Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1719 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1720 Meg kell jegyeznem, hogy erre már most is van példa, mert a Balaton déli településein, élő lakosság ebből élvezi a Veszprém megyei karsztvizet. Viszont a megyénkben levő több község, például Bazsi, ahol pedig keresztülmegy a regionális vezeték, csak 1980. évre várhatja a víz bekötését. További regionális vízműprogram megvalósítása esetén — amelyre elképzelések már vannak —, a javasolt központi anyagi segítséget is figyelembe véve — megyénk városainak, munkáslakta településeinek, ipari üzemeinek, a Balaton mindkét oldalának súlyos vízproblémája részben megoldódna. Az elmondottak alapján kérem, hogy még egyszer vizsgálják felül az illetékes országos szervek Veszprém megye közműfejlesztési problémáit és a szükséges támogatást biztosítsák. Végezetül az elmondott gondoktól függetlenül Veszprém megye nevében köszönetet mondok a Minisztertanácsnak, a fegyveres testületek sorkatonáinak és családjaiknak nyújtott pénzbeni ellátmány, illetve segély összegének felemeléséért. A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Káli Ferenc képviselőtársunk felszólalása következik. KALI FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Az 1974. évi költségvetési javaslatot egészében és részleteiben is elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Felszólalásomban csupán a kulturális ágazattal kívánok foglalkozni, mivel munkakörömnél, beosztásomnál fogva ezt a területet ismerem legjobban, és az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaként, az előzetes viták során alkalmam volt ezzel kapcsolatban sok hasznos tapasztalatot összegyűjteni. Ezek alapján a kulturális ágazat előirányzatait is elfogadhatónak tartom. Hogy miért, azt néhány mondattal szeretném indokolni, s egy-két példával alátámasztani. Először: a kulturális ágazatra betervezett költségvetési összegek növekedési üteme, a 8,9 százalék, meghaladja a nemzeti jövedelem tervezett növekedési ütemét. Külön is figyelemre méltó a kulturális beruházások gyorsabb ütemű fejlesztése. Másodszor: a költségvetési javaslat jól koncentrálja a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, a legalapvetőbb igények gyorsabb kielégítésére törekszik. Ezt bizonyítja a létesítendő 12 000 óvodai férőhely, az 540 új általános iskolai tanterem, az általános iskoláknál a szemléltetőeszközökben és a szakmai felszerelési tárgyakban mutatkozó hiány felszámolását elősegítő 60 millió forint előirányzat. Harmadszor: továbbra is érvényesül az alapellátást illetően, a megyék között meglevő különbségek csökkentésére való törekvés. Negyedszer: bár a költségvetési javaslat egész népünk alapvető érdekeit szolgálja, mégis — nagyon helyesen — munkás- és ifjúságcentrikus. Ennek alátámasztására elég megemlítenem a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek továbbtanulását szolgáló anyagi eszközök növekedését, a hatezer új diákotthoni férőhelyet, a tízezer középiskolás diák részére biztosított ösztöndíjat. Az ifjúsági szervezetek támogatására fordítható összegek előirányzata 55 millióról 90 millió forintra emelkedik. A munkáslakta körzetekben működő művelődési otthonok 18,4 millió forint külön támogatást kaptak ebben az évben, es ez az összeg a jövő évben további 10 millióval növekszik. Én úgy látom — tisztelt Országgyűlés —, hogy a következő évben is előbbre lépünk népünk kulturális ellátásában, az oktatás, a közművelődés feltételeinek javításában. De őszintén meg kell azt is mondani, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök 1974-ben is legfeljebb enyhítik, de távolról sem számolják fel azokat a feszültségeket, nemegyszer égető problémákat, amelyek az évek során felhalmozódtak. Továbbra sem csökken lényegesen a két műszakban való tanítás, nem tudunk előbbre lépni még a közepes nagyságú települések közművelődési hálózatának fejlesztésében sem, kevés a pénz az elavult, korszerűtlen épületek felújítására, korszerűsítésére, pótlására. Tudjuk, hogy az 1974. évre előirányzott fejlesztések szerves részét képezik a jelenleg folyó negyedik ötéves tervnek, amelyet itt, a Parlamentben emeltünk törvényerőre. Ezért magam is belátom, hogy lényeges változtatást a fejlesztés és a költségvetési gazdálkodás jelenlegi rendszerében most nem lehet végrehajtani. De az ötödik ötéves terv előkészítésének időszakában el kell kezdeni a jelenleginél jobb arányok kialakításán való munkálkodást, mert az, hogy milyen eredményeket érünk el az oktatás, a közművelődés fejlesztésében, népünk műveltségi szintjének emelésében, tudatának formálásában, az nem csupán alapvető politikai és társadalmi, hanem egyre inkább gazdasági kérdés is. Tisztelt Országgyűlés! Ügy gondolom, nem járnánk el helyesen, ha a kultúra, a művelődés kérdéseit elszakítva vizsgálnánk az életszínvonal alakulásától, az ezeket meghatározó jelentős intézkedésektől. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozatának megfelelően a kormányunk már ebben az évben is jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a jövőben is népünk életszínvonalának emelése érdekében. Ezek az intézkedések közvetve, nem egy esetben közvetlenül is segítik népünk műveltségi színvonalának emelkedését. A jobb lakáskörülmények, a növekvő lakossági bevételek, a munkaidő-csökkentés és rnég sok más intézkedés jobb feltételt, nagyobb anyagi lehetőséget és egyre több szabad időt biztosít a művelődéshez. Még az a tény is, hogy a fogyasztói árszint növekedés a következő évben a kétszázalékos határon belül marad, azt eredményezi, hogy az áremelkedés nem érinti olyan kedvezőtlenül a kulturális terület ellátását, mint ahogy azt az előző években tapasztaltuk. Engedje meg a tisztelt Parlament, hogy felszólalásom második részében a kulturális ágazattal kapcsolatban két, gyakran vitatott kérdést kiemeljek, és azokkal kapcsolatban néhány megjegyzést tegyek. Az egyik nagyon sokat vitatott téma az igények és lehetőségek kérdése. Az igények két irányból jelentkeznek. Egyrészt a lakosság, az