Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1723 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1724 lom keretében nagyon sok támogatást kaptak oktatási intézményeink. Hasonlót tapasztalhat­tunk az óvodai építésnél. Sok termelőüzem nyújtott segítséget és adott anyagi támogatást közművelődési intézményeink fenntartásához, működéséhez. A művelődés céljait nemcsak az ágazat költ­ségvetésében szereplő összegek biztosítják. A vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél és társa­dalmi szerveknél is jelentős összegek állnak ren­delkezésre közművelődési célokra — olvashatjuk az indokolás 33. oldalán. Több száz millióit tesz ki ez az összeg. Sajnos, ezeknek felhasználását, a felhasználás hatékonyságát akadályozza a ko­ordináció hiánya, a felhasználásban jelentkező tervszerűtlenség. Erről a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság egyik vizsgálata is tanúskodik. Jobb együttműködést, tervszerű gazdálko­dásit és ésszerűbb munkamegosztást kell kialakí­tani a termelő egységek, a társadalmi szervek és a közművelődési intézményeik között. Ebiben a koordinációs munkában jelentős szerepet kell vállalniuk helyi tanácsainknak is. Csak megemlítem, hogy maga a lakosság is igen jelentős összeggel járul hozzá saját mű­veltségének, kultúrájának emeléséhez. Sajnos, ezek a ráfordítások rétegenként, területenként, családonként igen nagy eltéréseket mutatnak. Az elmondottakkal csak azt szerettem vol­na érzékeltetni, hogy lényegesen nagyobb a kul­túra területén a rendelkezésre álló anyagi esz­köz, mint amennyi az ágazati költségvetési ja­vaslatban szerepel.. Félreértéseik elkerülése vé­gett azonban szeretném leszögezni, hogy nem azt állítom, hogy összefogással, lelkesedéssel min­dent meg lehet oldani, de vallom, hogy igen je­lentős támogatást nyújt ez a mi területünkön és azért szükségesnek tartom a gazdálkodó egy­ségek még aktívabb közreműködését a jövőben is. Természeténél fogva feladataink többsége olyan, amihez szükséges pénzeszközöket a költ­ségvetésből kell minden körülmények között biztosítani. Az oktatás, a közművelődés hatékonyságá­ban kiemelkedő szerepet játszik az ember. A legjobban felszerelt iskola oktató-nevelő mun­kája is lehet gyenge, ha nem hivatástudattal, ha nem lelkiismeretesen dolgoznak a pedagógusok. A legkorszerűbben felszerelt művelődési otthon is konghat az ürességtől, ha nem áll élén lelkes népművelő gárda. Továbbra is szükséges ezért a kultúra munkásainak anyagi és erkölcsi meg­becsülése, munkájuk segítése, támogatása, az utánpótlásukról való tervszerű gondoskodás, mert az ő tevékenységük nem kis mértékben járulhat hozzá az anyagi eszközök hatékonysá­gának növeléséhez. E helyről is szeretném kérni pedagógus tár­saimat és mindazokat, akik valamilyen formá­ban részt vesznek a kultúra terjesztésében, mű­velésében vagy irányításában, segítsék elő jövő évi terveink megvalósulását és munkájukkal já­ruljanak hozzá ahhoz, hogy ,az 1974. évi költség­vetés által biztosított mennyiségi növekedésen túl a minőségi, a tartalmi munkában is nagyot lépjünk előre. Én a saját munkámmal ezt igyek­szem szolgálni! Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Lukács János kép viselőtár sunk. DR. LUKÁCS JÁNOS: Tisztelt Országgyű­lés! A Magyar Népköztársaság 1974. évi költség­vetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan engedjék meg, hogy hozzászólásomban eltekint­sek az akadémiai székfoglaló előadásokon szo­kásos történelmi bevezetéstől, hanem rátérjek miindjárt mondanivalóm lényegére. Ügy érzem, tehetem ezt annál is inkább,, mert a költségvetés összetevőinek, eredményei­nek indoklása a kormány feladata. Ezt a felada­tot a kormány nevében dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter elvtárs a nyugodtság jóleső érzé­sével vállalhatta, mert hiszen az 1974. évi állami költségvetésünkről szóló törvényjavaslatunk olyan alapokra épült, mint az 1973-as esztendő jó gazdálkodási eredményei, és ezek az eredmé­nyek biztos reményt nyújtanak a következő év dinamikus fejlődéséhez. Az Országos Tervhivatal által rendelkezé­sünkre bocsátott tájékoztató is a népgazdaság 1974. évre tervezett fejlődéséről — amely elöl­járóban a népgazdaság 1973. évi várható fejlő­désének fő vonásait mutatja be — >azt bizonyít­ja, hogy az egyes termelési fő ágazatok eredmé­nye a számítottnál kedvezőbben alakul. Különö­sen szép sikereknek lehetünk tanúi a mezőgaz­dasági fő ágazat termelési eredményeinél. Bár adottságainkhoz viszonyítva Zala megyében is biztató eredményekről számolhatunk be, ennek ellenére a megye gazdálkodásának legfontosabb mutatói a többi megyékhez és az országos át­laghoz viszonyítva is a legalacsonyabb volt. Az általános fejlődés mellett néhány területen fe­szültségek, lemaradások jelentkeznek, A gaz­dálkodás megfelelő fejlődését, a szakosodást, a termelésszerkezet szükséges változtatását szá­mos tényező nehezíti. Ilyen például a kedvezőt­len termőhelyi adottságok, az optimális üzemi és ágazati méretek hiánya, a szakmunkáshiány, az alapvető eszközök hiánya, vagy nem kielégí­tő volta és a folyamatos pénzügyi nehézségek. Mindezek miatt a termelőszövetkezetek egyesülési és együttműködési elképzeléseinek megoldása is nagyon lelassul. Összefoglalva : az élőmunka szükségszerű pótlása, a műszaki-technikai fejlesztések anyagi feltételei a megkívánt ütemben éppen a kedve­zőtlen adottságok miatt csupán saját erőből nem biztosíthatók! Az egyéb ágazatok mellett jelen­tősen befolyásolja mezőgazdaságunk általános fejlődését a szarvasmarha-tenyésztés és -tartás helyzetének alakulása. Az e célra rendelkezé­sünkre álló anyagi feltételek közel sem biztosít­ják a terület nyújtotta lehetőségek maradékta­lan kihasználását. Éppen ezért az ez év januárjá­ban meghirdetett országos szarvasmarhaprogram megyénk mezőgazdasági üzemeiben rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. A megye termelőszövetkezeteiben 11 szako­sított telep építését kezdték .meg, amelyből nyolc rekonstrukciós átalakítás. Az igény jelenleg 27 szarvasmarhatelep kialakítása, amelyből 17 re­konstrukcióban kerülne megvalósításra. Termé­szetesen mindezeket csak megfelelő áLLami támo-

Next

/
Thumbnails
Contents