesztett büntetés kiszabását kellene elsősorban gyakorlattá tenni, mert a felfüggesztés lejártával úgynevezett törvényi mentesítés áll be, tehát az illető most már nem büntetett előéletű, csak villatulajdonos. Véleményem szerint ez a felfüggesztett büntetés ezeknél az embereknél egy kicsit inkább csábító, mint elrettentő. Talán helyesebb volna a törvény alapján a joggyakorlatnak azt az oldalát erősíteni, amely bírósági ítéletben elsősorban a közösség, az állam kártalanítását, a törvénytelenül harácsolt villák, gépkocsik stb. elkobzását mondja ki, és emellett a bíróság a törvénynek megfelelően — ha a cselekmény súlyát úgy ítéli — alkalmazza még a felfüggesztett büntetést is. (Taps.) A költségvetés végeredményben program minden állampolgár részére, amely január 1-től december 31-ig mindnyájunk számára feladatot ad, és a munka frontján becsületes helytállást kíván. Csak a kitűzött, megtervezett feladatok elvégzése alapján tudja kormányunk biztosítani azt a sok milliárd forintot, amelyet az 1974. évi költségvetés előirányoz dolgozó népünk életkörülményeinek, szocialista gazdaságának további emelése céljából. E munkából kivenni a részét valamenynyiünk kötelessége, mert mindnyájan számítunk azon célok megvalósítására, amelyekről a költségvetés révén részünkre is keret van biztosítva. Több lakást akarunk, még több iskolát, óvodát, bölcsődét, új, modern termelőüzemeket, és ezek megvalósítása tőlünk, mindnyájunktól függ. A magam és a népi ellenőrzés sokezres tábora nevében ígérhetem, hogy segítő jellegű ellenőrzéseinkkel és ki-ki a saját munkaterületén tanúsított helytállással a költségvetésben kijelölt célok végrehajtásán fogunk dolgozni. Az 1974, évi költségvetési törvényjavaslatot reálisnak, céljait szépnek tartom, elfogadását javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Mondok Pál képviselőtársunk. DR. MONDOK PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett költségvetési törvényjavaslat és Faluvégi elvtárs expozéja megítélésem szerint is tartalmazza a negyedik ötéves terv negyedik