Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-23

1707 Az Országgyűlés 23. ülése, 1973. december 19-én, szerdán 1708 tékonysága, gazdaságossága állandóan javuljon és csakis ennek következtében legyen az üzem nyereséges. Tiszta fogalmakkal kell dolgoznunk. Legyen érthető mindenki számára, hogy a nyere­ség nem cél, hanem következmény. A tervszerű és hatékony munka következménye. Csak ez a valóságos érték. Ezért, ha a nyereség valóban a jobban végzett munka eredményeként kelet­kezik, akkor azt örömmel üdvözöljük. E fogalom körül azonban jelenleg mutatko­zik bizonyos félreértés. Helyenként a nyereség­szerzést célnak tekintik és egyesek e cél érdeké­ben minden módszer alkalmazását lehetségesnek tartják. Ezzel szembe kell fordulni! A nyereség­re való törekvést csak addig támogathatjuk, amíg valóban a jó munka következménye, amíg szocialista elveinknek és körülményeinknek meg­felelő kereteken belül marad. Ha nem ezt tesz­szük, akkor konfliktus keletkezik: a társadalmi és az üzemi érdek szembe kerül egymással. Ilyen esetben azt kell mondanunk: ezt már nem lehet, nem szabad! Idejében kell szólni, hiszen nem el­lendrukkerei vagyunk egymásnak, hanem felelő­sek vagyunk egymásért. A pártfunkcionárius, a szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági vezető — a szó nemes és a közös ügyet szolgáló értel­mében — »egy cég", hiszen egy cél érdekében munkálkodik. Régi munkásmozgalmi tapasztalat, hogy a dolgozók azt a vezetőt fogadják el, azt támogat­ják igazán, és azzal haladnak együtt, akiről ér­zik, hogy felfogásában, magatartásában olyan, mint ők, vagy amilyenek ők szeretnének lenni. Minden vezetőnek meg kell értenie, hogy nem­csak a szakmai tudása, hanem politikai érettsége, meggyőződése, emberi mivolta is naponta mér­legre van téve. Képletesen szólva: nem elég, ha csak a kocsi rúdja mutat vezérlő csillagunk, a szocializmus felé — mert'azt már mindenki meg­tanulta, hogy a rúdnak merre kell mutatnia —, hanem az egész kocsi minden utasával halad­jon lendületesen a kitűzött cél felé. Tisztelt Országgyűlés! Ügyünk megvalósítá­sának legfontosabb hajtóereje a gördülékeny, fe­gyelmezett és hatékony munka. Ez elsősorban nem a rendszabályoktól, hanem a kedvező felté­telek következetes megteremtésétől függ. Olyan közszellemet és munkahelyi légkört kell kiala­kítanunk, amely az embereket alkotókészségük kibontakoztatására, a közös célokért vállalt erő­feszítésekre ösztönzi. Nyilvánvaló, hogy ebből a szempontból alapvető szerepe van a munkahelyi demokratizmusnak. Az emberek döntő többsége elsősorban a hétköznapi gyakorlatból ítél. Saját életéből és munkájából, munkahelyéről szerzi be­nyomásait. Mégis : a dolgozó tömegek igénvei mö­gött elmarad az üzemi demokrácia fejlődése. Meg kell állapítanunk — és ezt most a SZOT főtitkáraként is mondom —, hogy az el­múlt időszakban jóval többet beszéltünk a mun­kahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességé­ről, mint amit a gyakorlati munka során valóban tettünk is az ügyért. A párt nem egy határozatá­ban rögzítette az üzemi demokrácia fejlesztésé­vel kapcsolatos álláspontját, de még mindig nem sikerült megfelelő haladást elérni. Vannak még szép számmal „bátor emberek", akik a dolgozók igényeit, a párt álláspontját, a kormány ez irá­nyú törekvéseit figyelmen kívül hagyják és meg­sértik a dolgozók demokratikus jogait. Minden társadalom törvények, rendeletek alapján él és fejlődik. Természetesen a törvé­nyeknek, a rendeleteknek a kapitalizmusban és a szocialista társadalomban is osztályjellegük van. De a szocialista társadalomban az ilyen irányí­tást szervesen kiegészíti a demokratikus képvise­leti rendszer, ami biztosítja és erősíti a vezetés szocialista jellegét. Az üzemi életben is érvénye­sül ez a kettősség. Most elérkezett az ideje an­nak, hogy a munkahelyeken az irányítást tovább erősítsük, gazdagítsuk a követlen demokrácia széles körű alkalmazásával. Ez nem csorbítja az egyszemélyi vezetést. Sőt! A vezetőt segíti. Ere­jét megsokszorozza. Csökkenti a tévedések és hi­bák lehetőségét. Védelmet nyújt, amennyiben a vezető helyesen képviseli a társadalom érdekeit és álláspontját képes elfogadtatni az üzem dol­gozóival. A Magyar Szocialista Munkáspárt már 1957­ben meghirdette, hogy a munkásosztály hatalmi szervei nem uralkodnak, hanem szolgálnak. A munkásosztály ügyét szolgálják. Ez egyénekre is vonatkozik. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy ma is, holnap is csak azt tehetjük, amit a munkásosztály ügye igényel és követel. Csak ezt tehetjük, mert a munkásosztály és népünk mást nem is támogat, nem is fogad el. A magyar munkásosztály nagyobb része már szocialista társadalmunk időszakában nevelke­dett. Így politikai és kulturális érettsége, közéle­ti érdeklődése nagymértékben megnőtt. Ez pó­tolhatatlan előny, mert ma olyan bonyolult fel­adatok megoldása áll előttünk, hogy helyesen dönteni csak a közvéleményre támaszkodva le­het. A munkahelyi közvéleményt pedig a mun­kások nézeteinek, javaslatainak összessége alkot­ja. Ez kimeríthetetlen erőforrás a vezetés számá­ra. Nem hiheti és ne is higgye tehát egyetlen ve­zető sem, hogy ő nincs ráutalva, rászorulva a dolgozók véleményére, tanácsaira. Az üzemi demokrácia hatékonysága szocia­lista rendszerünk jelene és jövője szempontjából nagy jelntőségű. A párt foglalkozik az üzemi de­mokrácia fejlesztésével és ki fogja dolgozni a to­vábbfejlesztés irányát. De nem kell új határozat­ra várni, hogy már ma eredményesebben csele­kedjünk, hogy jobban hasznosítsuk ezt a fontos emelőt. Az üzemi demokrácia fejlesztésének lehe­tőségeit vizsgálva minden valószínűség szerint arra a következtetésre jutunk, hogy nem lehet csupán a vezetők jóindulatára bízni, melyek azok a kérdések, amelyek eldöntése előtt a párt- és a szakszervezeti szervek közreműködésével kötele­sek tanácskozni a dolgozókkal. Világosan s kell látni, hogy a közösség, a tömegek igényei, tár­sadalmunk szocialista jellegének, szocialista vo­násainak erősítése olyan politikai döntést igé­nyel, amely több demokráciát és még határozot­tabb, céltudatosabb munkát eredményez. Az üzemi demokrácia megvalósulásának és fejlesztésének nálunk fontos tényezői a szakszer­vezetek. De ez egyáltalán nem csökkenti a gaz­dasági vezetők felelősségét. A pártszervezetek­nek mindkét érdekelt szervtől meg kell követel-

Next

/
Thumbnails
Contents