Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-23
1711 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1712 szocializmus építése során az országos átlagnál is kedvezőbb fejlődési dinamikánk. Ez a fejlődés — elsődlegesen az urbanizációs folyamatokban — újabb és újabb igények magasabb szintű kielégítését kívánja meg. Megyénk területét és népességét tekintve hazánk egyik legnagyobb megyéje. Népességünk hosszú évtizedek óta tartósan növekvő irányzatú. A növekedés forrása: a természetes szaporodás, amely 1972-ben is ezer lakosra számítva az országos 3,3-del szemben 9,4 fő volt. A természetes szaporodás volt az a tény, ami ellensúlyozni tudta az 1949—70 közötti időszakban bekövetkezett 129 ezer fős elvándorlást. A termelőerők fejlődésének, a társadalmi viszonyok javulásának hatására az elvándorlás az utóbbi években jelentősen csökkent, de még mindig igen számottevő, különösen a megyéből kijáró ingázók száma, amit mintegy 35 ezer főre becsülünk. A természetes szaporodásnak az előbb említett kedvező alakulása egy kedvezőtlen foglalkoztatási viszonyt teremtett. 1970-ben hazánkban az eltartottak száma 38 százalék volt, a megyei 49 százalékkal szemben. A megye népességének 26,3 százaléka 13 éven aluli, az országos 19,1 százalékkal szemben. Ilyen összefüggésben érthető az is, hogy miért éppen a mi megyénkben a legalacsonyabb az egy főre jutó személyi jövedelem, amelyet még fokoz az a körülmény is, hogy lakosságunk több mint 40 százaléka az iparnál alacsonyabb jövedelmet biztosító mezőgazdaságból él. Demográfiai helyzetünket vizsgálva, úgy érzem, számunkra különös jelentőséggel bír a kormány népesedéspolitikai határozata és annak fokozatos végrehajtása. Ehhez azonban a feltételeket is meg kell teremteni, amihez külön kérem kormányunk megértő támogatását. Elsősorban gondolok itt a gyermekintézményi hálózat fejlesztésére, a munkaképes korú nők fokozatos munkába állítására, az egészségügyi, a kommunális hálózat gyorsabb fejlesztésére. Míg országosan ezer lakosra 14,7 élveszületés esik, addig megyénkben 19,4 az ezer lakosra eső gyermekáldás. Ezzel szemben ezer bölcsődés korú gyermekre országosan 97, a vidéki átlag 74, megyénkben 59 bölcsődei hely jut. Óvodai hálózatunk az elmúlt időszakban, de különösen a IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában jelentősen fejlődött. Húsz év alatt az óvodába járó gyermekek száma megháromszorozódott, mintegy 15 200-ra nőtt. Jelentős társadalmi öszszefogás eredményeként a IV. ötéves terv előirányzatait túlteljesítjük, így is azonban a jelenlegi országos 62 százalékkal szemben az óvodás korú gyermekeknek csak 55 százalékát tudjuk elhelyezni. A rendelkezésre álló pénzalapokból bölcsődéink és óvodáink fenntartási, működési költségeire a fedezet biztosítva van. Az egy főre eső kiadás tekintetében egyre inkább megközelítjük az országos átlagot. A fejlesztés mellett problémát elsősorban a meglevő gyermekintézményeink állaga okoz. Sok intézmény régi, elavult épületben működik, amelynek felújítása, korszerűsítése nem mindenkor felel meg a gazdaságosság követelményeinek. A megoldás új beruházások létrehozása volna. Ennek megvalósításában a helyi erőforrások mozgósításán túl, központi támogatás is indokolt. Kérem, hogy ezt most az ötödik ötéves terv összeállításakor kormányzati szerveink a korábbinál fokozottabban vegyék figyelembe. Hasonló problémával küzdünk az általános iskolai oktatás terén. Megyénkben az egy tanteremre jutó magas, 1,51-os tanulócsoport-arány miatt a IV. ötéves tervben célunk volt 135 tanterem megépítése. Ebből ez év végéig előreláthatóan 87 lanterem lép be. Sajnos, fejlesztési tervünk maradéktalan megvalósítása nem látszik biztosítottnak, mivel az iskola építése helyi feladat, és településeinknek nincsenek olyan anyagi eszközeik, amelyeket a létesítmények megvalósítása igényel. Az általános iskolai ellátás javítása érdekében iskolakörzetesítési tervünk végrehajtásához szükséges a tárgyi és személyi feltételek biztosítása. Az előbbi mintegy 470 tantermet jelentene, mely kikapcsolná a jelenleg működő 227 szükségtanterem egy részét, megoldaná a tanyai felsőtagozat és kisiskolák körzetesítését. Ennek megoldása annyival is inkább indokolt, mivel ezekben a kisiskolákban nagyon sok a hátrányos helyzetű munkás- és parasztszármazású tanuló. A középiskolai érettségivel bírók aránya az elmúlt tíz évben több mint kétszeresére nőtt. Középiskoláink a szakirányú oktatás ellenére döntően még mindig gimnáziumi képzést adnak. Ezért a IV. ötéves tervben a középiskolai hálózat fejlesztését, bővítését, s ezzel új szakcsoportos képzés igényeit akartuk kielégíteni. A tervidőszak végéig előreláthatóan elkészül egy 16 tantermes kereskedelmi oktatási központ, Mátészalkán gépésztechnológiai szakközépiskola, s ezt a folyamatot az V. ötéves terv folyamán tovább kívánjuk vinni Záhonyban vasútforgalmi és rakodásgépesítési szakon. Megyénkben, de Záhony térségében is előbbre kell lépni a munkaerő-foglalkoztatási gondok megoldásában. A MÁV mintegy 6000 főt, főleg férfiakat foglalkoztató üzem, a megye legnagyobb üzeme. A női munkaerő foglalkoztatása viszont egyáltalán nincs megoldva. A térség fejlesztésével a Tervhivatalnak, úgy érzem, összehangoltabban kell foglalkoznia, mivel Záhony nemcsak vasúti, hanem elsősorban népgazdasági érdekeket elégít ki. Megyénk a IV. ötéves terv időszakára szóló középtávú pénzügyi és fejlesztési terv alapján elkészítette az 1974-re vonatkozó fejlesztési elképzeléseit. Erről az a véleményünk, hogy tanácsaink még soha ilyen nagyságrendű, mintegy 2,4 milliárd forintot meghaladó eszköz birtokában nem voltak. Az általam ismertetett elég sok számadat — amiért szíves elnézést kérek — indokolja, hogy terveinknek elsődlegesen lakosságunk ellátottsági színvonalának különböző mutatóit kell tovább javítaniuk. Tovább emeljük a víztermelő, a