Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-24

1791 Az Országgyűlés 24. ülése, 1973. december 20-án, csütörtökön 1792 nek fejlesztését. Ez a két irányzat egymással teljes összhangban van. Megyénkben azonban ebben az összhangban bizonyos ellentmondás jelentkezik. Ezért fel kell vetnem az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megyénkben működő állami építőipari vállalatának fejlesztésében, eszközellátottságában mutatkozó problémákat. Főként a városokban jelentkező lakásigények mind a IV., mind az V. tervidőszakban a többszintes lakásépítés további növelését indokolják. A lakásépítési igények kielégítése azonban csak abban az esetben lehetséges, ha a megyében működő állami építőipari vállalat kapacitását, technikai színvonalát lényegesen növelik. Ezért a megye már 1968-tól rendszeresen szorgalmazta a vállalat felügyeletét ellátó Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól a Heves megyei állami építőipari vállalat fokozott támogatását az országban működő többi azonos vállalat színvonalának megfelelő fejlesztésére. A vállalat eszközellátottságának viszonylagos elmaradottságát jelzi az a tény, hogy a megyei állami építőipari vállalat állóeszközeinek használhatósági foka az 1972. évben például alacsonyabb volt, mint a teljes építőipari ágazat országos vidéki átlaga, amelyben, mint ismeretes, az alacsonyabb felszereltségű szövetkezeti építőipar mutatói is szerepelnek. Az alacsony felszereltség a vállalati gazdálkodást egyre nehezebbé teszi, hatékonyságát rontja. Az állóeszköz-ellátottság és ezzel összefüggésben a gazdálkodás eredményének alacsony színvonala miatt a vállalatnál képződő fejlesztési források összege is igen alacsony, az elhasználódó állóeszközök minimális pótlását sem biztosítja. Mivel dönteni kell a tömeges lakásépítésnek az V. ötéves tervidőszakban alkalmazandó technológiájáról, biztosítani kell az ehhez szükséges ipari háttér megfelelő kiépítését, a befejező munkák gépesítését, s ezeket a felvázoltak alapján a megyei székhelyű állami építőipari vállalat saját erejéből nem képes megoldani, ezért ez úton is tisztelettel kérem Bondor elvtársat, hogy az V. ötéves terv lakásépítési feladataira a Heves megyei vállalat időbeni felkészülését, a szakirányításon kívül megfelelő anyagi eszközök biztosításával is tegye lehetővé. Ügy vélem, a területi gondok megoldása végső soron a terv és a költségvetés hatékonyságának is tényezője. Az előterjesztett költségvetési törvényjavaslat céljaival és tételeivel egyetértek, ezért elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést másfél órára felfüggesztem. (Szünet: 13.33—15.02.) (ELNÖK: PÉTER JÁNOS, aki nagy taps közepette foglalja el helyét az elnöki székben.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk az első napirendi pont vitáját. Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár elvtárs, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kíván szólni. DR. DABRÓNAKI GYULA államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az. 1974. évi költségvetési törvényjavaslattal és a pénzügyminiszter elvtárs expozéjával egyetértek. Tanácskozásunk második napján több képviselő elvtárs hozzászólása, javaslata után, én csak néhány gondolat felvetésével szeretnék röviden, de részt venni az Országgyűlés munkájában. Az expozéban is utalás történt az 1973. évi gazdasági munka eredményeire, és a további feladatokra. Engedjék meg, hogy itt kapcsolódjam be a költségvetés vitájába. A javuló gazdasági munka és a kedvező körülmények hatására növekvő vállalati nyereség lehetőséget biztosított arra, hogy nem tervezett célokat is megoldjunk, ezzel egy időben a költségvetés egyensúlyi helyzetén szintén sikerült valamit javítani. A nagyobb vállalati nyereség azonban egyes területeken a korábbi éveknél ugyancsak magasabb és növekvő állami támogatás folyósítását igényelte. A többletnyereség egy része alig melegedett meg az államkasszában, a másik ajtón máris távozott, és visszafolyt a vállalati vérkeringésbe. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a javulás tagadhatatlan jelei ellenére a vállalati gazdálkodás hatékonysága az elvárhatónál lassabban fejlődik. Gazdaságunkban az utóbbi néhány évben kialakult fejlődési tendenciák, valamint az azokat befolyásoló nemzetközi piaci hatások és a szükségszerűen megteendő belső gazdaságfejlesztési és szociálpolitikai intézkedések alapvetően meghatározzák a költségvetési előirányzatok növekedési ütemét. Az előterjesztés reálisan számol ezzel, és az 1974. évi népgazdasági tervvel szorosan kapcsolódik. Ennek függvényében határozza meg az előirányzott összegeket. A fejlődésünk meggyorsításának feltételeként számba vett eszközök, lehetőségek realitását ellenőrzési munkánk tapasztalatai is igazolják. A legkülönbözőbb témákban folytatott és a vállalati, szövetkezeti gazdálkodást érintő vizsgálataink hangsúlyozottan hívják fel a figyelmet arra, hogy tovább kell javítani a vállalati tervezési, szervezési munkát, növelni kell a végrehajtás következetességét és fokozni az ellenőrzés, valamint a számonkérés szigorát, amint erről Tímár Mátyás elvtárs is bővebben szólott délelőtt. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a népgazdasági folyamatok várható alakulásának felmérésében. A rövid- és középtávú népgazdasági tervek egyre pontosabbak és megalapozottabbak. A tapasztalható fejlődés ellenére azonban a fejlesztési döntések előkészítése még nem eléggé és nem mindig megalapozott. Tudnunk kell, hogy a mai beruházás a holnapi vállalati jövedelem és a költségvetési bevételek forrása. Nem megfelelő előkészítése vagy gondatlan kivitelezése a vállalati jövedelem csökkenése mellett jelentős költségvetési kiadások okozója is lehet. Különösen fontosak ebben a tekintetben a nagy állami beruházások. Ezektől a népgazdasági szerkezet megváltoztatását, az általános technikai színvonal jelentős emelését várjuk, és meghatározó a szerepük a hatékonyság növelésében is.