Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1715 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1716 kapcsolódó személyek száma Bács megyében több mint 381 000, a megye összes lakosságának több mint kétharmada, és az így érintettek 52 százaléka mezőgazdasági fizikai dolgozó, 29 százalékuk nem mezőgazdasági fizikai dolgozó, és csak 12 százalékuk a különböző területeken működő szellemi foglalkozású. E bemutatott arányok arra utalnak, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak nemcsak a mezőgazdaságból élők, hanem a más területen dolgozók szempontjából is nagy jelentőségük van, ami elsősorban azok önfogyasztásában jelentkezik. Érdekesek a területre vonatkozó adatok is, amelyek szerint a megye kisüzemi gazdaságaihoz mintegy 149 000 hektár földterület tartozik, az összgazdaságok területéhez viszonyítva 22 százalék. De említésre méltó adatul szolgálhat, hogy a megye kisüzemi gazdaságaiban található az összes gazdaságok számosállat-állományának több mint a fele. A kisüzemi gazdaságok jelentősen hozzájárulnak a megye mezőgazdasági terméseredményeihez, hiszen a mezőgazdaság bruttó termelési értékéből például 1972-ben több mint 41 százalékkal részesültek. Igaz, hogy megyénkben a kisüzemi gazdálkodás aránya nagyobb az országos átlagnál, ami főképpen a megye település viszony ai val függ öszsze, mégis úgy gondolom, hogy ez a néhány adat bizonyos betekintésre nyújt lehetőséget a háztáji és a kisegítő gazdaságok ez idő szerinti szerepéről, jelentőségéről országosan is. Ha e kisegítő gazdaságoknak az árutermelésben ez idő szerint betöltött szerepén túl azt is vizsgáljuk, hogyan, mely módon, milyen körülmények között és milyen termelési eszközökkel folyik az árutermelésük, akaratlanul is látnunk kell, hogy miközben a nagyüzemi termelést a legmodernebb eszközök segítik, szolgálják, a kisüzemben, a kisegítő gazdaságokban — sajnos — nincsenek meg azok a praktikus, korszerű eszközök, vagy csak igen kis mértékben találhatók, amelyekre itt is nagy szükség lenne, és amelyeket ma már a technika, a tudomány nyújtani képes. Feltétlenül szükségesnek tartom e kis gazdaságoknak jobb termelőeszközökkel, kisgépekkel, praktikus, olcsó és használható kézi szerszámokkal való ellátását. Kérem a kormányt, nyújtson segítséget — gondolom, erre mód nyílik a költségvetési tételek különösebb átcsoportosítása nélkül is —, tegye lehetővé és segítse elő a kisüzemek részére alkalmas kisgépek nagyobb arányú behozatalát, gyártását és forgalmazását, a kisgazdaságok részéről is elérhető áron való megvásárlását. Tisztelt Országgyűlés! Külön kiemelném a kisárutermelő gazdaságoknak a zöldségtermelési gondjaink megoldását jobban szolgáló lehetőségeit. Mindannyiunk előtt ismeretesek azok a gondok, jogos panaszok, amelyek szinte nap mint nap a napi friss zöldségellátás terén nemcsak fővárosunkban, hanem egyre inkább vidéken is felmerülnek, s amelyeknek megoldása hosszú távon minden kétséget kizáróan a nagyüzemekre vár. Ez irányú nani gond iáink megoldása viszont a kisegítő gazdaságokból ígérkezik a legcélszerűbbnek. Az a véleményem, hogy ha a háztáji és a kisegítő gazdaságok lehetőségeit e vonatkozásban a felsőbb irányítás részéről is jobban szemügyre vennék, bizonyos intézkedésekkel, kezdeményezésekkel jobban ösztönöznék, rövid távon megszabadulnánk a lakosság friss zöldséggel való ellátása gondjainak jelentős részétől. Természetesen ez a zöldségellátásnak csak egyik, a termelői oldala, aminek további olyan technikai, szakmai kérdései is megoldásra várnak, mint a jó vetőmagellátás, a palántanevelés, és még sorolhatnám. A zöldségellátás másik fontos összetevőjéről, a felvásárlásról, az áruforgalmazásról is szólni kívánok, mert úgy érzem, e területen sem működik minden a termelők és a fogyasztók megelégedésére. Űgy vélem, időszerű lenne kormányzati szerveink részéről vizsgálat tárgyává tenni a zöldségforgalmazás együtthatóit. Közelebbről is meg kellene vizsgálni, hogyan töltik be szerepüket a szabályozás eszközei, szolgálják-e megfelelően a fogyasztók érdekeit az itt alkalmazott ösztönzések. Milyen irányú mozgást mutatnak az e területre ható érdekviszonyok? Végül, meg kellene vizsgálni a kereskedelem ez irányú eszközellátottságát, és ha szükséges, állami erőforrásokból is támogatást kellene biztosítani a zöldségnek a fogyasztókhoz való közvetítéséhez, a korszerű fogyasztói igények kereskedelmi oldalról való kielégítéséhez. E feladatok ellátásában a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelésének kiszolgálásában, a termelt áruk forgalmazásának ellátásában az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek tölthetik be a jövőben is a legjobban szerepüket. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a már meglevő modell-szövetkezetek továbbfejlesztésével nagyban elősegíthetik a kisüzemek termelését, korszerűsítését, szervező és befolyásoló munkájuk során a már megkezdett szakcsoportokon, munkásszövetkezeteken keresztül jelentős mértékben segíthetik különösen a zöldségtermesztést. Tisztelt Országgyűlés ! Bevezetőmben szóltam a költségvetésben előirányzott és egész népünk érdekeit szolgáló és jövőjét formáló nemes céljainkról. A költségvetést bizalommal elfogadtam. Hozzászólásom befejezésében is indíttatva érzem magam annak megfogalmazására: tudom, hogy a költségvetésben meghatározott nagy társadalmi célok tőlem, a képviselőtől, az állampolgártól nemcsak a bizalmat, hanem a tudatos cselekvést és a nagy felelősséget is várják. Nagyobb felelősséget, még nagyobb aktivitást valamennyi vezetőtől, irányító szervtől, és még jobb munkát és helytállást népünk valamennyi állampolgárától. Mindannyiunktól nagyobb érzékenységet és figyelmet társadalmi, gazdasági problémáink iránt, hogy ne csak észrevegyük azokat, hanem a magunk módián keressük a gondok megoldásának, a feladatok legjobb megvalósításának lehetőségét is. Űgy, ahogy azt Juhász Ferenc költőnk írta: „Akinek karja van, a két kezével, akinek karia nincs, mosolyával, ki ekével, ki kalapáccsal, tollal, mindegy, hogy hogyan, csak émtse, építse a hazát." Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: A következő felszólaló Pályi Sándorné képviselőtársunk.