Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-17

1283 Az Országgyűlés 17. ülése, 1973. március 21-én, szerdán 1284 forgalom gyorsan emelkedett. 1971-ben és 1972ben is lényegesen meghaladta a termelés és a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A két év eredményeinek összehasonlítása azonban eltérő képet mutat. 1971-ben az áruforgalomban az import növekedett nagyobb mértékben. Ebben főként a belső piaci helyzet játszott közre, amelyben a túlzott beruházási és készlet célú felhasználás, illetőleg a kereslet nemcsak az import gyors növekedését okozta, hanem fékezte az exportot is. 1972-ben határozottan törekedtünk az egyensúly helyreállítására. Az intézkedések mindenekelőtt a belső piac egyensúlyi viszonyainak helyes mederbe terelésére irányultak, számítva arra, hogy a belső piac egyensúlyának megteremtése a kereskedelmi mérleg arányainak javulásában is kifejezésre jut. Számításaink helyesnek bizonyultak. 1972re a népgazdaság arányosabb fejlődését sikerült megvalósítani, ami kedvezően hatott a belső piacra és a külkereskedelmi forgalomra is. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően emelkedett. A növekedés üteme nagyobb volt a belföldi felhasználás növekedésénél. Ez elsősorban annak eredménye, hogy beruházásainkat az ötéves terv arányaihoz igazítottuk, és a készletállomány a múlt évinél lassabban fejlődött. A belföldi gazdálkodási körülmények javulása mellett segítette a kedvező külkereskedelmi eredményeket, hogy a szocialista országok igényei lehetővé tették a gépipari és általában a feldolgozóipari termékexportunk fokozását. Élénkült a tőkésországokban a konjunktúra, ezáltal eladásaink számára jobb lehetőségek adódtak, és javult forgalmunk cserearánya. Tisztelt Országgyűlés! Az említett változásnak megfelelően a kivitel az 1971. évihez képest mind a rubel-, mind a dollárfizetési viszonylatokban gyorsult — 21 százalékkal növekedett. A behozatal pedig lényegében azonos szinten maradt, illetve 3 százalékkal mérséklődött. A kivitel gyors növekedését kiemelkedő eredménynek tartjuk. A rubelfizetésű viszonylatokba irányuló kivitel dinamikája erőteljesebb volt. Ily módon az 1970 és 1971-ben kialakult negatív előjelű áruforgalmi egyenleggel szemben 1972-ben a tervezettnél hamarabb sikerült aktív egyenleget elérni. A kivitel növekedése csaknem valamennyi árucsoportban megfigyelhető volt. Az átlagot meghaladó mértékben fejlődött a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, a gépek és az üzemi berendezések exportja. A kivitel bővülését nagymértékben segítette a KGST-országok közötti gazdasági integráció komplex programja alapján kibontakozó és egyre szélesedő együttműködés. Különösen jelentős forgalomfejlesztő hatást váltottak ki és a jövőben növekvő mértékben váltanak ki az integráció alapján létrejött és létrejövő különböző termékek gyártására és kölcsönös szállítására vonatkozó együttműködési megállapodások. Növekedett a fejlődő országokba irányuló kivitelünk. Az év folyamán több, a fejlődő országok számára is fontos megállapodás jött létre. Kereskedelmi forgalmunk ezekkel az országokkal folyamatosan növekszik. Dollárfizetésű viszonylatokba irányuló kivitelünk szintén jelentősen növekedett. Ezt a jövőben is ösztönözni fogjuk. Legnagyobb emelkedés a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél volt, ezen belül lényeges az egyes termékeknél elért konjunkturális árnyereség. A tervezettnél kedvezőbb volt a könnyűipari ágazat exportnövekedése. Kisebb minőségi reklamációk mellett nagymértékben növekedett a piacválasztás igényének kielégítése és a termelési kooperációk kiszélesítése. A többi termékcsoportban szintén kedvező volt az exportnövekedés. Behozatalunk az 1971. évihez képest mérséklődött. A rubelfizetésű viszonylatokból származó importunk kisebb mértékben csökkent az összimportnál. Ezen belül a Szovjetunióból való vásárlásaink 1,7 százalékkal haladták meg az; előző évi importot. Az e viszonylatokból származó 1972. évi behozatalunkban az energiahordozók, a villamos energia, az anyagok, az alkatrészek és a félkész áruk behozatala fejlődött erőteljesebben, míg a gépek behozatala az előző évhez képest mérséklődött. 1972-ben kezdeti eredményeket értünk el azon célkitűzésünk megvalósításában, hogy a fejlődő országokból — érdekeikkel egyezően — az eddiginél nagyobb mértékben vásároltunk magasabb feldolgozottságú árukat, illetve késztermékeket. Ennek jegyében kötöttünk több fejlődő országgal olyan hitel- és más megállapodást, amely iparosítási, nyersanyagkitermelési és feldolgozási terveik megvalósítását segítik elő. A dollárfizetésű viszonylatokból származó importszint abszolút mértékének csökkenésén belül alacsonyabb az anyagok és félkész áruk részesedése, növekedett viszont a gépek és berendezések behozatala, amely a már korábban elhatározott, folyamatban levő kiemelt nagy beruházások szükségleteinek kielégítését szolgálta. Való igaz, hogy a népgazdaság egész fejlődése kiegyensúlyozottabbá vált. Megállapítható, hogy sikerült a gazdasági irányításban és cselekvésben olyan konstruktív tevékenységet kibontakoztatni, amelynek fokozása, szélesítése az egész ötéves tervidőszakban szükséges, mert a gazdasági, és így a külkereskedelmi egyensúly erősítését szolgálja. Az 1972-es év külkereskedelmi eredményeiről megállapítható, hogy ezek az egész népgazdaság eredményei. Tény azonban, hogy a külkereskedelem hatékonysága alapvetően függ a népgazdaság többi, főként termelő ágazatainak eredményeitől és munkájától. Igen fontos, hogy a külkereskedelmi apparátus jó, minél jobb munkát végezzen, de az exportra kerülő termékek mennyisége, minősége és korszerűsége elsősorban a termeléstől függ. Az export és import szerkezete, dinamikája gazdaságpolitikánk és ezen belül hosszabb távon a beruházási politikánk függvénye. Exportunk fokozását fejlesztési elgondolásokkal együtt kell vizsgálnunk, figyelemmel ar-